Kiegészítő tájékoztatás adása jogosulatlan személy által

Kérdés: Egyik alkalmazottunk az egyik ajánlattevő kérdésére válaszolt kiegészítő tájékoztatásként, azonban a közbeszerzési eljárásban erre nem volt jogosultsága, és a tájékoztatás sem volt megfelelő. Az ajánlattevő ajánlata ennek következtében érvénytelen lett. Az ajánlattevő az előzetes vitarendezés iránti kérelemben hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő munkatársának válaszára alapozva készítette el ajánlatának egy részét, mely az érvénytelenséget eredményezte. Ilyenkor mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben erre már nincs lehetőség, eredménytelennek sem nyilváníthatja az eljárást, mivel nincs olyan eredménytelenségi ok, mely saját hibájából eredő félretájékoztatás miatt jogszerűen alkalmazható lenne. Ezért az ajánlatkérő, amennyiben a határidők már elteltek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Becsült érték és rendelkezésre álló fedezet eltérése

Kérdés: A közbeszerzés becsült értéke és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összege milyen mértékben és irányban térhet el egymástól?
Részlet a válaszából: […] ...túlzottan magasnak bizonyult, ezzel nem sért az ajánlatkérő Kbt.-szabályt, csupán túlbiztosította eljárását. A becsült érték hibás megállapítása miatt azonban gyakoribb, hogy a fedezet és a becsült érték viszonya fordított, mivel az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Órában megadott határidők

Kérdés: Az ajánlatkérő mit érthet az órában megadott határidőn? Lehet határidőt órában meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazzák. Amennyiben az ajánlatkérő például a hiánypótlási felhívás eljuttatását követő 24. órában határozza meg a határidőt, hibásan cselekszik, mivel egyrészt a határidőt napban kell megállapítani, másrészt ebbe a kezdőnap nem számít bele a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Idegen nyelvű dokumentumokra vonatkozó előírások

Kérdés: A jelenleg hatályos szabályok szerint az idegen nyelvű okirat vonatkozásában milyen fordítás fogadható el? Hiteles vagy akár egyszerű is? Az ajánlattevő ellenőrzi a fordítás helyességét? Milyen eszközökkel?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan külön jogszabályi elő­írás nincs. Saját munkaerő vagy szakmai fordító alkalmazásával egyaránt megoldható a fordítás. Hibás fordítás esetében a kérdés hiánypótlás keretében oldható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Felolvasólap tartalmának módosítása

Kérdés: A felolvasólap tartalma mennyiben módosítható?
Részlet a válaszából: […] ...kiderül az információ, akkor helye van a módosításnak. Nem lehetséges azonban minden esetet felsorolni, hiszen ha az ajánlatban számítási hiba van, de egyébiránt az ajánlatból kiderül, hogy minden más helyen helyes az ellenszolgáltatás, csak a felolvasólapon nem, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése

Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatokról vagy részvételi jelentkezésekről készült írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Keretmegállapodásban meghatározott feltételek módosítása

Kérdés: Mit értünk a keretmegállapodásban meghatározott feltételek lényeges módosítása alatt?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeinek meghatározása (helye, ideje), a szerződésszegő magatartások meghatározása és azok szankciója (például késedelem, hibás teljesítés, kötbér, elállás), illetve a szerződést biztosító mellékkötelezettségek kikötése (például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Árajánlat hiányainak pótlása

Kérdés: Hiánypótoltatható-e a hiányos árajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...vagy felvilágosítás megadása során javítható az ajánlatban elő­forduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéskötéstől, a szerződés jogszerűen aláírható. Mindkét félnek érdeke a teljesítés, mely ebben a helyzetben, eljárási hibával ugyan, de jogszerűen, a megfelelő tartalommal, ellenszolgáltatás mértékével kerül aláírásra. Fontos elem, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Erőforrás-szervezet nyilatkozata az ajánlatban

Kérdés: A kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek kell-e nyilatkoznia az ajánlatban, és ha igen, miről? Igazolásokat kell csatolnia? Hogyan igazolható az alkalmasság, ha annak érdekében erőforrás-szervezetet veszünk igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 274. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kezességet vállal az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért olyan kár megtérítésére, amely más biztosítékok érvényesítésével nem térült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
1
28
29
30
55