737 cikk rendezése:
491. cikk / 737 Adatközlés teljesítésben személyesen részt vevők vonatkozásában
Kérdés: Mely esetekben szükséges/indokolt előírni, hogy a teljesítésben személyesen részt vevők nevét, képzettségét ajánlattevőnek közölnie kell ajánlatában?
492. cikk / 737 Az ügy érdemi elbírálása szerződéskötési szempontból
Kérdés: Jogorvoslati eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság egy végzésében megtiltotta a szerződéskötést "az ügy érdemi elbírálásáig". Majd mindhárom kérelmezővel kapcsolatban megállapította az érvénytelenséget, nekünk adott igazat. Megköthető-e a szerződés azonnal, vagy várjuk meg, hogy valamelyik kérelmező esetleg további jogorvoslatot kezdeményez a bíróságnál?
493. cikk / 737 Felszámolási eljárás ajánlati biztosíték visszafizetésének elmulasztása miatt
Kérdés: Társaságunknak a Kbt. 59. § (5) bekezdés b) pontja alapján visszajárna az ajánlati biztosíték, mivel az nem lett szerződést biztosító mellékkötelezettség. A csődtörvényből nem egyértelmű számomra, hogy az összeg visszafizetésére indítható-e felszámolási eljárás?
494. cikk / 737 Érvénytelen ajánlat mint irat
Kérdés: Mit jelent az a kiírásban, hogy amennyiben az ajánlat érvénytelen, az mégis "irat"-nak minősül?
495. cikk / 737 Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban
Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
496. cikk / 737 Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
497. cikk / 737 Igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése
Kérdés: Ha a DB érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a jogorvoslati kérelmet, visszajár-e az igazgatási szolgáltatási díj? Mit kell tennünk, ha e kérdéskörben a DB egyáltalán nem rendelkezett?
498. cikk / 737 Egyéb érdekelt a jogorvoslati eljárásban
Kérdés: A jogorvoslati eljárásban ki minősül egyéb érdekeltnek?
499. cikk / 737 Nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevő
Kérdés: Milyen eljárás eredményeként lehet felkerülni a nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevők jegyzékére? Mi ennek a költsége, és mi a felkerülés haszna?
500. cikk / 737 Jogorvoslat eredményessége a gyakorlatban
Kérdés: A dokumentáció megvásárlása után úgy találtuk, hogy az egyik bírálati szempont sérti az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot. Ezzel kapcsolatban kérdést tettünk fel az ajánlatkérőnek, amelyet az meg is válaszolt. Álláspontunk szerint a válasz nem fogadható el, mert az egyenlő bánásmód nem teljesül, hiszen csak egy cég van, amely megkaphatja a pontokat speciálisan csomagolt és kiszerelt termékére, az összes többi nem (azt a tényt, hogy csak egy ilyen cég van, az ajánlatkérő nem is vitatta). Kérem véleményét, hogy jogi úton jó eséllyel támadható-e?
