Bírálat dinamikus beszerzési rendszerben

Kérdés: Van-e akadálya a már korábban felállításra került dinamikus beszerzési rendszerben annak, hogy az ajánlatkérő egy adott közbeszerzés megvalósítása érdekében felhívást (ajánlattételi felhívás) küldjön ki, amennyiben az adott időpillanatban folyamatban van – a Kbt. szerinti 10 munkanapos határidő figyelembevételével, vagy indokolt esetben az 5 munkanap időtartamú meghosszabbítással – benyújtott részvételi jelentkezés elbírálása?
Részlet a válaszából: […] ...és a részvételre jelentkezőket a dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételükről vagy annak elutasításáról értesíteni. A határidő indokolt esetben – különösen hiánypótlás vagy felvilágosítás kérése esetén – tizenöt munkanapra meghosszabbítható....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Felcserélt részek az EKR-ben

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló, két részben indított közbeszerzési eljáráson az egyik ajánlattevő az első részhez a második részre, míg a második részhez az első részre vonatkozó ajánlatát töltötte fel az EKR-rendszerbe, és a felolvasólapokat is a feltöltésének megfelelően – azaz felcserélve – töltötte ki. Az ajánlatkérő hiánypótlás és felvilágosításkérés keretében kérte tisztázni, hogy az ajánlattevő milyen okból kifolyólag csatolta az egyik részajánlat dokumentációját a másik részhez, továbbá felszólította az ajánlattevőt a felolvasólapok és a dokumentáció feltöltésének javítására. A hiánypótlás teljesítése után az ajánlatkérő által megküldött összegezésben nyertes ajánlattevőként a részajánlatokat és a felolvasólapokat felcserélő ajánlattevőt jelölte meg. Hasonló esetre vonatkozóan a Közbeszerzési Döntőbizottság D.322/18/2019. iktatószámú határozatában elutasította a kérelmező jogorvoslati kérelmét arra vonatkozóan, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő figyelembe vett a negyedik ajánlati részben egy, tévedésből a harmadik ajánlati részbe feltöltött ajánlatot. A döntés értelmében az ajánlatkérő jogosan járt el, amikor az ajánlattevő 3. részben benyújtott ajánlatát a 4. részben értékelte. Ugyanakkor a Döntőbizottság által megítélt eset nem járt teljes iratcserével, és a hirdetmény napján hatályos jogszabályok alapján történt az eset mérlegelése. A jelenleg hatályos jogszabályokban két módosítás történt. Az egyik a 424/2017. Korm. rendelet 20. § (4) bekezdése, miszerint az ajánlattevőnek az EKR-ben az erre szolgáló űrlap kitöltésével külön felolvasólapot kell benyújtania minden olyan rész tekintetében, amelyre részvételi jelentkezést kíván benyújtani vagy ajánlatot kíván tenni, továbbá a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése, amely kimondja, hogy akkor nem kérhető egy másik ajánlati részbe feltöltött nyilatkozat vagy igazolás, ha erről az ajánlattevő nyilatkozik. Álláspontjuk szerint, amennyiben nyilatkozat, igazolás is csak abban az esetben nem kérhető az ajánlattevőtől másik részajánlathoz feltöltött dokumentáció esetében, ha erről az ajánlattevő külön nyilatkozik, úgy az ajánlatkérők jogszerűen figyelembe vehetnek-e egy másik részhez feltöltött komplett ajánlati dokumentációt, továbbá jogszerű-e hiánypótlás keretében a teljes iratcserére és a felolvasólapok javítására lehetőséget biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...az olyan ajánlatkérői magatartás, amelyben közömbösen hallgat, és nem figyelmezteti az ajánlattevőt, hogy a hiánypótlási határidő letelte előtt két nappal az egyik részhez feltöltött, de tartalmában mindkét részre címzett hiánypótlását biztosan nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Gyorsított eljárás megtámadása

Kérdés: Egy gyorsított nyílt árubeszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban nem tudtunk indulni, mert az ajánlattételi határidő túl rövid volt a pályázatunk elkészítéséhez, az ajánlatkérő által kért iratok beszerzéséhez. Jogunk van megtámadni az eljárást a rövid ajánlattételi határidő miatt?
Részlet a válaszából: […] ...csak kivételesen indokolt és sürgős esetben indíthat, ha a Kbt. 81. § (7) bekezdésében foglalt főszabály szerinti ajánlattételi határidők (harminc, illetve harmincöt nap) nem lennének betarthatóak. Gyorsított nyílt eljárásban a harminc, illetve harmincöt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.

Teljesítésigazolás

Kérdés: Közbeszerzési szerződést kötöttünk óvoda felújítására. A teljesítési határidőt túlléptük ugyan, de amiatt, hogy az ajánlatkérő 2 héttel később adta át a munkaterületet, 2 héttel később tudtuk megkezdeni a munkát. Akkor erről készült jegyzőkönyv, az ajánlatkérő is aláírta. Most a teljesítésigazolásba bele akarja írni, hogy 2 hét késedelem van, és fizessünk késedelmi kötbért. Mi ezt vitatjuk, álláspontunk szerint mi szerződésszerűen 158 nap alatt teljesítettünk, amit az ajánlatban vállaltunk. Mi a jogi helyzet ilyen esetben? Ki kell adnia a szerződésszerű teljesítésről szóló teljesítésigazolást az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...jegyzőkönyvet vettek fel a felek, amely a csúszást tartalmazta.– 3) Az ajánlattevőként szerződő fél 158 napos teljesítési határidőt vállalt az ajánlatban és a szerződésben, és ezt be is tartotta.Fenti megállapítások alapján mi úgy látjuk, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Szerződésmódosítás

Kérdés: Meglevő iskolaépület tetőszerkezetének cseréjére közbeszerzésben kötöttünk vállalkozási szerződést. A vállalkozó jelezte, hogy födémmegerősítés is szükséges, amire eredetileg nem gondoltunk, nem terveztük be. Árajánlatot kértünk be a vállalkozótól, aki az eredeti szerződési összeg 25%-os értékén tett árajánlatot. A megkötött közbeszerzési szerződés módosítására alkalmazható-e a 141. § (4) bekezdés c) pontja?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a födémmegerősítést az a vállalkozó végezze el, aki a tetőszerkezet cseréjét már megkezdte, hiszen mind munkaszervezési, mind határidő szempontjából ez indokolt és észszerű.A módosítást ez esetben is indokolni szükséges, akár a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Közbeszerzési terv szerepe

Kérdés: Egy gazdasági szereplő decemberben levelet írt nekünk, amelyben keresi rajtunk az egyik közbeszerzési eljárásunkat a közzétett 2025. évi közbeszerzési tervünkre hivatkozással. Kötelesek vagyunk tájékoztatást adni neki?
Részlet a válaszából: […] ...részvételi szakaszban a kiegészítő tájékoztatáskérés keretében értelmező kérdéseket lehet feltenni az ajánlatkérő részére, és a határidőben érkezett kiegészítő tájékoztatáskérésekre az ajánlatkérő köteles válaszolni. Erre irányuló kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Referencia hiánypótlása

Kérdés: Egy uniós nyílt közbeszerzési eljárásunkban felkértük az értékelési sorrendben első helyen álló ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a referencialeveleket a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján. Az ajánlattevő az általunk megadott határidőig becsatolt egy referencialevelet, azonban a referencia mennyisége nem elégséges az alkalmassági követelménynek való megfelelés megállapításához. Ilyen esetben kell hiánypótlási felhívást küldeni, vagy automatikusan figyelmen kívül kell hagyni a benyújtott egy darab referencialevelet is?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség attól függően áll fenn, hogy az ajánlattevő a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti ajánlatkérői felszólításra határidőben benyújtott-e bármilyen dokumentumot, azaz megkezdte az alkalmassági követelménynek való megfelelés, illetve a kizáró ok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

Eredménytelenné nyilvánítás DBR-ben

Kérdés: Az ajánlatkérő egészségügyi szolgáltató korábban DBR-t állított fel, melynek során előírta, hogy nem alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakat. A DBR során megvalósított ajánlattételi szakaszban fenntartója utasítására a felhívásban előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának alkalmazását, és az érintett részeket ezen indokra hivatkozással eredménytelenné nyilvánította. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetmény-ellenőrzése során hiánypótlás keretében azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ebben az esetben nincs lehetőség az eljárás eredménytelenné nyilvánítására. Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy a DBR felállításakor előírt, a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjára vonatkozó rendelkezést az ajánlattételi szakaszban megváltoztassuk?
Részlet a válaszából: […] ...álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződéskötési moratórium és keretmegállapodás

Kérdés: Egy keretmegállapodást nyertünk el konzorciumi tagként, ahol az ajánlatkérő nem köt azonnal szerződést. Úgy számoltunk, hogy keretmegállapodásnál nincs szerződéskötési moratórium. Mikor kell szerződést kötni egy keretmegállapodás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...megküldésétől indul, és fő célja a jogorvoslati jog gyakorlásának biztosítása. A szerződéskötési moratórium időtartama alatt – a határidő-számítási szabályokra is figyelemmel – nem lehet jogszerűen megkötni a szerződést. A Kbt. 131. § (6) és (8)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Hirdetmény módosítása és az EKR

Kérdés: Jelenleg nem tudok benyújtani ajánlatokat, nem is tudom, miért van felfüggesztve ez a lehetőség egy éppen zajló eljárásban. Ha az utolsó pillanatban nyílik csak meg, akkor hogyan tudok megfelelni? Nem lesz időm feltölteni, vagy éppen nem tudom megoldani, hogy az ajánlat benyújtására jogosult éppen akkor ott legyen.
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumokon, beleértve az eljárást megindító hirdetményt is. Amennyiben a hirdetmény módosul, úgy mindenképpen szükség van a határidők módosítására. Hasonló a helyzet akkor, amennyiben az eljárási dokumentumok nagymértékben módosulnak, és az utolsó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
124