2122 talált cikk a felhívás kifejezésre

Kérdés: Második helyezett ajánlattevőként a nyertes árindokolását érintő iratbetekintési kérelemmel fordultunk az ajánlatkérőhöz. Az iratbetekintésen nem tudtuk megnézni a nyertes ajánlattevő teljes árindokolását, mert a beszerzési árakat üzleti titokká nyilvánította. Jogszerű a beszerzési árakat üzleti titokká nyilvánítani, hiszen annak ismerete nélkül nem lehet az ár nagyságát megtámadni?

Kérdés: Ha egy eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság bontást követően megsemmisíti a felhívást, akkor, mivel az eljárás bírálati szakaszban van, a Kbt. 75. § (2) bekezdés d) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazásával az ajánlatkérőnek le kell zárnia az eljárást?

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a szerződés megkötését követően észleli, hogy az ajánlatkérő erre irányuló felhívására a nyertes ajánlattevő becsatolta az árindokolását, de azt nem elkülönített módon tette, indíthat-e jogorvoslatot saját maga ellen?

Kérdés: A hirdetményből nem derül ki, hogy az ajánlatkérő később, az értékelés során a legkedvezőbbet értékeli csak, vagy a másodikat is? A felhívásból nem derült ki, a kiegészítő tájékoztatásra adott válasz pedig hivatkozik a hirdetményre. Követett-e el ezzel jogsértést az ajánlatkérő?

Kérdés: Az eljárás uniós rezsimben történik, melyben a beérkezett ajánlatok közül az egyiknek rendkívül alacsony az ára. Véleményünk szerint elkerülhetetlen az aránytalanul alacsony ár vizsgálata és indokolás kérése. Hogyan hívhatjuk erre fel az ajánlatkérő figyelmét? Informálisan, vagy egyéb kommunikációban van azonnali jogorvoslat? Vagy esetleg az iratbetekintés során?

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló uniós nyílt közbeszerzési eljárásban veszünk részt, ahol az ajánlatkérő az első helyen lévő ajánlattevőtől felvilágosítást kért. Észrevettük, hogy az ajánlatunkat hiányosan adtuk be, és mivel mi második helyen állunk, szeretnénk kiegészíteni a hiányzó nyilatkozattal. Van arra lehetőség, hogy önkéntesen adjunk be hiánypótlást?

Kérdés: Az X gazdasági szereplő az ajánlati kötöttség fenntartására való felkérést követő néhány órát követően (tehát az eredeti ajánlati kötöttség lejárta előtt 10 naptári nappal) az EKR-en keresztül (csak az egyik részben) „ajánlat visszavonása” funkciógomb megnyomásával az ajánlatát visszavonta, a következő szövegezéssel: „Tisztelt Ajánlatkérő! A felhívásra reagálva ezúton szeretnénk nyilatkozni, hogy a leadott ajánlatunkat nem kívánjuk fenntartani, azt jelen levelünkkel visszavonjuk. Kérjük a befizetett ajánlati biztosíték visszautalását. Köszönettel: X. gazdasági szereplő.” Ezt követően másnap az X gazdasági szereplő e-mail útján a közbeszerzési eljárás lebonyolítójának levelet küldött, amelyben ismerteti, hogy tévesen értelmezték és használták a funkciógombot, a kötöttségüket nem akarták fenntartani, nem pedig visszavonni az ajánlatukat, és a hibás eljárási cselekmény szerinti ajánlat visszavonása számukra kedvezőtlen, mivel ebben az esetben az ajánlati biztosíték nem kerül visszautalásra. Az EKR-en az EKR-kézikönyv szerint technikailag lehetőség van az ajánlattevőknek az ajánlatukat visszavonni, és az ajánlati kötöttség fenntartásáról nyilatkozni, tehát technikailag két külön eljárási cselekmény van erre. Az ajánlatkérő mikor jár el helyesen, ha visszavonásként vagy ajánlati kötöttség fenntartásával kapcsolatos negatív nyilatkozatként értelmezi?

Kérdés: Ajánlatkérőként az ajánlati felhívásunkban előírtuk, hogy alkalmazni fogjuk a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot. A közbeszerzési eljárás nagyon elhúzódott, és szeretnénk az egyetlen ajánlatot érvényesnek nyilvánítani, és az eljárást eredményesen lezárni. Mivel a (2) bekezdésben a nem kötelező eredménytelenségi okok szerepelnek, kérdezzük, hogy megtehetjük-e ezt jogszerűen?

Kérdés: Építési beruházásunk sikeressége érdekében előírhatjuk pénzügyi alkalmassági követelményként, hogy az ajánlattevő rendelkezzen a kivitelezéshez szükséges fedezettel?

Kérdés: Nyertes ajánlattevők vagyunk egy közbeszerzési eljárásban, és a szerződéskötésre várunk. Az ajánlatkérő a kiírásban ajánlati biztosítékot és teljesítési biztosítékot is előírt. Van arra lehetőség, hogy a befizetett ajánlati biztosítékot beszámíttassuk az ajánlatkérővel a teljesítési biztosíték összegébe?