2122 talált cikk a felhívás kifejezésre

Kérdés: Ha sokszor van üzemzavar az EKR-ben, akkor számtalan alkalommal módosítanom kell az ajánlattételi határidőt?

Kérdés: Kell-e fizetni azért, ha csak a szerződést szeretné az ajánlatkérő a KBA-ba (CoRe) feltölteni?

Kérdés: Egy ajánlattevő ajánlata több hiányosságot is tartalmaz. Ezek közül némelyek olyan hiányosságok, amelyek megléte a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja szerint nem eredményezheti az ajánlat érvénytelenségét, tekintettel arra, hogy azok a hiányosságok az ajánlatkérő által előírt formai követelményekkel függnek össze (például a folyamatos oldalszámozás hiánya). Az ajánlatkérő mindenre kiterjedő hiánypótlási felhívást bocsát ki az ajánlattevő felé, melyre válaszul az ajánlattevő csak azokat a hiányosságokat pótolja, melyek egyébként az ajánlat érvénytelenségét eredményeznék. A 73. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kivételi körbe eső hiányosságokat nem pótolja. Az ajánlattevő fenti eljárása következtében az ajánlat érvényesnek minősíthető-e, vagy – a Kbt. 71. § (10) bekezdésére is tekintettel – a nem teljes körű hiánypótlás okán érvénytelen? Figyelembe vehetők ilyenkor a részlegesen pótolt hiányosságok?

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolások bekérése után köteles-e az ajánlatkérő hiánypótlást kérni, ha a nyertes ajánlattevő egyáltalán nem nyújtotta be a kért igazolásokat? Mivel ebben az esetben nem a benyújtott igazolások megfelelősége vagy hiányosságai tekintetében merül fel a kérdés, nem ütközik-e a kétszeres hiánypótlás tilalmába az ajánlatkérő, ha egyszer igazolások bekérése, egyszer pedig hiánypótlás keretében hívja fel az ajánlattevőt ugyanazon dokumentumok benyújtására?

Kérdés: Egy építési beruházás kivitelezése során a nyertes ajánlattevő nem jelentett be alvállalkozót, és a benyújtott számlában sem jelezte, hogy annak van alvállalkozói tartalma. Ugyanakkor írásban megkeresett minket egy helyi kkv, és jelezte, hogy az érintett beruházásban alvállalkozó volt, és a nyertes ajánlattevő nem hajlandó a munkájának ellenértékét kifizetni. Alvállalkozói tevékenysége semmilyen dokumentumban (például építési napló) nem jelenik meg, csupán a nyertes ajánlattevő felé benyújtott számlájával tudja az alvállalkozó igazolni a közreműködését. Milyen lehetőség van ilyenkor az ajánlatkérő kezében? Hogyan járhatunk el?

Kérdés: Ajánlatkérőként elírtuk a felhívást, és keretmennyiségként az igényelt mennyiség tízszeresét kértük, miközben a becsült értéket az eredeti mennyiség alapján határoztuk meg. Felmerült, hogy a tárgyalás szakaszában csökkentjük a mennyiséget. Van erre lehetőség?

Kérdés: Az ajánlatkérő egy olyan szerződéses tartalomról akar tárgyalni, mely az anyavállalat számára nem elfogadható. A know-how rendelkezésre bocsátásáról van szó. Ebben az esetben megfelelően járunk-e el, ha már az első ajánlatban visszautasítjuk, és nem tekintjük tárgyalási alapnak az ajánlatkérő "ötletét"? Tárgyalásos eljárásnál megtehetjük-e ezt, hiszen nem áll be az ajánlati kötöttség az eljárás során?

Kérdés: A felhívásban az ajánlatkérő csak az egyik árbevételi követelményt, azaz a teljes árbevételi követelményt írja elő, miközben igazolásnál mindkettőt, azaz a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt és a teljes árbevételt is kéri. Mi ilyenkor a teendő? Ebben az esetben mi az erősebb, az előírás vagy az igazolás a hirdetményben?

Kérdés: Nem egyértelmű a számomra, hogy honnan számítsam a referenciát. Amikor a hirdetményt feladták az EU-ba, vagy amikor a korrigendum megjelent?

Kérdés: Az ajánlatkérő vélhetően módosította az eljárási dokumentumot, ami a mentés időpontjából nem derül ki, de összehasonlítva a korábban feltöltött anyagot, van benne eltérés. Nem sok, de néhány hiba ki van javítva, és már a nyilatkozatokban is helyesen szerepel néhány adat. Egyáltalán van lehetősége az ajánlatkérőnek ebben a formában javítani az eljárási dokumentumokat? Nem kellene szólnia legalább, hogy javított rajta? Hogyan tudom igazolni, hogy én látom az eltérést a korábbihoz képest?