Felhatalmazó nyilatkozat alkalmazása 2009-ben indult eljárásban

Kérdés: A Kbt. 99. §-ának (1) bekezdése a következők szerint változott 2010. január 1-jétől: eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) – 91. § – kell írásban megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció, a dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának megfelelően. A szerződésnek tartalmaznia kell – az eljárás során alkalmazott bírálati szempontra tekintettel – a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek, valamint a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő esetében a 305. § (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülésének esetére az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát. E beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatot a 2009-ben indult közbeszerzési eljárás tekintetében is alkalmazni kell?
Részlet az állásfoglalásából: […]

A jelzett szabály nem 2010. január 1-jétől, hanem 2009. november 1-jétől került a Kbt.-be, és az ettől az időponttól induló eljárások tekintetében kell alkalmazni, de előtte nem.

 

[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 26.
Kapcsolódó címke:

Elállás szerződéskötéstől

Kérdés: A gyakorlatban melyek azok az esetek, amikor az ajánlatkérő úgy nyilatkozhat, hogy nem kíván szerződést kötni? Ilyenkor ki viseli az ajánlattétel költségeit? Hogyan alakul a dokumentáció ellenértékének sorsa és az ajánlati biztosíték kérdése? Ki téríti meg az ajánlattevő olyan beruházásait, amelyeket kizárólag az adott közbeszerzési eljárásra figyelemmel eszközölt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Véleményünk szerint, az ajánlatkérőnek nincs olyan joga,hogy eredményes közbeszerzés esetén úgy nyilatkozzon, hogy mégsem kíván anyertessel, vagy részajánlattétel megengedése esetén a nyertesekkel szerződéstkötni.A Kbt. kifejezetten úgy rendelkezik (Kbt. 99. §),...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. május 18.

Szerződéstervezet készítése ajánlattevő által

Kérdés: Az utóbbi időben több olyan közbeszerzési pályázaton vettünk részt, ahol az ajánlatkérő előírta, hogy az eljárás eredményeként megkötendő szerződés tervezetét az ajánlattevő készítse el ajánlata mellékleteként. Kérdésünk az, hogy milyen jogszabályi alapon várhatja el ezt az ajánlatkérő? Honnan tudhatja az ajánlattevő a szerződés ajánlatkérő által igényelt paramétereit? A kérdéssel kapcsolatos további problémánk, hogy az ajánlatkérő kizárhatja-e azt az ajánlattevőt az eljárásban, akinek – amelynek – szerződéstervezete az ajánlatkérő szerint nem felel meg az általa elvárt feltételeknek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési eljárás célja a legjobb ajánlattevővel, azaza nyertessel való szerződéskötés. Fentiek miatt a szerződés tartalma lényegeseleme a közbeszerzési eljárásnak. A kógens közbeszerzési szabályok miatt aközbeszerzési eljárások közül a nyílt és a meghívásos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. július 21.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződéstervezettel kapcsolatos problémák

Kérdés: Lehet-e eltérés a dokumentációban megjelenő szerződéstervezet és az aláírt szerződés között? Az ajánlattevő kérheti-e, és ha igen, milyen körben a szerződéstervezet megváltoztatását? Ha kérheti, mennyi idő áll rendelkezésére kérelme előterjesztésére?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési törvény 99. §-a szabályozza a szerződés megkötésérevonatkozó elemeket. Eszerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján aszerződést a Kbt. 91. §-a szerinti szervezettel (személlyel) kell az ajánlatifelhívás, a dokumentáció és az ajánlat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződés meghosszabbításának jogszerűsége

Kérdés: A felek közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötöttek, amelyet egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítottak – közbeszerzési eljárás kiírása nélkül. E meghosszabbítás szerinti időtartam is lejárt. Meghosszabbítható-e a megállapodás közbeszerzési pályázat kiírása nélkül, és ha igen, milyen indokkal? (Az ajánlatkérő minisztériumi irányítás alatt álló gazdasági társaság.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A meghosszabbítás – feltételezzük – hirdetmény közzétételemellett történt, és nem érintette a beszerzés mennyiségét, az ellenszolgáltatásmértékét. A jogszerű módosítás feltétele egyébként a Kbt. 303. §-nakvaló megfelelés, melynek értelmében a felek csak akkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. március 10.

Ajánlatkérő elzárkózása szerződéskötéstől

Kérdés: Léphet-e és mit az ajánlattevő a szerződéskötési kötelezettség érdekében, ha az ajánlatkérő elzárkózik a szerződéskötéstől vagy halogatja azt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési törvény alapjánszerződéskötési kötelezettsége van, amelyet az ajánlattevő kényszeríthet kiannak érdekében, hogy az eredményhirdetés során nyilvánossá vált nyertesipozícióját megerősítse. Amennyiben az ajánlatkérő a halogatásnak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. január 7.
Kapcsolódó címkék:  

Régi Kbt. hatálya alatt kötött határozatlan időtartamú megállapodás érvényessége

Kérdés: A közbeszerzési törvény hatálybalépését megelőzően megkötött határozatlan időre szóló szolgáltatási szerződést (szemétszállításra) köteles vagyok-e felmondani, és új eljárást lefolytatni, ha az értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hatálybalépést megelőzően megkötött szerződés felbontásáranem köteles az ajánlatkérő, azonban módosítása nem jogszerű. Erre vonatkozik aKözbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója a szerződések módosításáról és amódosításról szóló tájékoztatót...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. június 4.
Kapcsolódó címkék:    

Közbeszerzési szerződés létrejöttének időpontja

Kérdés: Létrejön-e a közbeszerzési szerződés a nyertes kihirdetésével?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 99. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogyeredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a 91. § szerintiszervezettel (személlyel) kell megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció ésaz ajánlat tartalmának megfelelően, írásban. A (2) bekezdés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Megoldás az ajánlattevő "szóbeli elállása" esetére

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás tárgyban eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban nem történhetett meg, mert a kivitelező nem hajlandó a kommunikációra, azaz gyakorlatilag szóban már elállt a szerződés megkötésétől, de ezt írásban nem erősíti meg. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatkérőnek ebben a helyzetben nincs más lehetősége,mint új eljárást kiírni. Természetesen ilyen helyzetben szükségszerű annakledokumentálása, hogy mennyi ideje nem érkezik válasz, és milyen mértékben nemtesz eleget ajánlati kötöttségének az ajánlattevő. Amennyiben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. április 23.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A hivatkozott elnöki tájékoztató így szól:A Kbt. 303. §-a alapján a felek csak akkor módosíthatják aszerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlattartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. április 23.
1
…
3
4
5