3032 talált cikk az érték kifejezésre

Kérdés: Hogyan állhat el az eredményhirdetéstől az ajánlatkérő, ha a szerződés a dokumentáció hibája miatt, ami csak az ajánlatokból derült ki, törvénysértő lenne?

Kérdés: A Kbt. 2. §-ának (4) bekezdésében meghatározott önként alkalmazás bármely gazdálkodó szervre/gazdasági társaságra vonatkozik, vagy csak azoknak az ajánlatkérőknek a beszerzésére, amelyek egyébként is a Kbt. alanyai?

Kérdés: Összeférhetetlen-e a kiviteli terv elkészítésére kiírt eljárásban az az ajánlattevő, aki korábban ugyanannak az eljárásnak (beszerzésnek) a tanulmánytervét készítette el?

Kérdés: A Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontjában mit jelent az, hogy "attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre"? Hogyan vizsgálható az alkalmasság, ha az ajánlattevő tárgyévben alakult, azonban előző évi forgalmat kérek? Vizsgálható a forgalom időarányosan? Lehet az "előző 3 év" az ajánlattételi határidőt megelőző 3 (nem lezárt) év?

Kérdés: Hosszú távú (15 év), nagy értékű (1 milliárd forint) egészségügyi szolgáltatási jogra vonatkozó építési koncessziós eljárásban az ajánlattevő 800 millió forint értékű bankhitelt szeretne igénybe venni a teljesítéshez. Hogyan kell igazolni a bank alkalmasságát akkor, – ha az ajánlatkérő előírta, hogy együttesen és külön-külön is feleljen meg az ajánlatkérő és 10 százalék feletti alvállalkozója az alkalmassági feltételeknek, és abban az esetben, – ha a bank erőforrás, akkor milyen igazolási mód vagy nyilatkozat szolgáltatására kötelezett az adott eljárás során?

Kérdés: A távközlési szolgáltatás még sok helyen kizárólagos. A most életben lévő szerződések hogyan módosíthatóak (egyszerű és nemzeti értékhatáron)?

Kérdés: Hiánypótlás keretében az ajánlat módosításának minősül-e az ajánlattevő egy másik (plusz) referenciája, amely teljesen más tartalmú, mint amit eredetileg az ajánlatába becsatolt? Vagy az ajánlattevő az "eredeti" ajánlata és referenciája alapján rögtön alkalmatlanná válhat?

Kérdés: Az önkormányzat egyes infrastrukturális (például utak kátyúzása) feladatainak ellátásával 2006. július 1-jétől az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot bízza meg, amely megfelel a Kbt. 2/A § (1) bekezdésében foglaltaknak. Ezeket a feladatokat eddig az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján látta el. A2006. évi beszerzésekre még március hónapban ki kívánjuk írni a közbeszerzési eljárást, azzal, hogy azok teljesítésének egy része még a feladatátadás előtti időszakra esik. Kérdésünk: az ajánlati felhívásban szerepeltethetjük-e azt a tényt, hogy ezen feladatok tekintetében 2006. július 1-jétől jogutódlás következik be és az ajánlatkérő (megrendelő) jogait ettől az időponttól a gazdasági társaság gyakorolja? Ha nem, akkor milyen módon kezelhető ez a jogutódlás a közbeszerzési eljárások során, illetve azok eredményeként megkötött szerződések esetében?

Kérdés: Kérem, határolják el egyértelműen a létszámot és a keretszámot egymástól! Mi a különbség a kettő között? Létszám esetén, amennyiben nem érkezett be a létszámnak megfelelő számú részvételi jelentkezés (illetve az értékelést követően nincs akkora számú részvételi jelentkezés), a létszámnál kisebb számú ajánlattevőnek is megkezdhetem a tárgyalásokat az ajánlattételi szakaszban? Amennyiben keretszámot határozok meg, a keretszám alsó értékénél kisebb számú ajánlattevővel is tárgyalhatok, amennyiben a részvételi szakasz végén ennél az értéknél (keretszám alsó értéke) kevesebb ajánlattevő marad az eljárásban, vagy ilyen esetben az eljárás eredménytelen? Amennyiben a keretszám felső határát meghaladó számú érvényes részvételi jelentkezésem van a részvételi szakasz végén, akkor ebben az esetben ajánlatkérő dönthet, hogy a keretszámon (például minimum 3, maximum 6) belül hány részvételi jelentkezőt bíz meg (3, 4, 5, 6), vagy kötelező 6-ot meghívnia?

Kérdés: A Kbt. 40. § (2) bekezdésének c) pontjában a mondatban szereplő "illetőleg" vagy-ot vagy és-t jelent?