684 cikk rendezése:
661. cikk / 684 A hiánypótlás köre
Kérdés: A nem megfelelő példányszámban beadott ajánlat "hiánypótolható-e", azaz ha a hiánypótlásra az ajánlatkérő lehetőséget biztosít, akkor az a másolati példányszámra is vonatkozik-e?
662. cikk / 684 Hivatalos álláspont hirdetményügyben
Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa jogászával előzetesen egyeztetett álláspont alapján közzétett hirdetményt a Közbeszerzési Értesítő lektora hiánypótlásra visszaküldi. Kinek van ilyen esetben prioritása? Miért nincs megfelelő kommunikáció, egységes álláspont a jogászok és a lektorok között?
663. cikk / 684 Számítási hibák javíthatósága a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Nem igazán értem, hogy a számolási hibák javítása hogy maradt benne az új Kbt.-ben? Az eddigi tapasztalat az, hogy az ajánlatkérők fix átalányárat kérnek teljességi nyilatkozattal. Eddigi munkáim során a számolási hibák javításának lehetőségével akkor élnek a kiírók, ha nem az a cég adta az összességében legkedvezőbb ajánlatot, amelyiknek kellett volna, vagy pedig éppen túl kedvezőt adott. Mi a véleményük?
664. cikk / 684 Egyéb szolgáltatás egyszerűsített eljárásban
Kérdés: A Kbt. 4. számú mellékletében szereplő 27. pontjában az egyéb szolgáltatásokon mit kell érteni? Például az önkormányzat városi, ingyenes újságot szeretne készíttetni és megjelentetni, ez belefér-e az egyszerűsített eljárásba az egyéb szolgáltatások között?
665. cikk / 684 Alkalmatlan ajánlattevő, érvénytelen, érvényessé tehető ajánlat
Kérdés: A korábbi Kbt. előírásai szerint lefolytatott hirdetmény közzétételével indított tárgyalásos eljárás során az írásos alapajánlatot az ajánlattevő nem az ajánlatkérési dokumentációban meghatározottak szerint készítette el. Tárgyalásra bocsátható-e az alapajánlat, vagy a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja alapján tárgyalás nélkül érvénytelenné kell-e azt nyilvánítani?
666. cikk / 684 Versenyhivatali, döntőbizottsági igazolás a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában nem írta elő a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Döntőbizottság általi igazolást (nyilatkozatot), a közjegyző előtt tett nyilatkozathoz pedig hiánypótlásként utólag kérte azokat. Kérdésünk, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozat "tartozéka"-e az említett két igazolás?
667. cikk / 684 Igazolási módok egyszerű közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A Kbt. 299. §-a szerinti egyszerű közbeszerzési eljárásban – amennyiben az ajánlatkérő kizáró okokat kíván meghatározni – milyen módon kell azokat igazolni nyilatkozattal és/vagy igazolásokkal? Ha részben vagy egészen nyilatkozattal, akkor ennek formája egyszerű nyilatkozat-e vagy közokiratba foglalt (közjegyző előtt tett) nyilatkozat? Hogyan alakulnak a fentiek az alvállalkozók (10 százalék feletti vagy alatti) tekintetében?
668. cikk / 684 Hiánypótlás elkerülése hirdetményfeladásnál
Kérdés: Mit javasolnak, hogyan kell kitölteni egy hirdetménymintát, hogy ne legyen hiánypótlás?
669. cikk / 684 Ajánlati felhívás formája
Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás során, mint ajánlatkérő, a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontban leírt eset szerint járok el. A Közbeszerzési Értesítőben melyik felhívást kell megjelentetnem? A 15/2004. IM rendelet 23. mellékletét, vagy a 299. § (2) pontban rögzített ajánlattételi felhívást?
670. cikk / 684 Igazolások alakisága
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a részvételi felhívásban azt írta, hogy az ajánlathoz csatolni kell az adóigazolásokat vagy azok másolatát, elegendő-e a fénymásolat? Cégkivonat esetében mi a vonatkozó szabály?
