192 talált cikk az eredménytelenség kifejezésre

Kérdés: Az ajánlati kötöttség lejárta előtt lehet-e módosítani az ajánlatot, és ha lehet, akkor milyen módon? Ha nem lehet, akkor ezt a lehetőséget a Kbt. mely rendelkezése zárja ki?

Kérdés: Milyen következményekkel jár, ha a Kbt. szerinti támogató szervezet az eredményhirdetés után, de még a szerződéskötés előtt írásban az ajánlatkérőnél visszavonja a támogatását? Milyen következménye van, ha ezt már a szerződéskötés után teszi meg?

Kérdés: Ellenőrzési munkánk kapcsán merült fel problémaként az alábbi jogértelmezési kérdés. A Kbt. 50. §-a alapján az ajánlatkérő biztosítja a részekre történő ajánlattételt. Az első kérdés, hogy az ajánlatkérő ennek megfelelően értékelheti-e külön-külön úgymond "közbeszerzési eljárásként" a részajánlatokat, vagy az eljárás kizárólag a részajánlatok együttes értékelése alapján lesz eredményes, illetve eredménytelen? A közbeszerzési eljárás alapját álláspontom szerint a beszerzésre meghatározott teljes mennyiség adja, így – még ha biztosított is a részajánlattétel lehetősége – az eljárás eredményessége csak akkor állhat be, ha a teljes mennyiségre érkezett érvényes ajánlat, illetve a teljes mennyiségre elegendő pénzügyi kerettel rendelkezik az ajánlatkérő. A Kbt. 92. §-a szerinti esetekben az eljárás eredménytelen lesz. A kérdés, hogy amennyiben például valamely részre nem nyújtottak be ajánlatot, akkor kihirdethető-e az eljárás eredménye a többi rész vonatkozásában, illetve ha az ajánlatkérőnek valamennyi részre vonatkozóan benyújtott ajánlatok alapján nincs kellő fedezete, akkor valamely rész tekintetében hirdethet-e ki eredménytelenséget, és a többi rész vonatkozásában eredményességet? Egyúttal kérem szíves tájékoztatásukat az álláspontjuk alátámasztására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről!

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2007. augusztus 6-i számában megjelent 1385. számú kérdés és az arra adott válasz kapcsán az alábbi kérdésben várom válaszukat. A Kbt. 60. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti 3 évre vonatkozó kizárás kezdő időpontja válaszuk szerint a közbeszerzési eljárás lezárulta. Ismerve a bírósági gyakorlatot – amely miatt a jogerős döntésig akár több év is eltelhet – teljesen hatástalanná válik a törvény ezen – egyébként súlyos jogkövetkezményt tartalmazó – pontja. Könnyen előfordulhat, hogy a jogerős ítéletig akár 2-3 évet is várni kell, így a hamis adatot közlő pályázó minden következmény nélkül "megúszhatja" a törvénybe ütköző cselekmény elkövetését, hiszen nem kell mást tennie, mint a számára minden hátrányos döntőbizottsági, illetve bírósági döntést megfellebbezni, és közben – akár újabb hazugságok árán – más közbeszerzési pályázatokat nyerni. Van-e valamilyen jogszerű forma a kérdésben felvetettek kivédésére?

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás második részében lefolytatott közbeszerzések eredményéről szóló tájékoztatót a Kbt. szerint negyedévente, összesítve lehet közzétenni. Ugyanezt a lehetőséget a törvény nem biztosítja a szerződések teljesítésére vonatkozó tájékoztatók közzététele vonatkozásában. Folyamatosan és igen nagy számban kell hirdetményeket közzétennünk olyan szerződések teljesítéséről, amelyekre vonatkozó eljárások eredményéről majd csak a negyedév végén kell a tájékoztatót feladnunk. Várható-e, hogy a Kbt. olyan arányban módosuljon, hogy a keretmegállapodásos eljárás második részében kötött szerződések teljesítéséről is csak negyedévenként kelljen tájékoztatót közzétenni?

Kérdés: Az ajánlatkérő köteles-e, és ha igen, meddig köteles megőrizni egy adott közbeszerzési eljárás iratait? Azonos-e ez az időtartam az adójogszabályok szerinti iratőrzési idővel?

Kérdés: A hamis adatszolgáltatás miatti 3 éves eltiltás hatálya mikortól számítandó abban az esetben, ha az ezt kimondó ajánlatkérői döntés "végigjárva" a teljes jogorvoslati fórumrendszert, az Ítélőtáblán emelkedik jogerőre? Mikortól számítandó a három év? A jogerőre emelkedéstől, vagy a jogerős ítélet hatálya visszahat az ajánlatkérői döntés időpontjára, azaz onnantól kell számítani a három évet, illetve ami még ebből hátravan – ugyanis a Döntőbizottság a D.683/16/2003. számú, közzétett határozatában így foglalt állást, igaz, még a régi Kbt. alapján. A Döntőbizottság fenti határozata szerint abban az esetben, ha az ajánlattevő bírósági úton keres jogorvoslatot, annak jogerős befejezéséig függő jogi helyzet keletkezik, ami ha a hamis adatszolgáltatás jogerős megállapításával ér véget, akkor az eltiltás hatálya az ajánlatkérői döntés meghozatalának napjára visszahatóan beáll?

Kérdés: Az eredményhirdetés szabályainak módosulása jelentheti-e azt, hogy például egy kérdés-válasz folyamatot is le lehet bonyolítani e-mailen? Elfogadott-e a Kbt.-ben az elektronikus levél útján való kommunikáció?

Kérdés: Mi az a mennyiség, ami már érdemi változtatásnak számít? (A kérdés egy érvénytelenített meghirdetés nélküli pályázattal kapcsolatos, majd azt követően tárgyalásos eljárást írtak ki mennyiségi változtatással.)

Kérdés: Jogszerű-e az ajánlatkérő részéről az az ajánlati érvényességi feltétel, hogy az ajánlat/részajánlat értéke nem haladhatja meg a tételesen megadott becsült értéket (azaz ajánlatkérő maximalizálja az ajánlati árat)?