Építési beruházás egybeszámítása

Kérdés: Az ajánlatkérő a jelen költségvetési évben új splitklímák telepítését és meglévő (elavult) splitklímák cseréjét tervezi megvalósítani. Az ajánlatkérő jól gondolja-e, hogy a meglévő splitkímák cseréje árubeszerzésnek tekintendő, azonban az új splitklímák telepítését (amely faláttöréssel, kondenzvíz elvezetése miatti csatornakiépítéssel, elektromos bekötéssel jár) a Kbt. 1. számú melléklete (fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák) szerinti építési beruházás keretében kell megvalósítani, és ez esetben a két típusú beruházást nem kell egybeszámítani?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdés a beszerzés tárgyának azonosítása. Ugyanis a Kbt. 1. számú mellékletében foglaltakkal szemben az új klímaberendezések telepítését azért lehetne árubeszerzésnek tekinteni, mert a klímák számviteli szempontból nem kerülnek ráaktiválásra az épületre, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.

Tartalékkeret

Kérdés: Építési beruházási szerződésben tartalékkeretet kötöttünk ki 10%-os mértékben. A beruházás során különböző pótmunkák merültek fel, melyekre a vállalkozótól árajánlatot készített. Az árajánlat számunkra megfelelő, belefér a 10%-os keretbe. Elegendő, ha ezt visszaigazoljuk a vállalkozónak, és engedélyt adunk a pótmunkák elvégzésére?
Részlet a válaszából: […] A tartalékkerettel kapcsolatos rendelkezéseket az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/ 2015. (X. 30.) Korm. rendelet 20. § (1)–(5) bekezdései tartalmazzák. A Korm. rendelet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Szerződésmódosítás

Kérdés: Meglevő iskolaépület tetőszerkezetének cseréjére közbeszerzésben kötöttünk vállalkozási szerződést. A vállalkozó jelezte, hogy födémmegerősítés is szükséges, amire eredetileg nem gondoltunk, nem terveztük be. Árajánlatot kértünk be a vállalkozótól, aki az eredeti szerződési összeg 25%-os értékén tett árajánlatot. A megkötött közbeszerzési szerződés módosítására alkalmazható-e a 141. § (4) bekezdés c) pontja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja három feltételt kíván meg ahhoz, hogy ez a szerződésmódosítási lehetőség/jogalap alkalmazható legyen:ca) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Építési beruházás értelmezése

Kérdés: Helytálló-e az az ajánlatkérői értelmezés, hogy a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében építési beruházás beszerzésére vonatkozó kivételi kör alkalmazása kizárólag egy meghatározott ajánlatkérő kör, nevezetesen a büntetés-végrehajtási intézetek esetében alkalmazható, figyelemmel a 9/2011. (III. 23.) BM rendelet 1. § és 1. melléklet 41. pontjának alábbi fordulatára: „Építőipari tevékenység kizárólag a büntetés-végrehajtás vonatkozásában”.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem tartalmaz megkötést, azaz az alábbi szabály szerint a 111. § j) pontja általános értelemben alkalmazható, amennyiben a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében történik az építési beruházás.„111. § j) fogvatartottak kötelező foglalkoztatása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Szerződésmódosítás

Kérdés: Meglévő óvodaépület tetőszerkezetének cseréjére közbeszerzésben kötöttünk vállalkozási szerződést. A vállalkozó jelezte, hogy födémmegerősítés is szükséges, amire eredetileg nem gondoltunk, nem terveztük be. Árajánlatot kértünk a vállalkozótól, aki az eredeti szerződési összeg 25%-os értékén tett árajánlatot. Kérdésünk az, hogy a megkötött közbeszerzési szerződés módosítására alkalmazható-e a 141. § (4) bekezdés c) pontja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja három feltételt kíván meg ahhoz, hogy ez a szerződésmódosítási jogalap alkalmazható legyen:ca) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre;cb) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.

Tartalékkeret

Kérdés: Építési beruházási szerződésben tartalékkeretet kötöttünk ki 10%-os mértékben. A beruházás során különböző pótmunkák merültek fel, melyekre a vállalkozótól árajánlatot kértünk. Az árajánlat számunkra megfelelő, belefér a 10%-os keretbe. Elegendő, ha ezt visszaigazoljuk a vállalkozónak, és engedélyt adunk a pótmunkák elvégzésére?
Részlet a válaszából: […] A tartalékkerettel kapcsolatos rendelkezéseket az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 20. § (1)–(5) bekezdései tartalmazzák. A Korm. rendelet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.
Kapcsolódó címkék:    

Szakember közreműködési kötelezettsége

Kérdés: Bontási és építési munkák elvégzésére kötött vállalkozási szerződésben két nevesített szakember szerepel, akiket a nyertes vállalkozó alvállalkozója biztosít. A vállalkozási szerződés előírja, hogy az építési beruházás megvalósítása során a nevesített szakembereknek személyesen kell közreműködniük, továbbá azt is, hogy az ún. kooperációs értekezleteken mindkét szakembernek jelen kell lennie, hogy kiemelt szakértelmük alapján a felmerülő szakkérdéseket meg tudják válaszolni. A munkák elkezdődtek, és ennek során merült fel, a szerződésben nevesített szakemberek személyes megjelenésétől el lehet-e tekinteni arra hivatkozással, hogy mindkét szakembernek a szerződésben megjelölt alvállalkozó a munkáltatója, akinek a projektvezetője jelen van minden értekezleten? Ebből következően, ha a szakembereket érintő szakkérdés merül fel, majd kikéri a véleményüket.
Részlet a válaszából: […] A szakemberek szerződés teljesítésébe történő bevonásáról a Kbt. 138. § (2) bekezdése rendelkezik.138. § (2) bekezdés:„Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a 65. § (7) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Beszerzési tárgy minősítése

Kérdés: Az ajánlatkérő a vagyonkezelésében lévő erdőkben szeretne kerítéseket építtetni (nem építési engedélyhez kötött, azonban engedélyköteles tevékenység). Az anyagköltség kb. nettó 16,5 millió Ft, a munkadíj nettó 1,8 millió Ft. Maguk a kerítésanyagok a 44 FŐCSOPORT: Építőanyagok és építkezési segédanyagok alatt találhatók (44231000-8 Előre gyártott kerítéstábla, 44312000-0 Kerítésdrót, 44313100-8 Drótfonatos kerítés), a kivitelezési munkák pedig a 4534 Egyéb épületgépészeti szerelés alatt szerepelnek (45 FŐCSOPORT: ÉPÍTÉSI MUNKÁK, 45340000-2 Kerítés, korlát és biztonsági berendezések szerelése, 45342000-6 Kerítés felállítása). Fenti beszerzés építési beruházásnak vagy árubeszerzésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az érintett beszerzés építési beruházásra irányul, figyelemmel arra, hogy tartalmaz anyagbeszerzést és építési munkát is, de nem tekinthető egyszerű üzembe helyezésnek, hanem a 8. § (3) bekezdés c) pont szerinti építmény kivitelezésének, ahogyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.
Kapcsolódó címkék:    

EVK kezdeményezésének ideje

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 111. §-a a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő becsült értékű közbeszerzések esetében alkalmazható kivételi köröket tartalmazza.A Kbt. 111. §-a alapján nemzeti eljárásrendben kivételi kört jelent:„r) az épített környezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Jogszabályi kötelezettségek ismerete teljesítés során

Kérdés: Amennyiben a közbeszerzési szerződés nem tér ki olyan jogszabályi kötelezettségekre, amelyek lassítják a teljesítést, de az ajánlattevőnek egyébiránt tudnia kellett róla, úgy elegendő indok-e a felelősség alóli mentesülésre, hogy maga a szerződés kifejezetten nem utal ezekre a jogszabályi kötelezettségekre? Mivel közbeszerzésről van szó, így ennek lenne értelme.
Részlet a válaszából: […] Önmagában a nem szerződésszerű teljesítés azonos elbírálás alá esik, mint bármely polgári jogi szerződés. A közbeszerzési jogszabályi rendelkezések nem teremtenek olyan környezetet, amely felmentené a kötelezettet a szerződésszerű teljesítés alól. A jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.
1
2
3
8