Koncesszió és közbeszerzés

Kérdés: A koncessziós törvény és a közbeszerzési törvény viszonyával kapcsolatos a kérdésünk, például ivóvíz-szolgáltatás vonatkozásában. Néhány önkormányzat saját tulajdonában lévő víziközmű kft.-t működtet. További önkormányzatokkal társul, és egyrészt fejlesztést, másrészt bővítést valósít meg a hálózatra uniós támogatásból. A fejlesztést, bővítést követően a társulás továbbra is közvetlenül a kft.-t kívánja megbízni az ivóvíz-szolgáltatással. Szükséges-e ebben az esetben közbeszerzési eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] ...megvalósítása érdekében(közbeszerzés). A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályairais e törvény alkalmazandó.Az európai közösségi (azaz a közösségi) értékhatárokat elérővagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a törvény második részét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Közbeszerzések védett foglalkoztatóknak

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési törvényben szerepelnek védett foglalkoztatók részére fenntartott beszerzések. Melyek ezek, és mely foglalkoztatók minősülnek ilyen foglalkoztatóknak?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezés, miszerint az ajánlatkérő az előzőbekezdésnek megfelelően fenntartott szerződések esetében köteles biztosítani azEurópai Unióban letelepedett azon ajánlattevők esélyegyenlőségét, amelyek ötvenszázalékot meghaladó mértékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Versenysemlegesség sérelme

Kérdés: Sérti-e a versenysemlegességet az, ha az eljárás során feltett kérdésekre a választ az ajánlatkérő úgy adja meg, hogy feltünteti a cég nevét, majd az általa feltett kérdésre a választ? (Gondolunk itt arra, hogy azokról a cégekről, akik nem tettek fel kérdést, nem szereznek tudomást a kérdést feltevő cégek.)
Részlet a válaszából: […] ...A (3) bekezdés értelmében azonban nem minősül üzleti titoknak azállami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségitámogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, azállami és önkormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Mentesülés a közbeszerzés kötelezettsége alól

Kérdés: Helyesen értelmezzük-e a Kbt. 173. §-ának (1) bekezdését, amennyiben úgy gondoljuk, hogy egy közszolgáltató ajánlatkérő olyan beszerzése vonatkozásában – amely kapcsán egyébként közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni – nem köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni, amelyben a közszolgáltató olyan külföldi (EU-s székhelyű) szervezettől szerez be, amely a közszolgáltatóban, illetve amelyben a közszolgáltató meghatározó befolyással bír?
Részlet a válaszából: […]

A mentesülésnek a meghatározó befolyáson túlmenően további feltétele, hogy az EU-s székhelyű szervezet előző háromévi átlagos forgalmának legalább 80 százaléka az ajánlatkérővel folytatott gazdasági tevékenységből származzon.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

A Kbt. V. fejezetének alkalmazása alóli kivételek

Kérdés: Mely esetekben nem kell alkalmazni a Kbt. V. fejezete szerinti eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...köt szerződést olyanszervezettel, amely ezen ajánlatkérők valamelyikével az előző pont szerintiviszonyban áll,feltéve hogy az Európai Unión belüli árubeszerzések vagyszolgáltatások, vagy építési beruházások terén a fenti első vagy második...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Kérdésfeltevés lehetősége dokumentáció megvásárlásának hiányában

Kérdés: Az ajánlattevő kérdéseket intéz az ajánlatkérőhöz, de az ajánlattevő nem vásárolta meg az ajánlati dokumentációt. Köteles-e az ajánlatkérő válaszolni a feltett kérdésre addig, amíg az ajánlattevő nem vásárolja meg a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] ...nem megvásárlónak isel kellene juttatni. Ennek a helyzetnek a feloldása érdekében nem látjukakadályát annak, hogy a válasz feltételéül a dokumentáció megvásárlását vagyátvételét szabja az ajánlatkérő.További érdekesség, hogy amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Árubeszerzésre, kivitelezésre, szolgáltatásra irányuló közbeszerzési eljárás formája

Kérdés: Önkormányzatunk intézményeinél világítás-korszerűsítést kíván megrendelni. Piackutatás során találkoztunk olyan lehetőséggel, hogy a kivitelező saját pénzeszközéből finanszírozná a korszerűsítést, az így felszerelt lámpatestek az ő tulajdonában maradnak. Az önkormányzat a korszerűsítés finanszírozását 10 éves időtartamra vállalhatja (áramdíj-megtakarításból), és a lejárat után az akkori érték bizonyos százalékáért a tulajdonába kerülnek a lámpatestek. A teljes bekerülés összege a becsült érték alapján nemzeti értékhatár alatti, egyszerű eljárás keretében kerülhetne meghirdetésre. Milyen formában lehet a közbeszerzési eljárást kiírni (árubeszerzés-kivitelezés-szolgáltatás), és a Kbt. milyen szabályozását alkalmazhatnánk ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...az Európában igen gyakran alkalmazott megoldásgyakorlatilag lízingkonstrukció, amely áll egyrészt szolgáltatásból, másrésztárubeszerzésből. A Ptk.-tól, illetve a lízing szabályozásáról elszakadva, aKbt. szerint kell tehát leegyszerűsítenünk a kérdést....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Energiavásárlás közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. 22. § (1) bekezdésének d) pontja alá tartozó szervezet a vásárolt energiát [villamos energia évi 4 012 500 kW (109 millió forint), gáz 5 099 000 m2 (234 millió forint)] közbeszerzési eljárásban köteles-e beszerezni, vagy e termékek nem közbeszerzés-kötelesek? Mely Kbt.-paragrafus alapján igen vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzésére,illetőleg szolgáltatások megrendelésére, összhangban az Európai Közösségetlétrehozó szerződés 296. cikkével;– nemzetköziszerződésben, illetőleg nemzetközi egyetértési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Adott eljárás értékhatára alatti ajánlatok minősítése, ajánlattevő kizárhatósága

Kérdés: Ha egy közbeszerzési eljárást – amelynek értéke nem éri el a közösségi értékhatárt – a közösségi eljárásrendben hirdetnek meg, akkor kizárhatók-e azok az ajánlattevők, akiknek ajánlati áruk alatta van a közösségi értékhatárnak? Van-e erre törvényi szabályozás? Például energiaágazatban, építési beruházás esetén az értékhatár: 1 326 163 884 HUF. A kiírásban (felhívásban) a becsült beruházási érték 800 000 000 HUF, de a felhívás a közösségi eljárásrendben, a Kbt. V. fejezete szerint az európai közösségi rendelet V. számú mellékletben jelent meg. Kizárható vagyok-e, ha az én ajánlatom alatta van az értékhatárnak? (A valós ajánlati ár valóban a becsült érték körül van.) Akkor járok el helyesen, ha az ajánlatom az értékhatár fölött van?
Részlet a válaszából: […] Ha közösségi eljárásrendben hirdetnek meg egy közbeszerzésieljárást, ez nem jelenti azt, hogy minden ajánlati árnak/ellenszolgáltatásnakmagasabbnak kell lennie, mint az adott közbeszerzési tárgyra vonatkozóközösségi közbeszerzési értékhatár. Ebből adódóan az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

ISO szabvány követelményeinek való megfelelés előírhatósága

Kérdés: Lehet-e alkalmassági feltétel az, hogy az ajánlattevő feleljen meg az ISO 9001:2000 szabvány követelményeinek, amely érvényes tervezésre és kivitelezésre is (kivitelezésre irányuló munkánál)?
Részlet a válaszából: […] ...valómegfelelősége tanúsításához független szervezet által kiállított tanúsítványbenyújtását írja elő, akkor a vonatkozó európai szabványsorozatnak megfelelőszervezet által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.
1
74
75
76
90