644 talált cikk az ellenőrzés kifejezésre

Kérdés: Miért kell olyan nyilatkozatokat csatolni, melyekben szereplő tények a cégkivonatból egyértelműen megállapíthatók?

Kérdés: Társaságunk szolgáltatás (műszaki ellenőrzés) megrendelésére vonatkozóan ajánlatott tett közbeszerzési eljárásban. Az eljárást a Kbt. VI. fejezete (általános egyszerű közbeszerzési eljárás) szerint folytatta le az ajánlatkérő. Az eljárás fajtája hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt. A tárgyalást két fordulóban bonyolították le. Összesen három ajánlattevő vett részt a tenderen. Az első fordulóban az ajánlattevőkkel külön tárgyalt az ajánlatkérő. Az 1. fordulóban a legmagasabb ajánlati árat Társaságunk adta, így az egyenkénti tárgyalások 2. fordulójában már nem vehettünk részt. Kérdésünk, hogy jogszerű volt-e a kizárásunk a 2. fordulóból, nem törvénysértő-e, hogy csak két ajánlattevő tehetett ajánlatot a 2-ban (esetleges összejátszás lehetősége miatt)? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban keretlétszámot nem határozott meg, csak a többfordulós tárgyalás lehetőségét tartotta fenn, de az ajánlattevői létszám sem alsó, sem felső határát nem határozta meg.

Kérdés: Ha nem veszek igénybe alvállalkozót, illetve erőforrás-szervezetet, miért kell erről nemleges nyilatkozatot csatolni, ha az igénybevételt úgyis be kell jelenteni?

Kérdés: Nem túlzás-e egy 70 E Ft beruházást (az eredményhirdetést és a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatót) mintegy 200 E Ft-ért megjelentetni?

Kérdés: A 162/2004-es Korm. rendelet a műszaki-szakmai alkalmasság körében speciálisan előírja a teljesítésben részt vevő szakemberekről készült statisztikai létszám bemutatását, ehhez képest a Kbt. alkalmassági feltételei az elméleti időszakra vonatkoznak, semmiképpen sem a közbeszerzési eljárás eredményeként megvalósuló teljesítésre. Mi erről a véleményük? Ebben az esetben a magasabb rendű jogszabály (Kbt.) vagy a speciális jogszabály (kormányrendelet) alkalmazása a legmegfelelőbb?

Kérdés: Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül – mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban –, a cég a különböző beszerzéseknél – árubeszerzés, szolgáltatás –, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?

Kérdés: Mit takar a közjogi szervezet megjelölés? Mely ajánlatkérő minősül annak?

Kérdés: KSZF-keretszerződés megkötésére irányuló központosított közbeszerzési eljárásban miként értelmezhető, illetve értelmezhető-e egyáltalán az alábbi Kbt.-beli előírás? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.

Kérdés: A kiírás szerinti szakemberekkel nem rendelkezünk. Biztosíthatjuk ezt az alkalmassági feltételt erőforrás-szervezet igénybevételével?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?