82 talált állásfoglalás a hamis nyilatkozat kifejezésre

Kérdés: Ajánlatkérőként a Kbt. Harmadik Része (122/A. §) szerinti nemzeti eljárást folytatunk le. A bírálati szakaszban az előírások szerint az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat nyilvános adatbázisából ellenőrizzük az ajánlattevők cégkivonatát. Az egyik ajánlattevő cégkivonatából kiderül, hogy az eljárás megindítását megelőzően néhány héttel a NAV végrehajtást rendelt el az ajánlattevővel szemben. Az ajánlattevő ugyanakkor a Kbt. és a 310/2011. kormányrendelet előírásai szerint nyilatkozott, hogy vele szemben a Kbt. 56. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró okok nem állnak fenn. Ilyen esetben kell-e további vizsgálatot folytatni, szükséges-e egyéb dokumentumokat bekérni az ajánlattevőtől, vagy az ajánlatkérőnek beszereznie egyéb forrásból a kizáró okok fenn nem állásának ellenőrzése céljából, vagy elegendő elfogadni az ajánlattevő nyilatkozatát?

Kérdés: Jogszerű az ajánlatkérő eljárása, ha konzorcium esetén a kapcsolatot kizárólag a konzorcium vezetőjével tartja és a többi taggal nem? Mi az eljárás, ha emiatt bizonyos információk nem jutnak el hozzánk, és ezért például kizárnak az eljárásból, vagy érvénytelen lesz az ajánlatunk?

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy nyilatkozzunk arról, hogy az ajánlatában csatolt összes aláírt dokumentumot, igazolást az adott dokumentum, igazolás aláírására jogosult személy írta alá. Példálózó felsorolásában szerepeltette egyebek mellett a referenciaigazolást is. Hogyan tudok én arról felelősséggel nyilatkozni, hogy egy harmadik személy nevében az aláírásra jogosult írt-e alá, avagy sem? Főleg ha például mint meghatalmazott ír alá? És ha nyilatkozom, de az önhibámon kívül nem valós, akkor az hamis nyilatkozatnak minősül?

Kérdés: Ha eltér az ajánlat papíralapú, illetve DVD-lemezen benyújtott példánya, akkor melyik az irány­adó? Ha azt nyilatkoztam, hogy a két formátum tartalma egyező, ilyenkor ez hamis nyilatkozatnak minősül?

Kérdés: Előfordulhat az, hogy az ajánlatkérő az alvállalkozót, erőforrás-szervezetet kizárja az eljárásból, az ajánlattevőt pedig nem? Ha igen, milyen esetekben?

Kérdés: Az ajánlattevő hamis referencianyilatkozatot nyújtott be. Ilyenkor az ajánlattevőt és a referenciát adót is ki kell zárni az eljárásból hamis nyilatkozattétel miatt?

Kérdés: Százszázalékos tulajdonosa vagyok egy cégnek, melyet kizártak a közbeszerzési eljárásból hamis nyilatkozat adása miatt. Ez minket is érint, alapesetben? Ha más kapcsolatunk nincs, három évig nem vehetünk részt közbeszerzési eljárásban? És mi a helyzet akkor, ha én vagyok az alvállalkozója vagy erőforrása? Várható e körben jogszabályváltozás?

Kérdés: Kérdésünk az iskolakezdési utalvánnyal kapcsolatos, ahol a bírálati szempont az ár és az elfogadóhelyek száma. A szúrópróbaszerű ellenőrzés során kiderült, hogy az ajánlattevők a benyújtott ajánlatok mindegyikében megneveztek olyan elfogadóhelyeket, melyek az állítólagos elfogadóhelyektől a bírálat során bekért cégszerű nyilatkozat alapján nem fogadják el az ajánlattevő által megajánlott utalványt. Ezen állítólagos elfogadóhelyektől származó, cégszerűen aláírt nyilatkozat elegendő-e a hamis nyilatkozat megállapításához, vagy célszerű lenne pontosító kérdésként feltenni az ajánlattevőknek? Ha ez utóbbit tanácsolják, mi a teendő abban az esetben, ha ezek után az ajánlattevő mégis azt nyilatkozza, hogy azok márpedig elfogadóhelyek?

Kérdés: Leellenőrizhető a referenciaigazolás való­ságtartalma közbeszerzés-köteles teljesítés alapján kiadott referencia esetén? Ha nem volt közbeszerzés-köteles a teljesítés, de tudjuk, hogy a referenciaigazolás tartalma valótlan, mit tehetünk?

Kérdés: Az ajánlat benyújtása előtt, illetve a szerződés teljesítése folyamán a gyakorlatban megtörténik-e az ajánlatkérő által annak az ellenőrzése, hogy az ajánlattevő által megjelölt műszaki feltételek, gépek valóban rendelkezésre állnak-e és azon a jogcímen – bérlet, tulajdon stb. –, amelyet ajánlatában megjelölt?