Találati lista:
921. cikk / 2149 Ajánlat kiegészítése keretmegállapodásos eljárásban
Kérdés: Van-e jogszabályi lehetőség a keretmegállapodás első részében tett ajánlat kiegészítésére?
922. cikk / 2149 Ajánlati felhívás döntőbizottsági határozatra hivatkozással
Kérdés: Az ajánlatkérő a felhívásban közölte, hogy a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdése alkalmazásában a Döntőbizottság D.453/17/2012. számú határozatában kifejtett jogértelmezése szerint jár el. Miről szól ez a döntés?
923. cikk / 2149 Alvállalkozó megjelölésének kötelezettsége tevékenységi kör hiányában
Kérdés: A szerződéses feltételekben kötelezően előírt közbeszerzés tárgyától eltérő egyéb tevékenységek végzésére, mely nem volt alkalmassági feltétel, a nyertes ajánlattevő a Kbt. 40. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontok szerinti nyilatkozatában nem jelölt meg alvállalkozót, ugyanakkor e tevékenységek végzésére a cégkivonata alapján nem jogosult. Úgy nyilatkozott, hogy a kérdéses tevékenységeket saját maga kívánja végezni, és a szerződéskötés időpontjáig cégkivonatába bejegyezteti. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő vitarendezésünk elutasításával? Amennyiben a szerződéskötést követően sem történik meg a tevékenységek bejegyzése, élhetünk-e jogorvoslati lehetőséggel?
924. cikk / 2149 Ajánlattételi határidő hosszabbítása kiegészítő tájékoztatással
Kérdés: Mi lehet a jogkövetkezménye annak, ha nemzeti rezsimben kis önkormányzatként eddig is hosszabbítottunk ajánlattételi határidőt kiegészítő tájékoztatás alkalmazásával? Ezek szerint eddig ezt nem tehettük volna meg?
925. cikk / 2149 Árképzési módszer módosítása elektronikus árlejtés ajánlati szakaszában
Kérdés: Az ajánlatkérő elektronikus árlejtést kíván alkalmazni nyílt közbeszerzési eljárásban, ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte. Bírálati szempontként csak az ajánlati árat határozta meg. Az ajánlatkérő az ajánlati szakaszban előírta, hogy az ajánlati árat tartalmazó tételes árösszesítést csatolni kell (az ajánlatkérő saját formátuma szerint), továbbá kérte az árképzés módszerének levezetését. Mivel elektronikus árlejtést alkalmaz az ajánlatkérő, tegyük fel, hogy minden ajánlattevő kedvezőbb ajánlatot fog tenni ennek során. Ebben az esetben – mivel sem a műszaki tartalom, sem a műszaki/szakmai feltételek nem változtak – van arra lehetőség, hogy az ajánlati szakaszban beadott árképzési módszer egyes tételeit módosítsa az ajánlattevő? Például ha az ajánlati szakaszban az ajánlattevő megadja, hogy 20 fővel kalkulált, és a minimálbérnél magasabb jövedelmet határozott meg, akkor az e-árlejtést követően indokolásként nyilatkozhatja azt, hogy időközben átgondolta, csak 15 fővel kalkulált, és csak minimálbéren foglalkoztatja a munkavállalókat? Vagy ebben az esetben csak olyan elemeket lehet módosítani, amelyek a szakmai ajánlatot nem befolyásolják (például a nyereség)?
926. cikk / 2149 Alvállalkozó iratainak csatolása
Kérdés: Az alvállalkozó képviselőjének aláírási címpéldányát csatolni kell az ajánlathoz?
927. cikk / 2149 Erőforrás-szervezet nyilatkozata az ajánlatban
Kérdés: A kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek kell-e nyilatkoznia az ajánlatban, és ha igen, miről? Igazolásokat kell csatolnia? Hogyan igazolható az alkalmasság, ha annak érdekében erőforrás-szervezetet veszünk igénybe?
928. cikk / 2149 Nyilatkozat nemleges tartalommal
Kérdés: Nemleges tartalommal is kell nyilatkozni – például Kbt. 40. § (1) bekezdés a) pont?
929. cikk / 2149 Nyilatkozattétel időpontjának előírása az ajánlatkérő által
Kérdés: Jogszerű-e az, hogy az ajánlatkérő az egyes nyilatkozatok dátumozását a felhívás feladásának napjához köti, azaz a dátumnak későbbinek kell lenni az iraton? Elő kell-e ezt egyáltalán írni? Korábban ilyen kitétellel nem találkoztunk.
930. cikk / 2149 Nyilatkozat árbevételről
Kérdés: Háromévi nettó árbevételről kell nyilatkozni, árbevételt kell igazolnunk. Két éve alakultunk. Mi a teendő?
