3032 talált cikk az érték kifejezésre

Kérdés: Milyen mértékű, illetve mi lehet az az ajánlati elemekre vonatkozó hiba, hiányosság, amely hiánypótlás, felvilágosításkérés eredményeként még javítható, módosítható az ajánlatban?

Kérdés: Van-e olyan rendelkezése a Kbt.-nek, amellyel kizárja, hogy bármely iratot postai úton küldjön meg az ajánlatkérő?

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok a túlzottan magas ár?

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a közös ajánlattevők személye változzon az eljárás bármely szakaszában, illetve meddig van lehetőség a "cserére"?

Kérdés: Kkv-k részére írtak ki pályázatot. Alvállalkozóként vagy erőforrásként bevonható vagyok-e a kkv ajánlattevő oldalán mint nem kkv, hanem a vonatkozó törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági társaság-nagyvállalat?

Kérdés: Szükséges-e meghívni az összes bíráló­bizottsági tagot a tárgyalásra?

Kérdés: Aktuális a statisztikai összegzés készítése a tavalyi évről, és bár átolvastam a Kbt.-t, nem tudom, hogy a KEF-en keresztül beszerzett üzemanyag melyik kategóriába kell, hogy kerüljön? Árubeszerzésként megjelölöm, mint saját eljárást, vagy csak a központosított közbeszerzés adatai között számolom el?

Kérdés: A 3052-es számú kérdésre adott válaszukban a közös ajánlattevő bevonásának lehetőségével foglalkoznak a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban. Nem kkv gazdasági szereplő közös ajánlattevőként történő bevonása nyilván a törvény szándékának kijátszása lenne, ezért ennek kizárása valóban egyértelműnek tűnik. Az azonban meglepő számunkra, hogy véleményük szerint még kkv közös ajánlattevő bevonására sincs lehetőség. Az ezzel kapcsolatos indoklás ugyan érthető, de nincs ellentmondásban a Kbt. 95. §-ának (2) bekezdésével? Az idézett jogszabályhely kifejezetten megengedi a hirdetmény nélküli tárgyalásban az ajánlattevőknek közös ajánlattevő bevonását, és véleményünk szerint egy kkv gazdasági szereplő bevonásával a jogalkotó szándéka sem sérül. Jól látjuk?

Kérdés: A Kbt. 65. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az adott helyzetben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni. Ez konkrétan mit jelent? Ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha be sem nyújtotta volna az ajánlatot, és ebből kifolyólag a további dokumentumokat (hiánypótlási felhívás, tájékoztatás, összegezés stb.) meg sem kell küldeni az ajánlattevőnek, vagy ugyanúgy megkap minden anyagot? Ilyen esetben minek minősül az ő ajánlata? Érvénytelennek? Hogyan jelenik ez meg az összegezésben?

Kérdés: Ajánlatkérőként elfogadhatjuk-e a határidő lejártát követően teljesített hiánypótlást, valamint az ajánlattevő által adott felvilágosítást, hiszen itt már nem áll be az ajánlati kötöttség? Ez mérlegelési jogkör?