Cserével vegyes ingatlan-adásvétel megítélése közbeszerzési szempontból

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha ingatlancserénél az egyik érték meghaladja a mértéket, és ezért bizonyos összeget még ki kell fizetni az ingatlanért, melynek következtében ez már eléri valamely eljárási rend értékhatárát?
Részlet a válaszából: […] ...által bevezetettintézményként jelent meg a magyar jogban. Az ingatlanbeszerzések közbeszerzésieljárás alá vonását a viszonylag nagy mérték indokolja, ugyanakkor meg kellemlíteni azt is, hogy önmagában az a tény, hogy a közösségi irányelv nem teszikötelezővé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás-előkészítésbe bevont ügyintéző összeférhetetlensége

Kérdés: Az eljárás előkészítésébe "bevont" ügyintézőnek is kell-e/szükséges-e összeférhetetlenségi nyilatkozatot tennie?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése így fogalmaz: a közbeszerzésieljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatokértékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró,illetőleg az eljárásba bevont személyeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Központi költségvetési szerv ingatlanbeszerzése közösségi rezsimben

Kérdés: Ha központi költségvetési szervek EU-s értékű ingatlant kívánnak venni, akkor a kivétel alá esnek?
Részlet a válaszából: […] ...általános közbeszerzési ajánlatkérőkre vonatkoznak, ebbe a körbetartoznak a központi költségvetési szervek is.A leírtak szerinti EU-s értékű ingatlan megvásárlására anemzeti eljárásrendben kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia azajánlatkérőnek, amelyben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:    

Finanszírozás és közbeszerzési jogalanyiság kapcsolata

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a központi költségvetési szerv, amely 20 százalékban támogatott és egyéb tekintetben saját bevételeiből finanszírozza magát, kikerülhessen a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése alól?
Részlet a válaszából: […] ...körülmény, hogy valamely szerv központi költségvetési szervnekminősül, megalapozza általános közbeszerzési jogalanyiságát, azaz mindenértékhatárt elérő beszerzése közbeszerzési kötelezettség alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Korábbi eljáráshoz kiadott OMMF-igazolás elfogadása

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti OMMF-igazolás a tanácsi ajánlás értelmében 3hónapig érvényes. Az Itv. szerint az OMMF az igazolásban rögzíti, hogy mely eljárásra adta ki azt. Ennek függvényében az ajánlatkérő köteles-e elfogadni az OMMF 3 hónapon belüli igazolását abban az esetben, ha azon más ajánlatkérő szerepel?
Részlet a válaszából: […] ...konkrétan melyik ajánlatkérő eljárásához szerezték be azt, illetve hogymelyik közbeszerzési eljárásban való benyújtás céljából kérték. Erretekintettel az a véleményünk, hogy ugyanaz az igazolás több közbeszerzésieljárásban is felhasználható, természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Kbt. alkalmazása árubeszerzésekre

Kérdés: Olyan közszolgáltatás igénybevételére, amely a közbeszerzési törvény alapján árubeszerzésnek minősül (forgalomképes, birtokba vehető dolog, víz, gáz, távhő, áram), kell-e a Kbt.-t alkalmazni vagy nem, és mi alapján kell vagy nem kell?
Részlet a válaszából: […] ...megválaszolása attól függ, hogy a vásárlómilyen (általános vagy különös) ajánlatkérőnek minősül, továbbá mi a beszerzésbecsült értéke, ezért a kérdés pontosítása nélkül arra egyértelmű állásfoglalásnem adható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás alkalmazott rezsim értékhatárától alacsonyabb ajánlati ár beérkezése esetén

Kérdés: Ha egy közbeszerzési eljárást – amelynek értéke láthatóan alatta van a közösségi értékhatárnak – a közösségi eljárásrendben hirdetnek meg, akkor kizárhatók-e azok az ajánlattevők, akiknek ajánlati áruk alatta van a közösségi értékhatárnak? Van-e erre törvényi szabályozás? (Például energiaágazat, építési beruházás, értékhatár: 1 326 163 884 forint.)
Részlet a válaszából: […] ...ilyen szabály, és nem zárhatók ki azok, akik közösségiértékhatár alatti árat ajánlottak meg. Vélelmezhető ilyen esetben, hogy abeszerzés becsült értékét (tekintettel arra, hogy azt a legmagasabb piaci áralapján kell meghatározni) a piackutatási adatokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Elhatárolási kérdések építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetében hogyan határolható el egymástól pontosan a többletmunka, a pótmunka és a kiegészítő beruházás? A kiírt beszerzés vállalkozási szerződésében mekkora tartalékkeretet lehet megjelölni, abban milyen feltételekkel lehet többletmunkára és pótmunkára forrásokat elkülöníteni? Amennyiben többletmunka, pótmunka vagy kiegészítő beruházás szükségessége merül fel, úgy milyen eljárásokat kell követni?
Részlet a válaszából: […] ...éskiderül, hogy külön forrás nem lett rá elkülönítve – a tartalékkeretből kellfinanszírozni. Ennek nincsen törvényben meghatározott értéke, hiszen mindenmunka jellege, bonyolultsága más és más. A közbeszerzési törvény csak akiegészítő beruházás tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Ajánlat érvénytelenségének megállapíthatósága a Kbt. módosítása után

Kérdés: Egy eljárásban "B" ajánlattevőnek a benyújtott ajánlata mind tartalmi, mind formai szempontból megfelel az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglaltaknak, az ajánlati felhívásban előírt alkalmassági követelményeket pedig akként igazolja a Kbt. 66. §-ának (2) és a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alkalmazásával, hogy azt nyilatkozza: "bár én magam alkalmatlan vagyok, azonban X Kft. erőforrásaira támaszkodom". Ebben az ajánlatban X Kft. nyilatkozik: kötelezettséget vállalok a szerződés teljesítéséért, és az erőforrásokat rendelkezésre bocsátom, kezességet is vállalok. Egyúttal a Kbt. 63. § (6) bekezdésének megfelelően X Kft. nyilatkozik a közjegyző előtt, hogy nem állnak fenn vele szemben a kizáró okok. Ugyanebben a közbeszerzési eljárásban X Kft. ajánlattevőként is megjelent – hiszen a Kbt. alapján ez megengedett a számára –, és az ajánlatkérő megállapítja, hogy mind pénzügyi-gazdasági szempontból, mind pedig műszaki-szakmai szempontból alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdésének e) pontja alapján az X Kft. által benyújtott ajánlatról megállapítja, hogy érvénytelen. Ennek ellenére a jelenlegi Kbt.-szabályozás alapján, amennyiben a B ajánlattevő ajánlata a legkedvezőbb ajánlat a bírálati szempontok szerint, úgy az ajánlatkérő köteles ezt az ajánlatot nyertesnek kihirdetni. Látnak-e Önök törvényes lehetőséget arra a jelenleg hatályos Kbt. alapján, hogy a "B" ajánlatról az ajánlatkérő megállapíthassa azt, hogy érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg – a 71. § (1) bekezdésének b)pontja és (5) bekezdése szerinti esetben – akinek a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója azeljárásban előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.
Kapcsolódó címkék:    

Előzetes összesített tájékoztató készítése és közzététele a törvénymódosítás után

Kérdés: A Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, a közbeszerzési eljárásairól. A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót köteles közzétenni és legkésőbb a 42. § (1)–(2) bekezdésében előírt határidő lejártáig megküldeni. Kérdésem: hogyan értelmezendő a "készíthet", illetve a "köteles" megfogalmazás a törvény ezen pontjaiban? [Észrevételem: a Kbt. 42. §-ának (1)–(2) bekezdése nem tartalmaz határidőket.]
Részlet a válaszából: […] ...az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapratervezett– összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségiértékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéseiről, ha annak becsültösszértéke eléri vagy meghaladja a 750 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.
1
252
253
254
304