Részajánlattétel lehetősége egy rész vonatkozásában

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy mint ajánlatkérő csak egy rész vonatkozásában adjak lehetőséget részajánlattételre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A részajánlattétel lehetővé tétele esetében az ajánlatkérő célja, hogy több szerződéses viszonyban rendezze beszerzési eljárását. Ennek megfelelően valójában az egyes részek egymástól eljárásjogi értelemben is függetlenek, tehát ha valamely részre az ajánlattevő nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. július 9.
Kapcsolódó címke:

Eltérés a szerződés hirdetményben megadott tervezett időtartamától

Kérdés: Mit tehetünk, ha a kiírásban megadtuk a szerződés tervezett időtartamát, de ezt az időtartamot a szerződéskötés időpontjában már a beszerzés megvalósíthatósága érdekében túl kellene lépnünk? Köthetünk a megadottnál hosszabb időtartamra szóló megállapodást?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatkérő vélhetően a szerződés teljesítésének pontos időpontját adta meg az eljárást megindító hirdetményben, melytől most el kíván térni. Ha nem tárgyalásos volt az eljárás, és ezt nem módosította az ajánlatkérő, továbbá nem alkalmazta a Kbt. 125....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. július 9.

Felhívás és dokumentáció módosítása

Kérdés: A felhívás és a dokumentáció tartalma meddig módosítható?
Részlet az állásfoglalásából: […] A felhívás és a dokumentáció módosításával kapcsolatos kérdéseket a Kbt. 42-43. §-ai rendezik az alábbiak szerint.A Kbt. 42. §-ának (1)–(5) bekezdései a következő rendelkezéseket tartalmazzák:– nyílt eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. június 18.

Kötelezettségek az ajánlattételi felhívás visszavonása esetén

Kérdés: Ha visszavonom az ajánlattételi felhívást, milyen kötelezettségeim vannak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlattételi felhívás visszavonását a Kbt. 44. §-a rendezi, a következők szerint:– az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig visszavonhatja;– ha az eljárást megindító felhívást hirdetményben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. június 18.

Felhívás és dokumentáció a Kbt. 122/A. §-a szerinti feltételes eljárásban

Kérdés: Nettó 38 M Ft értékű, uniós támogatásból megvalósuló építési beruházással kapcsolatban szeretnék feltételes eljárást lebonyolítani. Az eljárást a 122/A. § alapján, három kkv meghívásával, hirdetmény és tárgyalás nélkül szeretném megvalósítani, melynek oka a 122/A. § által kínált 15 napos ajánlattételi határidő. Ekkor ugyanúgy kell összeállítanom a dokumentációt és a felhívást, mintha hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárást folytatnék, csupán a 122/A. § alapján kimarad a tárgyalás, minden más a fenti eljárás szerint történik?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, megfelelő az interpretáció, ami egyben azt is jelenti, hogy a lefolytatott 122/A. § szerinti eljárás olyan lesz, mint a 122. § szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása tárgyalás nélkül. A Kbt. 122/A. §-a szerinti megoldást az hívta életre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 7.
Kapcsolódó címke:

Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 137. §-ának (1)–(10) bekezdéseiben a közbeszerzési jogorvoslattal kapcsolatos határidőket, a határidők számításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza az alábbiak szerint:– a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 7.
Kapcsolódó címke:

Jogorvoslati jog hirdetmény nélkül induló nemzeti rezsimben

Kérdés: Egy hirdetmény nélkül induló nemzeti eljárás első közzétett dokumentumai (előzetes vitarendezési kérelem, szerződés) a KBA-ban jelennek meg. Ezek közzététele előtt az ajánlattételre felhívott szervezeteken kívül más szervezetnek nem jut tudomására az eljárás. Ha valamiért elhúzódik az eljárás, és az ajánlattételi felhívás sérti valamely más szervezet érdekeit, és jogorvoslatot indítana, előfordulhat, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdése szerinti 90 napos jogvesztő határidőt lekési. Ezért lesznek olyan eljárások, amelyekkel kapcsolatban esély sincs a jogorvoslatra. Lehetséges ez?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hirdetmény közzététele nélküli induló tárgyalásos eljárások megtámadása esetében a kérdés feltehetően azon ajánlattevőkre vonatkozik, akik/amelyek nem kaptak meghívást az eljárásba. Ebből adódóan nem lesznek ügyfélképesek az eljárás során, még a jogorvoslati...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 9.
Kapcsolódó címkék:  

Teljesítési határidő meghosszabbításának lehetősége

Kérdés: A Kbt. 132. §-ának (2) bekezdése alkalmazható a teljesítési határidő előre nem látható okból történő, utólagos szerződéshosszabbítására? Ilyen esetben az ajánlatkérőnek meg kell jelentetnie hirdetményt a szerződés módosításáról a Közbeszerzési Értesítőben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, a Kbt. 132. §-a teszi lehetővé a közbeszerzési szerződések módosítását, melynek keretében a rendelkezés a szerződéskötéskor előre nem látható okból történő határidő-módosítás esetében valóban alkalmazható az alábbiak szerint:"A felek nem módosíthatják a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 9.

Ajánlattételi határidő indokolás nélküli meghosszabbítása

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy indok nélkül meghosszabbítja az ajánlattételi határidőt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben az ajánlatkérő hirdetményben hosszabbítja meg az ajánlattétel határidejét, akkor nincs szükség indokolásra.A Kbt. 41. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott ajánlattételi vagy részvételi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. március 5.

Keretösszeg a Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásban

Kérdés: A közbeszerzési törvény 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásban meghatározták a teljes mennyiség keretösszegét nettó forintban. Milyen módon kell figyelembe venni az ár meghatározásánál a keretösszeget? A keretösszeg azonos a rendelkezésre álló fedezet összegével?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben az ajánlatkérő a keretösszeget határozta meg, abban az esetben a keretösszeg azonos a becsült értékkel, és egyben azonos a rendelkezésre álló fedezettel. A keretösszeget azonban nem szabad összekeverni a keretmegállapodásos eljárást megindító hirdetményben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
8
9
10
…
37