Felelősségbiztosítás mint alkalmassági feltétel kiírása

Kérdés: Ajánlatkérőként építési beruházás megvalósítására indítunk közbeszerzési eljárást. A szerződés teljesítése során a vállalkozónak rendelkeznie kell érvényes szakmai felelősségbiztosítással. A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolható az előírt felelősségbiztosítás fennállásáról szóló igazolással. Ugyanakkor a 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-a szerint az ajánlattevőként szerződő fél köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – az elő­írt felelősségbiztosítás megkötésére, illetve a már meglévő biztosítás előírtaknak megfelelő kiterjesztésére. Jogszerű-e, ha már az ajánlattételi szakaszban, alkalmassági feltételként megköveteljük a szigorúbb, a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően a felelősségbiztosítás meglétét, és előírjuk, hogy ennek igazolását csatolják az ajánlattevők az ajánlatukhoz, vagy ezt megengedőbb módon csak a szerződéskötés feltételeként írhatjuk elő?
Részlet a válaszából: […] Mivel az alkalmassági követelmények között a kérdésben jelzett 310/2011. kormányrendelet 14. § (1) bekezdésének szabályai értelmében van lehetőség a felelősségbiztosítás kiírására, így ezt az ajánlatkérő elő­írhatja a hivatkozott kormányrendelet értelmében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Ajánlati ár kötelező vizsgálata

Kérdés: Az ajánlatkérőnek kötelező-e vizsgálnia az ajánlati árat abból a szempontból, hogy az aránytalanul alacsonynak minősül-e az új közbeszerzési törvény alapján? Erre külön fel kell hívnia az ajánlattevők figyelmét?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 72. §-a hasonlóan részletes szabályokat tartalmaz az indokolás tartalmára vonatkozóan. Nagyon nagy különbség ugyanakkor, hogy a korábbi 20 százalékos szabályt már nem tartalmazza a szabályozás, azaz az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Értékelési szempontokra vonatkozó szabályok az új Kbt.-ben

Kérdés: A 2015. november 1-jétől hatályba lépő Kbt.-szabályok hoznak-e változást az ajánlatok értékelési szempontjai vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban az újdonságokat kiemelve ismertetjük az új szabályozás értékelési szempontokra vonatkozó tartalmát.A nyertes ajánlattevő kiválasztásának szempontrendszerét az új szabályozás három csoportra osztja, a legalacsonyabb ár, a legalacsonyabb költség és a legjobb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Közbeszerzési értékhatárok 2015. november 1-jétől

Kérdés: 2015 novemberétől változnak-e a közbeszerzési értékhatárok?
Részlet a válaszából: […] Az új, közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban Kbt.) 2015. november 1-jei hatálybalépésével egyben hatályba lépett a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXLIV....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Azonos tartalmú szolgáltatások beszerzése eltérő megnevezéssel

Kérdés: Ha egy ajánlatkérő folyamatosan azonos vállalkozástól rendel meg szolgáltatásokat gyakorlatilag azonos tartalommal, de más-más elnevezéssel, elfogadható-e, hogy az összességében 100 M Ft nagyságrendet is elérő megrendeléseket darabonként, ún. háromajánlatos eljárásban szerzi be?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett megoldás feszegeti vélhetően a Kbt. részekre bontás tilalmának szabályait, mely az alábbiak szerint szól:– tilos a közbeszerzési törvény, vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Szerződéskötés halasztása, szerződéskötés megtagadása

Kérdés: Mi az a határidő, melyet követően megköthető a szerződés? Mi a teendő, ha az ajánlatkérő folyamatosan halasztja a szerződés megkötését? És mit tehetünk, ha indok nélkül közli, hogy nem kívánja megkötni velünk – mint nyertes ajánlattevővel – a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A főszabály szerint az összegezés megküldését követő 11. napon megköthető a szerződés. Kivételt a Kbt. 124. §-ának (8) bekezdésében alább felsorolt esetek jelentenek.A Kbt. szerint a végső határidő, melyen túl elvileg nem nyúlhat a szerződéskötés folyamata, egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Nemzetbiztonsági beszerzések

Kérdés: Figyelemmel arra, hogy a nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet tavaly év vége óta hatálytalan, a gyakorlatban hogyan kell lebonyolítani ezeket a beszerzéseket?
Részlet a válaszából: […] A problémát elsősorban az okozza, hogy a Kbt. alábbi, 9. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti kivételi kör akkor tud érvényesülni, ha és amennyiben külön jogszabály tartalmazza a hivatkozott jogszabályhely szerinti eljárásrendet.A Kbt. fentiekben hivatkozott előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Egyenértékűség, helyettesíthetőség építési beruházásoknál

Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet 26. §-ának (6) bekezdése vonatkozik-e az építési beruházás tárgyú eljárásban a beépítendő elemekre, szerkezetekre? Azaz ha a költségvetési kiírásban egyes beépítendő elemeket, szerkezeteket gyártóra, típusra, gyártmányra hivatkozva határoz meg az ajánlatkérő, a megnevezés mellett kell-e szerepeltetni a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést? Amennyiben a fenti kérdésre igen a válasz, úgy az ajánlatkérőnek a felhívásban, a műszaki leírásban meg kell-e határoznia azt, hogy mit ért egyenértékűség alatt, meg kell-e határoznia a helyettesítő termékek paramétereit, amelyek alapján az ajánlatkérő eldöntheti az egyenértékűséget?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet 26. §-ának (6) bekezdése értelmében a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Az egyenértékűség megállapításának időpontja a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Építési beruházás beszerzésére irányuló eljárásban az egyenértékűséget az ajánlatkérő az ajánlatadás során, avagy a kivitelezés során dönti el?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet alapján az egyenértékűség két szempontból értelmezhető. A rendelet 26. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Igazolás elfogadása kiegészítő tájékoztatáskérés hiányában

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem negatív mérleg szerinti eredmény igazolását kérte. Az ajánlattevők között volt egyéni vállalkozó, aki igazolásként a vállalkozói személyijövedelemadó-bevallását nyújtotta be, amelyből megállapítható, hogy nem volt veszteséges a vállalkozás. Azonban az ajánlattevő a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint nem kért kiegészítő tájékoztatást, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő milyen formában fogadja el az igazolást. Kérdésként merül fel, hogy az alkalmasság igazolásaként benyújtott dokumentumok megfelelése esetén, azonban a kiegészítő tájékoztatás kérésének elmulasztása ellenére elfogadható-e, illetve hiánypótlás kérhető-e a mérleg szerinti eredmény benyújtására (egyéni vállalkozó kizárólag kapacitásnyújtóval tudná ezt megtenni), avagy érvénytelenek kell-e minősíteni az annak hiányában benyújtott ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] Ha az ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése nélkül képes megfelelni az ajánlatkérő által jogszerűen támasztott követelményeknek, akkor egy opcionális eljárási cselekmény hiánya (tájékoztatás kérése) nem alapozhatja meg az érvénytelenséget. Alátámasztja ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
1
37
38
39
108