Találati lista:
211. cikk / 307 Tájékoztatás ajánlat érvénytelenségéről
Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalásukat. Az alkalmasság és a kizáró okok igazolása és vizsgálata az új Kbt. szabályai szerint két körben történik. Ez azt feltételezi, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti ellenőrzés megkezdése előtt az ajánlatkérő egy eljárásközi döntést hoz meg, melyben akár egy ajánlat érvénytelenségét is megállapíthatja. Ilyen esetben az eljárásközi döntésre is kell-e alkalmazni a Kbt. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget, vagy elengedő, ha ezekről a döntésekről az írásbeli összegezésben ad részletes információt az ajánlatkérő az ajánlattevők részére? Amennyiben ilyen esetben is alkalmazandó a hivatkozott bekezdésben rögzített tájékoztatási kötelezettség, úgy azt valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni, vagy elegendő csupán az érintett ajánlattevő részére, és a többi ajánlattevőt az összegezésben tájékoztatni a történtekről?
212. cikk / 307 Fedezetismertetés és az eljárás eredménytelenné nyilvánításának kapcsolata az új Kbt.-ben
Kérdés: Mikor kell ismertetni a fedezetet ahhoz, hogy "eredményteleníteni" lehessen indokolás nélkül az eljárást?
213. cikk / 307 Aránytalanul alacsony ár építési beruházásnál
Kérdés: Mikor vizsgálandó építési beruházásnál az aránytalanul alacsony ár?
214. cikk / 307 Ajánlati ár kötelező vizsgálata
Kérdés: Az ajánlatkérőnek kötelező-e vizsgálnia az ajánlati árat abból a szempontból, hogy az aránytalanul alacsonynak minősül-e az új közbeszerzési törvény alapján? Erre külön fel kell hívnia az ajánlattevők figyelmét?
215. cikk / 307 Értékelési szempontokra vonatkozó szabályok az új Kbt.-ben
Kérdés: A 2015. november 1-jétől hatályba lépő Kbt.-szabályok hoznak-e változást az ajánlatok értékelési szempontjai vonatkozásában?
216. cikk / 307 Bontáson készült okiratok
Kérdés: Ha a bontáson nem jelenik meg senki, akkor az ajánlatkérőnek kell-e jegyzőkönyvet készítenie? Ha igen, milyen tartalommal?
217. cikk / 307 Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása módszerének meghatározása
Kérdés: Meg kell-e határozni azt a módszert, amellyel az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kiválasztja? Elegendő e körben, ha utal a KH vonatkozó útmutatójára?
218. cikk / 307 Azonos ajánlatok adott részszempontra
Kérdés: Mit kell tennünk ajánlatkérőként akkor, ha egy adott részszempontra az összes ajánlattevő azonos ajánlatot ad?
219. cikk / 307 Kötbérmérték meghatározásának módja a dokumentációban
Kérdés: Jogszerű-e az, ha az ajánlatkérő a késedelmi kötbér minimummértékét határozza meg a dokumentációban, és e vonatkozásban egyéb adatot nem közöl? Így akár vállalhatunk az ajánlatkérő által meghatározottnál nagyobb mértékű kötbérfizetést is?
220. cikk / 307 Környezetvédelmi termékdíj szerepeltetése az ajánlati árban
Kérdés: A jogszabály és a felhívás szerint az ajánlati árat úgy kell meghatározni, hogy abban valamennyi, az ajánlattevő által érvényesíteni kívánt díjat, igényt fel kell tüntetni – az általános forgalmi adó kivételével. Ehhez képest az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatnak nem kell tartalmaznia a környezetvédelmi termékdíjat, arról majd esetenként, az egyes megrendelések vonatkozásában egyeztetnek a felek attól függően, hogy az eseti megrendeléssel érintett termék termékdíj-fizetési kötelezettség alá esik-e, avagy sem. Elfogadható ez a megoldás?
