Ajánlatkérő lehetőségei hibás összegzés esetén

Kérdés: Egyszerű eljárásban, ha az eljárás végén a Kbt. 300. §-ának (4) bekezdése alapján kiküldendő összegezésben olyan hiba maradt, amely nem tekinthető elírásnak, illetve egyértelműen javíthatónak, milyen lehetőségei vannak az ajánlatkérőnek ennek korrigálására, különösen ha ajánlatkérő nem tart eredményhirdetést?
Részlet a válaszából: […] ...vagy ha aszerződést az eredményhirdetéstől számított tizenötödik napnál korábbankötötték meg, akkor ezen időpontig egy alkalommal jogosult a Kbt. 93. §-ának(2) bekezdése szerinti írásbeli összegezést módosítani, és szükség esetén azérvénytelenségről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.
Kapcsolódó címkék:    

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozat;– kizárólagos jog jogszabály, illetőleg közigazgatásihatározat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy)jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg cselekményre,összhangban az Európai Közösséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.
Kapcsolódó címkék:  

Mérlegelési lehetőség a hiánypótlás biztosítása kérdésében

Kérdés: Lehet-e olyan referenciát pótoltatni, amely nem felel meg a kiírásnak, például olyan feltételezéssel, hogy az értéket esetleg elgépelték? Ha nem biztosítjuk a hiánypótlás lehetőségét, sikerrel támadhatják-e meg az eljárást az érintettek, illetve – mivel a hiánypótlási eljárás "időkiesést" okoz – célszerű-e "értelmetlensége" ellenére is biztosítani azt?
Részlet a válaszából: […] ...korlátozott hiánypótlás esetén azonban csak azajánlati felhívásban szereplő körben; – a hiánypótlást követően az ajánlatkérő jogosult szükség eseténakár több alkalommal is újabb hiánypótlást elrendelni akkor, ha a korábbihiánypótlási felhívás(ok)ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.
Kapcsolódó címkék:  

Döntés módja egyetlen fő értékelési szempont esetén

Kérdés: Abban az esetben, ha egy közbeszerzési eljárásnál egyetlen, fő értékelési szempont van (beszerzési ár), és például egy árubeszerzésnél és a nyertes ajánlatok közül kettő, akár három ajánlat is minden szempontból azonos árat ad meg ajánlatában, nehéz a döntés. Ez az eset különösen akkor problémás, ha például 4-5 részajánlati szempont szerepel különféle súlyszámokkal, és a nyertesnek kihirdethető ajánlattevő mellett még egy olyan ajánlati anyagot is találunk, ahol minden részértékelési szempontra tett ajánlat megegyezik. Például az ár mellett a szállítási határidő, rendeléspontosítás határideje, helyszínre szállítás gyakorisága, illetve annak időponti megjelölése is okozott már nehézséget. Milyen szempontok szerint kell dönteni?
Részlet a válaszából: […] ...a módosított törvény válaszol akövetkezők szerint. A Kbt. 90. § (3) bekezdésének a) és b) pontja értelmében azajánlatkérő jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást tartani, és a sorsolásalapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.
Kapcsolódó címke:

Jogosultság nemzeti elbánásra

Kérdés: Kiket kell nemzeti elbánásban részesítenie a hazai ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 1. §-ának (3) bekezdése szerint az Európai Unióbanletelepedett ajánlattevők és közösségi áruk számára nemzeti elbánást kellnyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedettajánlattevők és nem közösségi áruk számára nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.
Kapcsolódó címke:

Kizáró okok meghatározhatósága

Kérdés: Közbeszerzési kiírásnál a kizáró okok vizsgálatához kötődik a kérdésünk. Vannak-e kötelezően kiírandó kizáró okok, vagy ezeket opcionálisan a kiíró szervezet határozza meg? Mit lehet tenni, ha a pályázó valamely kizáró ok alá esik (vagy annak alvállalkozója)?
Részlet a válaszából: […] ...kivéve hamegfizetésére halasztást kapott.Lényeges, hogy amennyiben az ajánlattevő vagy azalvállalkozó a letelepedése szerinti országban jogosult az adott szolgáltatásnyújtására, úgy az ajánlatkérő nem zárhatja ki az eljárásból azon az alapon,hogy a hazai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Minősített ajánlattevőktől megkövetelhető okiratok, igazolások

Kérdés: A minősített ajánlattevői igazolás meghatározott iratokat tartalmaz, kérhet-e 30, 60, 90 napnál nem régebbi nyilatkozatokat, igazolásokat ajánlatkérő? Ha igen, mi értelme van a "minősítettségnek"?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 13. §-a alapján a minősített ajánlattevő aKözbeszerzések Tanácsának jegyzék szerinti igazolását jogosult benyújtaniközbeszerzési eljárásban, az ajánlatkérő pedig köteles azt elfogadni. Aminősített ajánlattevőnek a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás "személyre szabott" kiírás esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő olyan kizárási okot fogalmaz meg a kiírásban, amelyből egyértelműen látható, hogy az adott közbeszerzési eljárás konkrét, előre meghatározott ajánlattevőre lett kiírva?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg abeszerzőt.)A kérelemben meg kell jelölni– a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét(lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket;– kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjéneknevét, székhelyét és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
Kapcsolódó címkék:    

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...tett eleget, kivéve ha megfizetésére halasztást kapott.Ha pedig az ajánlattevő vagy az alvállalkozó a letelepedéseszerinti országban jogosult az adott szolgáltatás nyújtására, az ajánlatkérőnem zárhatja ki az eljárásból azon az alapon, hogy a hazai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...címét;– az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);– az ajánlatok felbontásának helyét, idejét;– az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;– a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérőáltal előírt alapvető szabályait, továbbá az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
1
83
84
85
92