604 cikk rendezése:
1. cikk / 604 Becsült érték számítása ajánlatkérő által biztosított építőanyag esetén
Kérdés: Önkormányzatunk most jó áron tudna ablakot vásárolni gyártótól. A kedvezőbb időjárás miatt az ablakok beszerelését a nyári hónapokban végeznénk, addig az ablakokat tárolnánk. Ilyen esetben hogyan kell a becsült értéket számítani? Az ablakok és a beszerelés értékét egybe kell számítani?
2. cikk / 604 Számlakifizetés építési beruházás esetén
Kérdés: Egy kisebb értékű, de uniós finanszírozású építési projektben kötött vállalkozási szerződés szerint a vállalkozó egy részszámla és egy végszámla kiállítására jogosult. A vállalkozói számlák kifizetése során hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha tudomása van arról, hogy a vállalkozó csak a részszámlához tartozó teljesítési szakaszban vett igénybe alvállalkozót?
3. cikk / 604 Alvállalkozóval kapcsolatos adatok közzététele
Kérdés: A Kbt. 43. § (2) bekezdés ea) pontja alapján az e) pontban foglalt adatokat az ajánlatkérő az alvállalkozó nyertes ajánlattevő általi bejelentését követő harminc napon belül köteles az EKR-ben közzétenni. Az ajánlattevő által már az ajánlatban megnevezett alvállalkozók (pl. alkalmasságot igazoló kapacitást nyújtó szervezetek/személyek) esetében mely időpontot kell az ajánlattevő általi bejelentésnek tekinteni, azaz mely időponttól számítandó a 30 napos határidő (a vállalkozási szerződés megkötésétől/hatálybalépésétől, esetleg a munkaterület átadásának napjától)?
4. cikk / 604 Aránytalan nyereség mint érvénytelenné nyilvánítási ok
Kérdés: Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő vizsgálta az ajánlati árat, indoklást is kért arra hivatkozással, hogy az aránytalanul alacsony. Benyújtottuk az indokolást, de ajánlatunkat érvénytelennek minősítette, és az érvénytelenség indokaként a Kbt. 73. § (2) bekezdésére tekintettel azt jelölte meg, hogy a beszerzési ár felett megjelölt „nyereség” mértéke aránytalanul alacsony, amely nem teszi megalapozottá a szerződés megajánlott áron történő teljesítését. Véleményünk szerint a „nyereség” mértékének meghatározása az ajánlattevő kompetenciája, és üzleti érdeke szerint jogosult azt kalkulálni. Mi az Önök véleménye ebben a kérdésben?
5. cikk / 604 Referencialevél tartalma
Kérdés: Az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította az ajánlatunkat arra való hivatkozással, hogy a referencialevél nem tartalmazta az építési beruházás teljesítési helyét, pontos címmel. Vitarendezési kérelmünkben jeleztük számára, hogy ez bárki által hozzáférhető, nyilvános adat, még a megrendelő, az ajánlatkérő honlapján is megtalálható a projekt. Miért nem fogadható el a referencialevél, ha a teljesítés helye a referencialevelet kiállító szervezet honlapján elérhető?
6. cikk / 604 Egyes értékelési szempontok árlejtése
Kérdés: Amennyiben nem értékarányos, vagy nem lineáris értékeléssel értékelt szempont (pl. pontozásos [igen/nem] módszer) is előírásra került az ajánlati ár mellett, akkor lehetséges-e csak az ajánlati ár tekintetében kiírni az árlejtést?
7. cikk / 604 Aránytalanul alacsony ár új szabályai
Kérdés: A Kbt. egyik módosítása érinti a Kbt. 72. § szerinti, az aránytalanul alacsony ár vizsgálatára vonatkozó szabályokat. Jól értelmezzük, hogy ezután bármilyen árelemre rá lehet kérdezni, ha aránytalanul alacsonynak tartjuk azt?
8. cikk / 604 Aránytalanul alacsony ár
Kérdés: Az aránytalanul alacsony ár vizsgálata miért fontos, amikor az ajánlatkérőnek – esetünkben – alig van rendelkezésre álló anyagi erőforrása? Ebben a helyzetben van-e mentesülési lehetőség, és kifejezetten ilyenkor a vizsgálat során milyen szempontokat javasolnak figyelembe venni, vagy mitől lehet eltekinteni?
9. cikk / 604 Információ bejelentett alvállalkozókról
Kérdés: Elérhető-e olyan közhiteles adatbázis-nyilvántartás, ahol látszik, hogy egy lezárt közbeszerzési projektnél kik voltak a bejelentett alvállalkozók, illetve mekkora volt a teljesítésük tényleges aránya? Ha nincs ilyen adatbázis, igényelhető-e valahonnan ilyen adat?
10. cikk / 604 Becsült érték számítása
Kérdés: Ha a költségvetési intézmények árubeszerzése külföldről, unión kívüli országból történik, akkor a devizaátváltás miatti, illetve egyéb banki költségeket bele kell számítani a beszerzés becsült értékébe?
