Találati lista:
81 Megjelenési lehetőségek hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: A Kbt. 95. §-ának (2) bekezdése és 122/A. §-ának (3) bekezdése szerint a vonatkozó eljárásokban a felhívott gazdasági szereplők egymással közösen nem tehetnek ajánlatot, csak olyan gazdasági szereplőkkel, amelyeket az ajánlatkérő nem hívott fel. Ez a szabály vonatkozik-e az alvállalkozókra is, vagyis lehet-e az egyik felhívott gazdasági szereplő a másik felhívott alvállalkozója, ha ő egyébként nem tesz ajánlatot?
82 Felelősség megosztása konzorciumi szerződésben
Kérdés: A közös ajánlattevők egymás közötti szerződésükben rendelkezhetnek a felelősségük vétkesség arányában történő egymás közötti megosztásáról, annak ellenére, hogy a felelősség az ajánlattevővel szemben egyetemleges?
83 Összeférhetetlenség építési beruházások esetében
Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
84 Egybeszámítás szolgáltatás beszerzésénél
Kérdés: Ha egy szervezet a munkatársainak egy részét megbízási jogviszony keretében foglalkoztatja, e megbízási szerződéseket figyelembe kell-e venni a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egybeszámítási kötelezettség során, amennyiben a szervezet közbeszerzést eljárást kíván indítani szolgáltatás beszerzésére?
85 Állandó megbízás keretében foglalkoztatott személy nevesítése az ajánlatban
Kérdés: Állandó megbízási szerződés keretén belül foglalkoztatott személyt kell-e nevesíteni alvállalkozóként vagy erőforrásként, ha a műszaki-szakmai alkalmassági feltételnek történő megfelelés érdekében az ajánlatban bemutatásra, majd a szerződés teljesítésébe bevonásra kerül?
86 Ajánlatkérő vizsgálatának terjedelme az alkalmasság vonatkozásában
Kérdés: Az ajánlatkérő szerint az Étv. 39. §-ának (2) bekezdésében támasztott feltételeknek az építési beruházás megvalósítása során kell megfelelnie a vállalkozónak, nem pedig a szerződés odaítélésének – jelen esetben a közbeszerzési eljárás – folyamán. Megfelelően értelmezi az ajánlatkérő, hogy ennek vizsgálata nem az ő feladata?
87 Lízingbe adó minősítése a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Ha ajánlattevőként a szerződés tárgyát lízingszerződés alapján béreljük, meg kell-e jelölnünk a lízingbe adó hitelintézetet alvállalkozóként, vagy kapacitását rendelkezésre bocsátó társaságként a részvételi jelentkezésünkben? (A válasz azért lenne fontos, mert ha a hitelintézetet meg kell jelölnünk alvállalkozónak vagy kapacitást nyújtó szervezetnek, akkor ahhoz, hogy a társaságunk el tudjon indulni a közbeszerzésen, kell a hitelintézet jóváhagyása, és annak elfogadása, hogy alvállalkozó vagy kapacitást nyújtó szervezet. Ezt egyik pénzintézet sem szívesen teszi meg.)
88 Egybeszámítási szabály értelmezése
Kérdés: Az egybeszámítási szabály értelmezésében vannak-e előremutató jogorvoslati esetek a hatályos törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozóan?
89 Rendezett munkaügyi kapcsolat
Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok vonatkozásában hol találom meg azt, hogy mi minősül rendezett munkaügyi kapcsolatnak?
90 Teljesítés utólagos dokumentálása
Kérdés: Egy éve teljesítettünk egy részmunkát közbeszerzési keretszerződés alapján az ajánlatkérőnek, melyhez nem csatoltuk a régi Kbt. 305. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti nyilatkozatot. Az ajánlatkérő most bekérte azt a számla kifizetésének feltételeként. Megteheti-e ezt utólag? (Arra is figyelemmel, hogy voltak olyan részkifizetések, melyekhez nem kérte azt.)
