4418 talált cikk az eljárás kifejezésre

Kérdés: A Kbt. a kizáró okok hiányára vonatkozó, közjegyző által hitelesített nyilatkozatra vonatkozóan időbeli korlátot nem ír elő. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban szintén nem írt elő időkorlátot, ennek ellenére hiánypótlásban kéri a három hónapon belüli hitelesítéssel ellátott nyilatkozat csatolását. Kérdéseim: 1. Kérhető-e utólagosan hiánypótlás olyan kérdéskörben, amely előírását, pontosítását az ajánlatkérő előzetesen elmulasztotta? 2. Ha az első kérdésre igen a válasz, akkor a kizáró okok nemlegességére vonatkozó nyilatkozat megtételének időpontjára, vagy csak annak közjegyzői hitelesítésére vonatkozik az időkorlát?

Kérdés: A pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében jogszerű-e az, ha az ajánlatkérő a felhívásban közzéteszi, hogy alkalmatlan a jelentkező, ha valamely, általa csatolt pénzintézeti nyilatkozatból az állapítható meg, hogy a pályázó vagy valamely, 10 százalék fölötti alvállalkozó és nyilatkozat kiállítását megelőző 12 hónap során fizetési kötelezettségének háromnál több alkalommal nem tett határidőre eleget? Miért jelent ez alkalmatlanságot, illetve milyen összefüggése van az említett ténynek a pályázó teljesítőképességével?

Kérdés: A beszerzés tárgya szolgáltatásmegrendelés. A dokumentáció a szolgáltatási kategória tekintetében a 2004/18/EK irányelv II. mellékletére hivatkozik. Miről szól ez az irányelv, mit tartalmaz konkrétan a II. melléklet, és hol találjuk meg? Jogszerű-e, hogy az ajánlatkérő "jogszabálykeresésre" hívja fel, kötelezi a jelentkezőt?

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő vizsgálja az ajánlatok tartalmát is? Ha igen, mikor? Illetve: jogszerű-e az, és ha igen, milyen rendelkezés alapján, ha az ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben rögzíti, hogy az ajánlat tartalmi vizsgálatára, minősítésére az ajánlatok bontásakor nem került sor? Ilyen esetben az ajánlatkérőnek milyen határidővel kell megvizsgálnia az ajánlatokat?

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén elegendő-e, ha a közösen ajánlatot tevő felek egyike veszi csak át a dokumentációt? Előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy valamennyi, a közös ajánlattételben részt vevő ajánlattevő átvegye azt?

Kérdés: Mit tehet, illetve mit kell tennie az ajánlattevőnek akkor, ha észreveszi, hogy a dokumentáció tartalma nem felel meg a tartalomjegyzék szerinti tartalomnak, illetve az egyes részeiben eltér a hirdetményben – kiírásban – foglaltaktól?

Kérdés: A Kbt. egyértelműen kizárja-e, hogy az ajánlattételi határidő letelte után beérkezett ajánlatokat az ajánlatkérő elbírálhassa? A gyakorlatban volt-e példa ilyen elbírálásra? Lehetséges-e, és ha igen, milyen indokkal az ajánlattételi határidő elmulasztásának igazolása?

Kérdés: Az ajánlatkérő az ún. ajánlattételi útmutatóban feltüntette az ajánlat javasolt tartalomjegyzékét is. Van-e annak következménye, ha az ajánlattevő a tartalomjegyzéket nem az útmutatónak megfelelően készíti el?

Kérdés: Kezdő vállalkozás hogyan vehet részt abban az eljárásban, amelyben – a dokumentáció szerint – alkalmatlan az ajánlattevő és 10 százalék feletti alvállalkozója akkor, ha együttesen nem rendelkeznek az ajánlattétel évét megelőző 3 évben meghatározott mennyiségű kiadvány megrendelésének eredményes teljesítésével? (A kiadvány jellemzőit a dokumentációban az ajánlatkérő megjelölte.) Nem ütközik a kiírás a Kbt. alapelveibe? Esetleg az ilyen kiírás szerinti eljárásba is bevonható külső erőforrás?

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?