701 talált cikk a hiánypótlás kifejezésre

Kérdés: A becsatolt referencialistából (és igazolásokból) nem állapítható meg, hogy az ajánlattevő az ajánlati felhívásban szereplő alkalmassági követelményeket teljesíti-e, hiánypótlás nincs. Az ajánlata ilyenkor azért érvénytelen, mert nem a felhívás szerint adta meg ajánlatát, vagy az ajánlattevő alkalmatlan, és ezért érvénytelen az ajánlata?

Kérdés: Milyen esetben lehet előminősítéses eljárást lefolytatni, milyen főbb előírások vonatkoznak erre az eljárásra, illetve az milyen értékhatár felett kötelező?

Kérdés: Mit tehetünk akkor, ha az ajánlattevő "szerez" banki igazolást, amely igazolja, hogy nem volt az elvárt időszakon belül sorban állás a számláján, de tudjuk, hogy ez nem igaz?

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának (1) bekezdése szerint "Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejáratának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejáratáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül". Nem ütközik-e jogszabályba az a bontási eljárás, amikor a beérkezett ajánlatok közül, formai hiba miatt, az ajánlattételi határidő lejáratakor egyet nem bontottak fel, majd 48 óra elteltével, az összes érintett értesítése mellett, mégiscsak felbontották?

Kérdés: Lehetséges-e nyílt közbeszerzési eljárás során hiánypótlás keretében több ajánlattevő közül kizárólag egyet felszólítani meghatározott évi eredménykimutatást hitelesítő könyvvizsgálói záradék hiteles másolatának pótlására abban az esetben, ha erre sem az ajánlati felhívás, sem a kiadott dokumentáció nem kötelezte a lehetséges ajánlattevőket? (Cégünk a fenti igazolás másolatát nyújtotta be, véleményem szerint költségtakarékossági szempontból a többi ajánlattevő is. Ezen felhívás csak a később nyertesként kihozott ajánlattevőnek szólt.)

Kérdés: Egy országos méretű cég esetén hogyan lehet rábírni a kiírót, hogy a kommunikáció során a levelezési címre küldje például a hiánypótló felkérést? És kérdésünk, hogy a nem megfelelő címre küldött, következésképpen nem teljesített hiánypótlás negatív következményeit a jogorvoslat során hogyan bírálják el?

Kérdés: Hiánypótlási határidővel kapcsolatban kérdezzük, hogy hatósági okirat pótlásakor milyen igazolási lehetősége van az ajánlattevőnek (például egy 30 napos ügyintézés esetén)?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban – a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben – öt értékelhető ajánlat érkezett. Cégemet az alacsony ajánlati ár miatt kérték magyarázatra, amellyel kapcsolatos indokot elfogadtak. (Beruházás közbeszerzésének lebonyolítása témában.) Az eredményt "az összegzés az ajánlatok elbírálásáról" dokumentumból tudtuk meg, amelyben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozással az ajánlatot – másik két cég ajánlatával együtt – érvénytelennek nyilvánították, és "az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati feltételekre, a szerződés teljesítésére és a kért szolgáltatásra" nem tartalmazta kifogással. Minden dokumentum megfelelően csatolva lett. Az ajánlatkérő nem hivatkozott a Kbt. idevonatkozó 70. §-ának (1) bekezdésére. A kért dokumentumok, iratok között szerződéstervezetet kellett csatolni, ami aláírva szerintünk e pontnak megfelelő nyilatkozattal bír. A példa szerint ilyen alapon több pályázót is ki lehetne zárni közbeszerzésenként, ezért az egyéb információ fejezetbe legalább be kellett volna írni az erre való igényt, mert így, ha szerződéstervezetet nem kértek volna, jogos lenne a kizárás, illetve érvénytelenség. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő?

Kérdés: Lehet-e hiánypótlást többször ugyanarra a hiányra biztosítani az eljárás eredményessége érdekében?

Kérdés: Az ajánlatkérő köteles-e további hiánypótlási lehetőséget biztosítani, ha a hiánypótlás keretében benyújtott dokumentumok tartalmilag nem megfelelőek, illetve nem nyújtották be határidőre?