Eltérés a szerződés hirdetményben megadott tervezett időtartamától

Kérdés: Mit tehetünk, ha a kiírásban megadtuk a szerződés tervezett időtartamát, de ezt az időtartamot a szerződéskötés időpontjában már a beszerzés megvalósíthatósága érdekében túl kellene lépnünk? Köthetünk a megadottnál hosszabb időtartamra szóló megállapodást?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő vélhetően a szerződés teljesítésének pontos időpontját adta meg az eljárást megindító hirdetményben, melytől most el kíván térni. Ha nem tárgyalásos volt az eljárás, és ezt nem módosította az ajánlatkérő, továbbá nem alkalmazta a Kbt. 125....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Felolvasólap tartalmának bővítése

Kérdés: Kibővíthetjük-e a felolvasólap tartalmát?
Részlet a válaszából: […] Igen, amennyiben további információt kíván megadni az ajánlattevő, például az ajánlott termék részletes kódját, erre lehetőség van, illetve az ajánlatkérő által kifelejtett értékelési szempontok is lehetnek a felolvasólapon. Ha azonban egyes részajánlattételi elemeket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Kiegészítő termékek megajánlhatósága

Kérdés: Hogyan értendő az, hogy megajánlhatunk kiegészítő termékeket?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben lehetőség van például az értékelési szempontrendszer alapján kiegészítő szolgáltatások nyújtására, a kiegészítő termékek beárazása is hasonló lehetőség. Ezzel azonban járhat egy olyan ellentmondás, mely szerint a beárazott kiegészítő termékek nem voltak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Eredménytelenné nyilvánítás ajánlati ár mértéke alapján

Kérdés: Építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárást indítottunk ajánlatkérőként a Kbt. 122/A. §-ában előírtak szerint (a becsült érték 148 000 000 HUF). A nyertes kiválasztásánál az összességben legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontját alkalmaztuk: vállalási ár (súlyszám: 65); garancia időtartama (súlyszám: 35)/min. 36 hónap, a 120 hónapnál magasabb értékekre is a maximális pontszám kerül kiosztásra/adható pontszám részszempontonként: 1-100; bírálati módszer: lineáris arányosítás. A beérkezett ajánlatok közül kettő nettó 150 M Ft alatti árat tartalmaz, de az összességében legelőnyösebb ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás minimális mértékben meghaladja ezt az értékhatárt. A Kbt. rendelkezései alapján a szerződés jogszerűen az összességében legelőnyösebb ajánlatot adóval nem köthető meg, de megköthető-e a második helyezettel, vagy az egész eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani? Utóbbi esetben milyen indoklással?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint, az eljárást nem lehet eredményesnek nyilvánítani az alábbiakra tekintettel.A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a 122/A. § szerint abban az esetben, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a 150 millió forintot, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Saját eljárásrend kialakításának keretei

Kérdés: A felhívás V.4) pont 1. pontjában az ajánlatkérő a Kbt. 123. §-ára hivatkozik, azaz önálló eljárási szabályokkal folytatja le az eljárást. Ez azt jelenti, hogy lefolytathatja olyan eljárásban, ami nincs a Kbt.-ben? A Kbt.-ben lévő tárgyalásos eljárás ugyanis kétszakaszos, és részvételi jelentkezéssel indul. Itt pedig egyszakaszos eljárásként írja (ajánlattétel, tárgyalás, végső ajánlattétel) az ajánlatkérő, először a nyílt eljárás szerint, az ajánlatok bontását követően pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint kell eljárni. Törvényes ez a felhívás?
Részlet a válaszából: […] Igen, erre a saját eljárásrend keretében az ajánlatkérőnek lehetősége van. A saját eljárásrend esetében ugyanakkor az ajánlatkérő nem térhet el teljes mértékben az eljárási szabályoktól. Szabadsága van abban, hogy például egyszakaszos tárgyalásos eljárást folytasson le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Alternatív ajánlattétel tárgyalás folyamán

Kérdés: Van-e lehetőség a tárgyalás során alternatív ajánlattételre?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásakor feltételeztük, hogy az ajánlattevők nem tették lehetővé eredetileg a többváltozatú ajánlattételt az eljárást megindító hirdetményben.A tárgyalásra vonatkozóan a Kbt. az alábbi szabályokat rögzíti.A tárgyalásos eljárásban az ajánlatok bírálatát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Alapelvek sérelme

Kérdés: Bírálati szempontként meghatározott, hiba­elhárítás megkezdése időpontjának megadása ("Hiba megkezdésének ideje 1 órán belül, 1,5 órán belül..., 2 órán belül") minősülhet-e versenykizáró, versenykorlátozó indoknak egy esetleges későbbi jogorvoslati eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az értékelési részszempontokat az ajánlatkérő szakmai, előkészítő munkája nyomán készítették el, ennek része lehet a vállalt határidők megtartása. Amennyiben a lépésközök (1-1,5-2) nem túlzottan nagyok, van erre lehetőség. Az értékelési módszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Teljesítési határidő meghosszabbításának lehetősége

Kérdés: A Kbt. 132. §-ának (2) bekezdése alkalmazható a teljesítési határidő előre nem látható okból történő, utólagos szerződéshosszabbítására? Ilyen esetben az ajánlatkérőnek meg kell jelentetnie hirdetményt a szerződés módosításáról a Közbeszerzési Értesítőben?
Részlet a válaszából: […] Igen, a Kbt. 132. §-a teszi lehetővé a közbeszerzési szerződések módosítását, melynek keretében a rendelkezés a szerződéskötéskor előre nem látható okból történő határidő-módosítás esetében valóban alkalmazható az alábbiak szerint:"A felek nem módosíthatják a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárást követő árlejtésnél

Kérdés: Ha tárgyalásos eljárást követően árlejtést bonyolítok le, mikor kell a fedezetet ismertetnem? A Kbt.-t vagy a 257/2007. kormányrendeletet kell alapul vennem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapján a fedezetet az ajánlati kötöttség beálltakor, az ajánlatok bontását megelőzően kell ismertetni.A törvény 62. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok – tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok – bontásának megkezdésekor, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Jogszabályban meghatározott ár versenyeztetésének alapja

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a jogszabályban előírt árat versenyezteti az ajánlatkérő? Hiszen a sorsolás garantált, és ez egyik félnek sem kedvez valójában.
Részlet a válaszából: […] Valóban nem szerencsés kizárólag olyan értékelési részszempontokat versenyeztetni, amelyek alapján a beérkezett ajánlatok várhatóan azonosak lesznek. Ez azonban nem vezethet holtversenyhez, azaz függetlenül attól, hogy ez az ajánlatkérő saját értékelési szempontrendszeréből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
1
23
24
25
31