Eljárás közbeszerzési eljáráson kívül bekért ajánlat közbeszerzési értékhatárt elérése esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő által megállapított becsült érték nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, emiatt közbeszerzésen kívül kér több árajánlatot – a szerződéses feltételek ismertetésével együtt. Hogyan kell eljárnom, ha a beérkezett ajánlatok közül legalább az egyik értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt? Véleményem szerint vagy be kell bizonyítania az ajánlatkérőnek az értékhatárt meghaladó ajánlatot adókról, hogy az ajánlatuk az általában kért vagy kínált áraknál irreálisan magasabb árakat tartalmaz (amit az ajánlatkérőnek nem kell figyelembe vennie a becsült érték meghatározásakor), vagy közbeszerzési eljárást kell lebonyolítania akkor is, ha van az értékhatárt el nem érő ajánlata is. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő kötelessége a beszerzési tárgy becsült értékét úgy megállapítani, hogy az a Kbt.-ben foglal­taknak megfelelő legyen. A piacon kért legmagasabb ár vizsgálatára feltétlenül szükség van a becsült érték megállapítása során. Amennyiben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárás eredményessége

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 3412. számú kérdéséhez kapcsolódóan kérem véleményüket. Ha a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat ajánlati ára nem éri el a 150 millió forintot, de van olyan érvényes ajánlat, amely ezt meghaladja, eredményes-e az eljárás? Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése alapján folytatott tárgyalásos eljárásban a végső tárgyalást követően benyújtott ajánlati árak döntik el azt, hogy a vizsgált kérdés alapján eredményes-e az eljárás?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint, ha az ajánlatkérő a becsült érték megállapításakor figyelemmel volt a Kbt. 11-17. §-ainak előírásaira, és igazolni tudja, hogy az eljárás előkészítése során jogszerűen járt el, akkor az eljárás nem lesz eredménytelen amiatt, hogy magasabb ár is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Kiegészítő tájékoztatás adása jogosulatlan személy által

Kérdés: Egyik alkalmazottunk az egyik ajánlattevő kérdésére válaszolt kiegészítő tájékoztatásként, azonban a közbeszerzési eljárásban erre nem volt jogosultsága, és a tájékoztatás sem volt megfelelő. Az ajánlattevő ajánlata ennek következtében érvénytelen lett. Az ajánlattevő az előzetes vitarendezés iránti kérelemben hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő munkatársának válaszára alapozva készítette el ajánlatának egy részét, mely az érvénytelenséget eredményezte. Ilyenkor mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] Lényeges kérdés, hogy az ajánlattevő megfelelő módon tette-e fel kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérdését. Amennyiben nem, tehát közvetlenül például az ajánlatkérő egyik általa ismert alkalmazottjához fordult, akkor mindez nem tartozik az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

-Hiánypótoltatási kötelezettség az eljárás nyilvánvaló eredménytelenségének ismeretében

Kérdés: Közszolgáltató ajánlatkérő közösségi értékhatárt meghaladó értékű szolgáltatás megrendelésére irányuló eljárásában egyetlen ajánlat érkezett, amely a bontás előtt ismertetett rendelkezésre álló anyagi fedezet mértékére tekintettel nem megfelelő, így az eljárás eredménytelen lesz. Az ajánlat egyebekben jelentős hiánypótlásra is szorulna. Szükséges-e az eredménytelenség megállapítása előtt a hiánypótlási felhívás kiküldése is, tekintettel arra, hogy a hiánytalan ajánlat sem tenné eredményessé az eljárást?
Részlet a válaszából: […] Függetlenül az ajánlat mértékétől, az ajánlatkérőnek kötelessége az ajánlat értékelése, melynek során az eljárás eredménytelenségét is megállapítja – a kérdés szerinti esetben a fedezet hiányára tekintettel. Mivel az eredménytelenség kimondása a beérkezett ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Ajánlatkérő Kbt.-hez kötöttsége nemzeti értékhatár alatti beszerzésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő nemzeti értékhatár alatt szeretne árut beszerezni több részben. Egy rész tekintetében közbeszerzési eljárást indított. Igaz-e, hogy e rész tekintetében csak az elindított eljárás lezárulásáig van kötve a Kbt.-hez, és ha ez az eljárás eredménytelenül zárul, beszerezheti saját lebonyolításban?
Részlet a válaszából: […] Mivel feltehetően nem volt szükség közbeszerzési eljárás lebonyolítására, így az ajánlatkérő önkéntesen alkalmazta a közbeszerzési törvényt. Ez feltehetően az egybeszámítási szabályok figyelembevételével történt. Ebben az esetben az eljárás lebonyolítása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] A klasszikus szabályok egyértelműen eredménytelenségi oknaktekintik a három ajánlattevő hiányát (1 vagy 2).A különös szabályok azonban – visszahivatkozás nélkül -egyértelműen csak keretszámról beszélnek, amely például meghívásos vagytárgyalásos eljárás esetében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Eredménytelenné nyilvánítás – indokolás nélkül

Kérdés: Jogosult-e az ajánlatkérő arra, hogy a közbeszerzési eljárás során bármikor, indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa a pályázatot, vagy visszavonja az ajánlati felhívást, illetve hogy a pályázat eredményhirdetését követően is a szerződés megkötése előtt a pályázati eljárást megszüntesse? Ugyanis találkoztunk ilyen kiírással. Ha jogszerű, milyen kötelezettségei vannak az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első fele arra vonatkozik, hogy az eljárás soránbármikor, indoklás nélkül eredménytelennek lehet-e nyilvánítani az eljárást,vagy visszavonni a felhívást. Erre az a válaszunk, hogy nem. Az ajánlatifelhívást csak az ajánlattételi határidő lejárta előtt lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Támogatás visszavonásának következményei

Kérdés: Milyen következményekkel jár, ha a Kbt. szerinti támogató szervezet az eredményhirdetés után, de még a szerződéskötés előtt írásban az ajánlatkérőnél visszavonja a támogatását? Milyen következménye van, ha ezt már a szerződéskötés után teszi meg?
Részlet a válaszából: […] Az eredményhirdetést megelőzően történő támogatásmegvonásróla közbeszerzési törvény 82. §-a szól. A rendelkezés értelmében az ajánlatkérőköteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve ha a közbeszerzés megkezdését követően– általa előre nem látható és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Ajánlattevői minimum versenypárbeszédnél

Kérdés: A versenypárbeszédnél van-e "ajánlattevői" minimum? A jogi szabályozás nem egyértelmű. Értelmezhető esetleg úgy a jogszabály, hogy három ajánlattevő alatt eredménytelen az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A jogi szabályozás valóban nem egyértelmű, de ezmegítélésünk szerint nem jelenti azt, hogy három ajánlattevő alatt az eljáráseredménytelen lenne.A Kbt. rendszerében a versenypárbeszéd kétszakaszos eljárás.Az első szakasz maga részvételi szakasz, amelyben a jelentkezők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Eljárás azonos ajánlatok esetén

Kérdés: A legalacsonyabb ellenszolgáltatás bírálati szempontja esetében két egyforma árajánlat érkezik. A két ajánlat közül nem választható ki az alacsonyabb, tehát az eljárás eredménytelen, de mire hivatkozva? Elő lehet-e írni azt, hogy az ajánlatkérő ilyen esetben milyen eljárást követ?
Részlet a válaszából: […] Nincs lehetőség, és egyben szükség sincs a Kbt.-től valóeltérő eljárás meghatározására. A legalacsonyabb ellenszolgáltatás bírálatiszempontja esetében valóban nem lehetséges a 90. § (2) bekezdésénekalkalmazása, amely az összességében legelőnyösebb ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.
1
3
4