Ajánlat üzleti titokká nyilvánított részének kezelése

Kérdés: Ajánlatunkban árképzésünk módjának, valamint a részárakat tartalmazó részének üzleti titokká nyilvánítását kértük. Az ajánlatkérő az árat indokolatlanul alacsonynak ítélte meg, ezért indokolást kért. Ezzel egyidejűleg valamennyi ajánlatkérőnek úgy küldte meg ezt a felhívást, hogy azáltal ajánlatunk egésze – üzleti titokká nyilvánított része is – valamennyi ajánlattevő részére megismerhetővé vált, mert ez a rész a felhívásban teljes terjedelemben szerepelt. Ezt megtehette? Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett esetben az ajánlatkérő számára a Kbt. két szabályát kell összehangolni, egyrészről a törvény üzleti titokra vonatkozó 80. §-át, valamint az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérésre vonatkozó 69. §-t.Az üzleti titokra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Üzleti titokká nyilvánítás határai

Kérdés: Titkosítható-e az az információ az ajánlattevő részéről, amely alapján az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot? Azaz a kizárt versenytárs iratbetekintés-kérése során azzal szembesül, hogy éppen az az adat van titkosítva, amely alapján a kizárt versenytárs meggyőződhetne arról, hogy valóban, tényszerűen jogos a kizárás.
Részlet a válaszából: […] Az üzleti titokra vonatkozó szabály értelmében üzleti titokká nyilvánítható az az adat, melynek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Nem tartalmazhat azonban ez az adatkör olyan elemet, mely a Kbt. 80. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Ajánlati ár módosítása fedezetcsökkentés miatt, szerződés megkötését követően

Kérdés: Pályázat benyújtását megelőzően önkormányzatunknál feltételes közbeszerzési eljárást folytattunk le, a Kbt. 122/A. § alkalmazása mellett építési beruházást végző kivitelező kiválasztására. Az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevővel megkötöttük a feltételes vállalkozási szerződést, melynek hatálybalépési feltétele a benyújtandó pályázat pozitív elbírálása volt. A pályázat bírálati szakaszában a pályázati felhíváson olyan mértékű módosítást eszközöltek a kiírók, mely jelentős mértékben lecsökkentette az önkormányzat szerződés teljesítésére szánt fedezetét (tervek szerint kizárólag a pályázatból finanszírozta volna az önkormányzat a megrendelt munkákat, mely pályázat időközben pozitív elbírálásban részesült). Tekintettel arra, hogy a pályázat megvalósítására biztosított idő szűkös, amennyiben lehetséges, nem szeretnénk új közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Lehetséges-e a kivitelezési szerződésben az ajánlati ár módosítása, csökkentése a fenti tényezők miatt, amennyiben e feltételek a szerződést kötő másik fél, kivitelező számára is megfelelőek?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozási szerződést megkötötték. Módosítására a Kbt. 132. §-a értelmében van lehetőség.A törvény 132. §-ának (1) bekezdése szerint a felek nem módosíthatják a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a felhívás, a dokumentáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] Igen, a változások érintették a közbeszerzés területét is. A 2015. január 1-jei hatályú változások az alábbiak.A nemzeti rezsim kivételei bővültek a következők szerint:A törvényt az idei évtől nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő– olyan szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazására minden esetben lehetőség van?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtésre vonatkozó szabályokat a 257/2007. kormányrendelet tartalmazza az alábbiak szerint:– elektronikus árlejtés azokban az eljárásokban, amelyekben a közbeszerzési törvény az elektronikus árlejtés alkalmazását lehetővé teszi, az ajánlatkérő által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Felolvasólap melléklete

Kérdés: A felolvasólap tartalma és terjedelme kötött. A helyes értelmezéshez több adat kell, mint ami azon szerepel. Lehetőség van arra, hogy a felolvasólaphoz egy ún. értelmező mellékletet is készítsünk?
Részlet a válaszából: […] Ha az ajánlattevő számára további információ szükséges, a felolvasólap bővíthető. A formai kötöttség megsértése és a felolvasólap bővítése nem eredményezheti az ajánlat alábbi, a Kbt. 74. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti érvénytelenségét. A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Eljárás irreális kötelezettségvállalás esetén

Kérdés: Mit tehetek, ha látom, hogy egy ajánlattevő ajánlata irreális kötelezettségvállalást tartalmaz? (Többszörös kötbérvállalás, irreálisan rövid határidők.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy minden olyan ajánlati elemet, melynek megalapozottsága, teljesíthetősége kétséges, tisztázzon az ajánlattevővel. Amennyiben az adott elem értékelési részszempont vagy egyszerűen egy elfogadhatatlan mérési adat az ajánlatban, szükséges,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Üzleti titokká minősítés határai

Kérdés: Lehetséges-e, hogy egy ajánlattevő árubeszerzés (élelmiszer-beszerzés) során az ajánlat részét képező "ártáblát" (véleményem szerint nem árazott költségvetés) üzleti titokká minősítve, kérje annak zártan történő kezelését? (Az "ártábla" pusztán termékneveket, mennyiséget és egységárat tartalmaz, tehát véleményem szerint üzleti titoknak ezen adatok semmiképp sem minősíthetők.)
Részlet a válaszából: […] Ha az árubeszerzés minden egyes sora az értékelési részszempontok egyes sorait jelenti, akkor nem lehet üzleti titok tárgya.Ha azonban az ajánlatkérő egy összértéket kért, mely az egyes termékek összesített árait tartalmazza, akkor nem feltétlenül csak az árazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Bontás megkezdése, jelenlét a bontáson

Kérdés: Az ajánlatok bontását az ajánlatételi határidő lejártakor meg kell kezdeni, vagy van arra lehetőségünk, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően határozzuk meg a bontás időpontját? Megtehetjük-e, hogy a bontásról kizárjuk a Kbt. szerinti személyek jelenlétét?
Részlet a válaszából: […] A bontásra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 62. §-a határozza meg az alábbiak szerint:– az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Keretszerződés időtartamának meghosszabbítása

Kérdés: Meghosszabbítható-e új eljárás kiírása nélkül a keretszerződés időtartama?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a keretszerződés nyílt, meghívásos, tárgyalásos vagy versenypárbeszéd eljárás lefolytatásával valósult meg, akkor a meghosszabbításra a szerint van lehetőség, ahogyan az ajánlatkérő azt az eredeti szerződésben lehetővé tette. Minden esetben irányadó, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.
1
22
23
24
31