Jelentéktelen formai kizáró okok

Kérdés: Mi a véleményük az ún. jelentéktelen formai kizáró okokról? Érdemes-e azokkal kapcsolatban a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést nem pontosan értjük, ugyanis a közbeszerzésekrőlszóló törvény a kizáró okok körét nemcsak pontosan meghatározza, hanem ajogkövetkezményekről is rendelkezik. Az az ajánlattevő, aki a kizáró okokvalamelyike alá tartozik, nem lehet közbeszerzési ügy szerepelője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Szerződés rendkívüli felmondása

Kérdés: Van-e lehetőség a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés rendkívüli felmondására?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben a szerződő felek megállapodtak (azaz van olyanrendelkezése a szerződésnek, amely a rendkívüli felmondás eseteit, módját ésjogkövetkezményeit tartalmazza), a közbeszerzésben megkötött szerződés ismegszüntethető rendkívüli felmondással, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Eredményhirdetés ismételt elhalasztása

Kérdés: Az ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben nyílt eljárást folytatott le. Ajánlati felhívásában megjelölt 2008. december 18-i eredményhirdetést a Kbt. 94. §-ának (2) bekezdése alapján elhalasztotta 2009. január 15-ére, és erről az ajánlattevőket egyidejűleg írásban értesítette is, megjelölve az elhalasztott eredményhirdetés időpontját. Az ajánlatkérő nevében döntésre jogosult Közbeszerzési Bizottság 2009. január 14-én ült össze a közbeszerzési eljárás eredményének megállapítása céljából, azonban eredménytelenül, tekintettel arra, hogy az ülés megkezdése után pár perccel bombariadót rendeltek el az épületben. A meghiúsult ülés – a bizottsági tagok egyéb hivatali elfoglaltságára figyelemmel – ismételt megtartására csak 2009. január 15-én 14.00-kor kerülhetett sor, ezért az ajánlatkérő kénytelen volt a 2009. január 15-ére halasztott eredményhirdetést ismételten elhalasztani – vis maiorra hivatkozva. Az ajánlatkérő az eredményhirdetés fentiek szerinti ismételt elhalasztásáról az ajánlattevőket 2009. január 15-én írásban tájékoztatta még az eredményhirdetés időpontja előtt, azonban az eredményhirdetés új időpontját csak 2009. január 16-án küldte meg az ajánlattevőknek, és azt 2009. január 21-én tartotta meg. A Kbt. 59. §-ának (6) bekezdése kimondja, hogy ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles az ajánlattevők részére akkor, ha az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki – a) pont. A fenti jogszabállyal összefüggésben kérdésünk az, hogy az előzőkben leírt esetben az ajánlatkérő köteles-e a pénzben teljesített ajánlati biztosíték kétszeresét, illetve egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeget megfizetni az ajánlattevők részére? Kérdésünk az is, hogy a Kbt. kogenciájára és a törvényhely szó szerinti értelmezésére figyelemmel fennáll-e a fenti fizetési kötelezettség, ugyanis a módosított határidőig (2009. január 15-ig) nem került sor az eredmény kihirdetésére? Kérdés továbbá, hogy jelen vis maior okozta helyzetben is megállapítható-e a Kbt. 59. §-ának (6) bekezdése szerinti kötelezettség az ajánlatkérő terhére, ugyanis az eredmény ki nem hirdetésében megnyilvánuló mulasztás nem róható fel az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...egy későbbi eredményhirdetési időpontmeghatározása, mert az nem "haladéktalanul" van.Miután maga a hivatkozott rendelkezés utal a jogkövetkezményekviselésére, a fenti esetben tényszerűen az állapítható meg, hogyeredményhirdetésre az elhalasztott időpontban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Módosító javaslat szerződéstervezethez

Kérdés: A dokumentációban szerepel a vállalkozási szerződés tervezete. Csatolhatunk hozzá módosítási javaslatot?
Részlet a válaszából: […] ...az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabálymegkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz.Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik.A semmis szerződésekhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Részteljesítésről szóló tájékoztató közzétételének elmulasztása

Kérdés: A szerződés "Kbt.-ben meghatározott esetben fennálló" részteljesítéséről szóló tájékoztató közzétételi kötelezettségének elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár, határozatlan időre kötött szerződés esetében az egy év elteltét követően meddig lehet e kötelezettségnek eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 307. § (1)–(2) bekezdései értelmében a több mint egyévre vonatkozó határozott és határozatlan idejű szerződés esetében évente kellmegjelentetni a teljesítésről szóló tájékoztatót. Az említett rendelkezésekszerint az ajánlatkérő köteles a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Közbeszerzéshez kapcsolódó adójogszabály hatálybalépése

Kérdés: Az adózással kapcsolatban mikor lép hatályba az a rendelkezés, ami az ajánlattevőket kötelezi arra, hogy folyamatosan igazolják, nincs adótartozásuk?
Részlet a válaszából: […] ...– a közpénzből történő kifizetési információ hiányában – nemlehet teljesíteni. Ezért a mulasztás súlyához igazodóan új jogkövetkezményitényállás lesz az, hogy a tájékoztatási kötelezettség megsértése esetén avállalkozó a kifizetés összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Együttes adóigazolás benyújtására kötelezettek köre

Kérdés: A 10 százalék alatti és feletti alvállalkozóktól is be kell-e kérni az együttes adóigazolást?
Részlet a válaszából: […] ...– a közpénzből történő kifizetési információ hiányában – nemlehet teljesíteni. Ezért a mulasztás súlyához igazodóan új jogkövetkezményitényállás lesz az, hogy a tájékoztatási kötelezettség megsértése esetén avállalkozó, a kifizetés összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Vagyonnyilatkozat közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Kell-e, és ha igen, kinek vagyonnyilatkozatot tennie közbeszerzési eljárásban? Mit kell tartalmaznia a nyilatkozatnak?
Részlet a válaszából: […] ...kitölthető.)A kérdéshez kapcsolódóan megjegyezzük, hogy avagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének (megtagadásának) súlyosjogkövetkezményei vannak. A törvény 9. §-ának (1) bekezdése szerint annak, akivagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Az ajánlattevő felelősséggel kapcsolatos nyilatkozata a 306/A. § vonatkozásában

Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozat a Kbt. 306/A. §-a tekintetében? E tekintetben az a rész, mely szerint "e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 306/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti előírások érvényesítését." Úgy értelmezendő-e, hogy ajánlattevőként sem zárható ki vagy korlátozható a felelősség a közbeszerzési eljárásban megkötött (közbeszerzési) szerződés megszegéséért?
Részlet a válaszából: […] ...alapján megkötött szerződésazon rendelkezése, amely– kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegéseesetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását, vagy– a késedelmi kamatra vonatkozóan a Ptk. 301/A. §-ának (2)és (3) bekezdésében foglaltaktól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Kiegészítő tájékoztatás határidejének többszöri meghosszabbítása

Kérdés: Az ajánlatkérő két alkalommal meghosszabbította a kiegészítő tájékoztatásra a Kbt.-ben megadott határidőt arra hivatkozással, hogy olyan sok kérdés érkezett az ajánlattevők részéről, amelyek korrekt megválaszolására a törvény adta határidőben nem lett volna lehetősége. Jogszerű-e ez az eljárás, illetve ha nem, akkor milyen jogkövetkezményeket von maga után?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 56. §-ának (3) bekezdése értelmébenaz ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabbíthatja, ha a kiegészítőtájékoztatást nem tudja a (2) bekezdés szerinti határidőben megadni. Azajánlattételi határidő meghosszabbításáról valamennyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.
1
10
11
12
13