Konzorciumi szerződés részletessége

Kérdés: Miért kell meghatározni a konzorciumi szerződésben a részesedés és a feladat megosztásának mértékét – ami előre nem is minden esetben látható –, valamint miért kell arról rendelkezni, hogy mikor szűnik meg a konzorciumi szerződés? És arról, hogy mi a megszűnés jogkövetkezménye?
Részlet a válaszából: […] Konzorciumi szerződésről akkor beszélünk, amikor egynél többajánlattevőből álló ajánlattevői "társaság" tesz ajánlatot. Ez esetben azajánlattételben részes feleknek szerződést kell kötniük egymással amiatt, hogya többes ajánlattevők jogi státuszát sem a Kbt., sem más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a határozat alapjául szolgáló szerződésérvénytelenségének kimondását és az érvénytelenség jogkövetkezményeinekalkalmazását kizárólag ugyanazon perben kérheti. A pert a KözbeszerzésiDöntőbizottság, valamint a szerződő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Szóbeli információ kérésének lehetősége

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatkérőtől valamely kérdésben szóban kérjünk információt? (Nem kiegészítő tájékoztatásra gondolunk.)
Részlet a válaszából: […] ...vagy általánosérdeklődés nem tartozik a Kbt. eljárási cselekményei közé, ezért ezt nem is szabályozzaa Kbt. Tekintettel arra, hogy jogkövetkezményt a Kbt. az írásbelikommunikációhoz fűz, így a szóbeli ismertetésre hivatkozni nem lehet, azaz aszóbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Szerződések ellenjegyzéséről ismételten

Kérdés: Önök a "2235. Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése" kérdésben az alábbiakat írják: "Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges az építési szerződéshez... A hivatkozott jogszabályhely szerint 90 millió forint vagy a fölötti értéket képviselő, nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződés teljesítése során fedezetkezelőnek kell közreműködnie, és az ilyen szerződést jogtanácsosnak vagy ügyvédnek kell ellenjegyeznie." A hivatkozott Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a szerződésnek "a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges", azaz a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás esetén. Én úgy értelmeztem, hogy sem a 3. § (2) bekezdése, sem más rendelkezés nem mondja ki, hogy a nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződést ügyvédnek vagy jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie, és azt sem mondja ki, hogy az ilyen fedezetkezeléssel érintett szerződést így kéne ellenjegyezni. Melyik értelmezés a helyes? Kérem a jogszabályi hivatkozások pontos megjelölése mellett szíveskedjenek megjelölni, hogy miért lenne alaki hibás az a nem közbeszerzési eljárás alapján kötött építési-kivitelezési szerződés, amelyen nem szerepel ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés?
Részlet a válaszából: […] ...ellenjegyezni, és milyen időpontoktól, illetve az ellenjegyzéstkinek kell biztosítani? Továbbá ha az ellenjegyzés elmarad, az milyenjogkövetkezményekkel jár?Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009. Korm.rendelet 3. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Alkalmatlanná nyilvánítás alapja

Kérdés: Minek alapján állapítható meg az, hogy az ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére? És ha ezt állapítja meg az ajánlatkérő, mi a következménye, illetve a megállapítás ellen az érintett ajánlattevő fordulhat-e jogorvoslatért?
Részlet a válaszából: […] ...százalék felettialvállalkozó esetleges alkalmatlansága is vezethet az ajánlattevőalkalmatlanságának megállapításához.Az alkalmatlanság jogkövetkezménye az ajánlatérvénytelensége – Kbt. 88. § (1) bekezdésének e) pontja szerintiérvénytelenségi ok....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése

Kérdés: A 191/2009. Korm. rendelet (az építőipari kiviteli tevékenységről) előírja az építőipari kivitelezési tevékenységre megkötött szerződések ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzését. Véleményünk szerint a Korm. rendelet e pontja alapján a 2009. október 1. napja után megkötött, 90 M Ft-ot elérő vagy meghaladó építési beruházások szerződését kell ellenjegyezni, amennyiben azok közbeszerzés útján kerültek vállalkozásba adásba. Fenti álláspontunkkal a kiíróknak és a lebonyolítóknak csak egy része ért egyet, ezért kérjük szíves álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy mely szerződéseket kell ügyvédnek vagy jogtanácsosnak ellenjegyezni, és milyen időpontoktól, illetve az ellenjegyzést kinek kell biztosítani? Továbbá ha az ellenjegyzés elmarad, az milyen jog­következ­ményekkel jár?
Részlet a válaszából: […] Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009 Korm.rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdésb) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges azépítési szerződéshez. A 17. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Ajánlattevői minőséget kizáró APEH-bírság

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. legutóbbi változása szerint, ha az APEH mulasztási bírsággal sújt, nem lehetek ajánlattevő? Akkor sem, ha megfizetem?
Részlet a válaszából: […] ...vált közigazgatási határozattal, illetőleg jogerős bíróságihatározattal a (6) bekezdésben meghatározott hátrányos jogkövetkezménytalkalmazott.A (6) bekezdés szerint a támogatásra való jogosultságotkizárja, ha a támogatás igénylőjét– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Versenyjogi jogsértésfajta mint kizáró ok

Kérdés: Valamennyi versenyjogi jogsértés esetén kikerülünk az ajánlatkérői körből? Objektív kizáró ok a jogsértés megállapítottsága?
Részlet a válaszából: […] ...amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásosszerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.Azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket a versenytörvény afenti, első bekezdésben meghatározott tilalom megszegéséhez fűz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Jelentéktelen formai kizáró okok

Kérdés: Mi a véleményük az ún. jelentéktelen formai kizáró okokról? Érdemes-e azokkal kapcsolatban a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést nem pontosan értjük, ugyanis a közbeszerzésekrőlszóló törvény a kizáró okok körét nemcsak pontosan meghatározza, hanem ajogkövetkezményekről is rendelkezik. Az az ajánlattevő, aki a kizáró okokvalamelyike alá tartozik, nem lehet közbeszerzési ügy szerepelője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Szerződés rendkívüli felmondása

Kérdés: Van-e lehetőség a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés rendkívüli felmondására?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben a szerződő felek megállapodtak (azaz van olyanrendelkezése a szerződésnek, amely a rendkívüli felmondás eseteit, módját ésjogkövetkezményeit tartalmazza), a közbeszerzésben megkötött szerződés ismegszüntethető rendkívüli felmondással, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
1
9
10
11
13