918 talált cikk a jogosult kifejezésre

Kérdés: Mennyiben módosult 2007. január 1-jétől a Kbt. egybeszámításra vonatkozó szabályozása?

Kérdés: Az ajánlatkérő eljárásában több alkalommal hiánypótlást rendelt el úgy, hogy azonos, korábban már hiányként megjelölt kérdésben hívta fel az ajánlattevőket hiánypótlásra. Megteheti-e (megtehette-e) ezt a közbeszerzési törvény szerint, vagy eljárása jogszabályba ütköző?

Kérdés: Az építési beruházás központosított közbeszerzés keretében történő beszerzésére lát-e lehetőséget? Ha igen, van-e lehetőség arra, hogy az építési beruházás egyes elemeit központosított közbeszerzés keretében szerezzük be, míg más egységét egyéb (például nyílt) eljárás keretében?

Kérdés: Az eredményhirdetés után vettük észre, hogy a kihirdetett eredmény a Kbt.-be ütközik. Az eredményhirdetésen valamennyi ajánlattevő megjelent, az írásbeli összegzést részükre átadtuk. Hogyan korrigálható a kérdés szerinti helyzet?

Kérdés: Központi költségvetési szerv 2007 januárjában személygépkocsit szeretne vásárolni. Jelenleg 2 darab OPEL ASTRA gépjárművünk van (1998-as központosított közbeszerzés keretében vásároltuk, 500 000 km-t futottak, minden gond nélkül), ezért az OPEL típushoz ragaszkodnánk. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) honlapján az OPEL Combo Tour jelenleg mint lejárt szerződés szerepel. Telefonos információ alapján (KSZF) ezt a szerződést meghosszabbították, lehet vásárolni. A szerződést kötő fél erről nem tud, ezt a szériát már nem gyártják, ilyen típus nincs már Magyarországon. Kérdésünk az, hogy a költségvetési szerv hogyan tartsa be a vonatkozó rendelet módosításának 7. §-ában szereplő változást, ha maga a KSZF sem tudja, hogy van-e érvényes szerződés vagy nincs egy adott termékre? Rossz a honlapjuk, nem követhető, tehát mikor és mit szerezhet be saját hatáskörben a központi költségvetési szerv?

Kérdés: Elektronikus hirdetmény megjelentetésére mennyi időn belül lehet számítani?

Kérdés: Nem biztos, hogy hiányos a hirdetmény. Azonban, ha az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabítja, akkor nem az ajánlattételi határidő lejártáig jogosult tulajdonképpen hirdetményt feladni, hanem az előtt két munkanappal? A jogszabály erre vonatkozó szakaszát úgy kell értelmeznem, hogy az mégsem az ajánlatkérőre vonatkozik, hanem akkor ott elveszítek két munkanapot?

Kérdés: Szolgáltatási pályázatban megadták a közreműködők nevét, de a későbbiek során ezek helyett másokat foglalkoztattak (szakmai igazolások is kellettek). Csak a Ptk. alapján van lehetőség szerződésbontásra?

Kérdés: Villamosenergia-szolgáltató egy adott városban nem választható (egy van). Ha a becsült érték eléri a nemzeti értékhatárt, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni? Akkor is, ha az érvényben lévő (20-30 éves) szerződéseket, mondjuk teljesítményváltozás miatt kellene módosítani, avagy a szolgáltató névváltozása miatt?

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a 162/2004. Korm. rendelet szerinti szempontok alapján összetartozó részek az alvállalkozók bevonásának szempontjából sem választhatók szét. Ha az ajánlatban az alvállalkozók bevonása során az ajánlattevő megsérti ezt a rendelkezést, akkor az ajánlat érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján. Ez szorosan értelmezve azt is jelentheti, hogy például egy tetőszerkezeti munka esetében nem vonható be külön alvállalkozó az ácsmunkára és külön alvállalkozó a bádogosmunkára. Vagy épületgépészeti munka esetén nem választhatók szét az alapszerelési és a szerelvényezési munkák alvállalkozói? A komplett tetőszerkezet és a komplett épületgépészeti munka nem választható szét sem szakági üzemeltetési, sem engedélyezési, sem pedig garanciális szempontból?