626 talált cikk az ellenszolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Az éves statisztikai összegezés elkészítése során a közbeszerzések összesítése alkalmával a kitöltendő táblázatokba mely közbeszerzéseket kell beírni (azaz: mit kell lefolytatott közbeszerzési eljárásnak tekinteni)? Ahol a szerződéskötés megtörtént, vagy ahol már a szerződésteljesítés is megvalósult. Példák: 1. Építési közbeszerzés szerződéskötése 2005. december 10-én megtörtént, de a kivitelezés és a tényleges pénzügyi teljesítés 2006 júniusában realizálódik. A 2005. évről szóló éves statisztikai összegezésben kell-e szerepeltetni ezt a közbeszerzést, és milyen értékkel? 2. Szolgáltatásra vonatkozó szerződés 2005. július 1-jétől 2009. június 30-áig szól. A 2005-ről készülő éves statisztikai összegezésben szerepeltetni kell-e ezt a közbeszerzést, és ha igen, milyen összeggel: a fél év során teljesített ténylegesen kifizetettel, vagy a négy teljes évre vonatkozó becsült értékkel? 3. Szolgáltatás vonatkozásában élő szerződés van 2002. január 1. és 2007. december 31. között (még a régi Kbt. szerinti eljárás eredményeként). Az ezzel kapcsolatban megvalósult 2005. évi kifizetést fel kell-e tüntetni az éves statisztikai összegzésben, vagy sem?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 253. kérdéséhez kapcsolódó újabb kérdés: az árubeszerzésre vonatkozó szerződés több évre szól. A 253. válasz szerint "...a becsült érték a szerződés időtartama alatti teljes ellenszolgáltatás – értve alatta a becsült maradványértéket is". Ugyanakkor az egybeszámításnál a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdésében csak egy évről van szó. Jól értelmezzük-e, hogy a 36. § szerint becsült értéknek csak egy részét (a 12 hónapnyit) kell egybeszámítani? Ha az egybeszámítási szabályt alkalmazzuk, akkor a becsült érték nem éri el a Kbt. szerinti értékhatárt, több év esetén pedig meghaladja azt. Melyik az "igazi" értékhatár?

Kérdés: A Kbt. 254. §-a alapján, ha az ajánlatok nem felelnek meg a rendelkezésre álló anyagi fedezetnek, milyen szabályok (tárgyalás menete, jegyzőkönyvek stb.) vonatkoznak a három legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevővel lefolytatandó tárgyalásra?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek megvilágítani, hogy a Kbt. 29. §-ának (1) bekezdés f) pontja alatt milyen nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását értik? A törvény indokolása sem hozott fel példákat, így nem igazán tudjuk, milyen típusú szolgáltatások sorolhatók a kivételek közé.

Kérdés: Amennyiben a referenciák megadásával elegendő a korábbi szállítás mennyiségére vonatkozó adat, hogyan teljesíthető az ajánlatkérők által gyakran használt minimális referenciaértékre vonatkozó alkalmassági feltétel, például akkor, ha az ajánlattételi felhívás minimum X millió forint referenciaérték igazolását írja elő, de a benyújtott referenciaigazolások csak mennyiségeket tartalmaznak?

Kérdés: Közjegyzői sorsolás elvégezhető/alkalmazható-e nemzeti rezsimben, illetve a kétszakaszos eljárások ajánlattételi szakaszában?

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?

Kérdés: Egyszerű eljárásban a rövid ideig fennálló kedvezőbb beszerzési lehetőséggel élő ajánlatkérő "számszakilag" mit tekinthet lényegesen kedvezőbb ajánlatnak, mivel ez a meghatározás eléggé szubjektív?

Kérdés: Ha több ajánlatkérő (állami önkormányzati szerv) közös, 100 százalékos tulajdonában van a gazdálkodó szervezet, közülük egy-egy tulajdonos jogosult-e vele az in house beszerzés szabályai szerint szerződni? (Természetesen a többi törvényi feltétel fennállása esetén.)

Kérdés: A szilárd és folyékony hulladék gyűjtése, szállítása szolgáltatásnak vagy szolgáltatási koncessziónak minősül-e akkor, ha a díjat a szolgáltatást igénybe vevők fizetik?