Béremelés teljesítésének igazolása

Kérdés: Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6. §-a alapján az ajánlatkérő kérheti-e ajánlattevői nyilatkozat benyújtását az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés teljesítéséről?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetésből, valamintelkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet.Az előző bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható,ha a megállapító határozattal érintett munkáltató a közbeszerzési eljárás soránvagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Kizáró ok a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben

Kérdés: Hogyan kezeljük, amikor egy kizáró ok nem a Kbt.-ben, hanem egy másik törvényben jelenik meg, jelesül a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...valamintelkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet.A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdés szerintijogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a megállapító határozattal érintettmunkáltató a közbeszerzési eljárás során vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Referenciában megadott érték eltérése a Közbeszerzési Értesítőben közzétett szerződéses értéktől

Kérdés: A referenciaigazolásban az ajánlatkérő megadta a szerződés értékét, amely referenciát az ajánlattevő becsatolt. A szerződés értéke azonban nem egyezik meg a KÉ-ben közzétett szerződéses értékkel. Mit lehet ilyenkor tenni, illetve ez von-e maga után valamilyen jogkövetkezményt az ajánlattevő, az ajánlat és az eljárás vonatkozásában? Idekapcsolódóan, lehetséges-e, hogy a közzétett érték és a tényleges teljesítés értéke eltér egymástól?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben a Közbeszerzési Értesítőben közzétett értékalacsonyabb, úgy valóban olyan ellentmondás van, amelyet hiába igazolt le aszerződő partner, a közzétett hirdetmény alapján a leigazolt teljesítés mértékenem tekinthető megalapozottnak. Nem jelent természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Bírósági jogorvoslat közbeszerzési ügyekben

Kérdés: Változtak-e a közbeszerzési ügyekben a bírósági felülvizsgálat, bírói út szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...döntés felülvizsgálata és a határozatalapjául szolgáló szerződés érvénytelenségének kimondása, valamint azérvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránti kereset kizárólag egyperben terjeszthető elő.A pert a KDB és a szerződő felek ellen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Eljárás befejezése az ajánlattevő nem szerződésszerű teljesítése esetén

Kérdés: Egyszerű, építésre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatását követően a teljesítés nem szerződésszerűen történt. (Az ajánlattevő az átadás-átvételi eljárás során a hibajegyzékben meghatározott feladatokat nem teljesítette.) Az ajánlatkérő hogyan fejezheti be leggyorsabban az építési beruházást, hogy a pályázatot – amelyből a beruházás megvalósult – időben lezárhassa?
Részlet a válaszából: […] ...függ, hogy erre az esetre milyen jogkövetkezményekethelyeztek kilátásba a felek, illetve hogy a hibajegyzék ellenére az ajánlatkérőa teljesítést átvette-e, és milyen összegű kifizetést teljesített. Amennyiben aszerződés erről nem rendelkezik, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Elektronikus adóigazolás csatolása az ajánlatba nyomtatott formában

Kérdés: 2011. júliusban indulunk egy tenderen, ahol kértek tőlünk igazolást arra vonatkozóan, hogy nincs adótartozásunk. A pénzügyi osztályunk ma reggel elektronikus formában küldte meg nekem ezt az igazolást, merthogy ők is így kapták a hivataltól. Ha kinyomtatom, akkor becsatolható lesz az ajánlatba. Becsatoljam-e, vagy kérjünk olyan igazolást, amit nem elektronikusan küldenek meg a számunkra?
Részlet a válaszából: […] ...évi XXXV. törvény, mely azelektronikusan aláírt elektronikus dokumentum, illetve az elektronikusaláírással kapcsolatos szolgáltatások jogkövetkezményei kapcsán az alábbiakszerint fogalmaz 4. §-ának (1)–(3) bekezdéseiben:– a jogszabály a 3. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén

Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A teljesítési biztosítékkal kapcsolatos előző kérdés kapcsánbemutattuk, hogy abban az esetben, ha az ajánlattevő a teljesítési biztosítékotnem vagy nem határidőre bocsátja rendelkezésre, a Kbt. 59. §-ának rendelkezésealapján – amennyiben az ajánlatkérő kikötötte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén

Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdés b) pontja megállapítjaaz ajánlati biztosíték nyújtásával kapcsolatos ajánlatkérői előírásoknemteljesítésének jogkövetkezményét. A jogkövetkezmény, amit szankciónak istekinthetünk rendkívül súlyos, hiszen a benyújtott ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] ...indítottper ún. érvénytelenségi per, amelyben a KDB a megkötött szerződésérvénytelenségének kimondását és az érvénytelenség jogkövetkezményeinekalkalmazását kéri. A perindításról egyúttal a Közbeszerzések Tanácsa honlapjántesz közzé tájékoztatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Nyilatkozat iratokból megállapítható körülményekre

Kérdés: Miért kell olyan körülményekről nyilatkozni, amelyek a csatolt okiratokból egyértelműen megállapíthatók? (Például a cég nem áll felszámolás alatt.)
Részlet a válaszából: […] ...elv.Amennyiben a nyilatkozati tartalmat okirattal nem sikerülbizonyítani, felmerülhet a hamis nyilatkozattétel esete, amelynek komolyjogkövetkezményei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.
1
8
9
10
14