Ajánlati felhívás közzétételének Kbt. szerinti feltétele központosított közbeszerzéseknél

Kérdés: KSZF-keretszerződés megkötésére irányuló központosított közbeszerzési eljárásban miként értelmezhető, illetve értelmezhető-e egyáltalán az alábbi Kbt.-beli előírás? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
Részlet a válaszából: […] ...kell rendelkeznie. A gyakorlatban az valóban probléma lehet, hogy ugyanakkornincs a hivatkozott kormányrendeletben olyan rendelkezés, amely ennekellenőrzését előírná a KSZF számára, amiből az következik, hogy az intézményiigények adott esetben lehetnek alul- vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Szakember mint erőforrás

Kérdés: A kiírás szerinti szakemberekkel nem rendelkezünk. Biztosíthatjuk ezt az alkalmassági feltételt erőforrás-szervezet igénybevételével?
Részlet a válaszából: […] ...a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonnia teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésértfelelősek; ..."Elviekben tehát csak építési beruházás esetében jelenthetgátat szakember bevonása a fenti, 3/E....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] Az érintett pénzügyi-gazdasági alkalmasságra vonatkozószabály a következő.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhezszükséges pénzügyi és gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Nagy értékű beszerzések előzetes kontrollja

Kérdés: Hatályba lépett a 1132/2009. Korm. határozat, melynek következtében sürgőssé vált beszerzési eljárásunkat nem tudtuk megindítani. 3 évre tervezett beszerzésről van szó, melynek becsült értéke 118 000 000 Ft. Az idő sürget, válasz pedig nem érkezik a beszerzés időszerűségével kapcsolatban a monitoring-munkacsoporttól. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ez a folyamat akár 1-2 hónapig is eltarthat. A kormányhatározat miatti időveszteség azt fogja eredményezni, hogy nem tudjuk időben elindítani az eljárást, így ellátatlan területekkel, félmegoldásokkal kell számolnunk a későbbiekben. Mire számíthatunk a monitoringbizottságtól, és mit tehetünk ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...feltételezzük, hogy ezaz idő már eltelt. A gyakorlatban jelenleg szankció hiányában az ajánlatkérőkvagy elindítják az eljárásokat ellenőrzés nélkül, vagy várakoznak, esetlegmegküldik, majd válasz hiányában megindítják eljárásukat. Mivel akormányhatározat 6....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevő

Kérdés: Milyen eljárás eredményeként lehet felkerülni a nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevők jegyzékére? Mi ennek a költsége, és mi a felkerülés haszna?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevői jegyzéket a kormányrendelet"irányadó jegyzék"-ként definiálja. A 2. § 15. pontja szerint irányadó jegyzék: az ellenőrzésrejogosult ajánlatkérők és a Külügyminisztérium esetében a saját maguk általvezetett jegyzék, ellenőrzésre nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Új kizáró okok hatálya

Kérdés: Az új kizáró oki szabályok hatálybalépése hogyan értelmezhető?
Részlet a válaszából: […] ...a 60. § (1) bekezdésének g)pontjában foglalt feltétel megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyihatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a ésaz adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Felelősség tervhiány esetén

Kérdés: Ha a kiírás az építési munkánál a terveztetéssel együtt szerepel, és a tervek nem készülnek el, kinek a felelőssége ez – ugyanis a terveztetés beruházói feladat, és ezt (kiviteli terv) az ajánlat részeként kérte az ajánlatkérő? A tervellenőr közreműködése, bevonása kinek a kötelezettsége? (Hivatalosan megrendelő.)
Részlet a válaszából: […] ...esetében – az Étv. 33. §-ának (2) bekezdésében meghatározottakszerint – tervellenőr ellenőrzi.A (2) bekezdés szerint a tervellenőrzést az építtetőmegbízásából szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező tervellenőr végzi.A (3) bekezdés előírja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Projekttársaság tulajdonosi szerkezetének változása

Kérdés: Változhat-e a projekttársaság tulajdonosi összetétele, amennyiben valamely tag részesedését át szeretné ruházni a többiekre?
Részlet a válaszából: […] ...szerződések nyilvánosságára, a szerződések kötelező tartalmáraés módosítására vonatkozó, továbbá a szerződések teljesítésének ellenőrzésévelkapcsolatban e törvényben vagy más jogszabályban foglalt előírásokat – isalkalmazni kell.A projekttársaság és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Kötelező tervellenőrzés közbeszerzési eljárás megindítása előtt

Kérdés: Van egy kb. 120 millió forint költségigényű építési beruházási engedélyes tervünk, amelyet megvalósítás, közbeszerzésre való hirdetése előtt tervellenőrzésre kell-e küldeni, vagy el kell készíteni a kiviteli tervet, és azt kell ellenőriztetni? Egyáltalán kell-e a beruházási tervet ellenőriztetni közbeszerzési eljárás megindítása előtt és mikor? Eddig én nem találtam erre való hivatkozást a Kbt.-ben, de kaptam olyan információt, amely szerint a tervellenőrzés kötelező.
Részlet a válaszából: […] ...építmény esetében – az Étv. 33. §-ának (2) bekezdésébenmeghatározottak szerint – tervellenőr ellenőrzi – e) pont.A tervellenőrzést az építtető megbízásából szakmagyakorlásijogosultsággal rendelkező tervellenőr végzi.A tervellenőr az ellenőrzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Jogszabályba ütköző iratcsatolás iránti igény

Kérdés: Mit lehet tenni az ellen, hogy az ajánlatkérők cégkivonat csatolását kérjék a jogszabály rendelkezése ellenére? (Az említett gyakorlat általános.)
Részlet a válaszából: […] ...igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az erőforrást nyújtószervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyekellenőrzésére az ajánlatkérő közhiteles elektronikus nyilvántartásbólingyenesen jogosult;– közbeszerzési ajánlatkérők számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.
1
45
46
47
64