Államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek bejelentési kötelezettsége

Kérdés: A Magyar Államkincstár szabályozásának megfelelően a mindenkori közbeszerzési értékhatárokat elérő beszerzések esetében a szerződéskötést követően a kötelezettségvállalásokat egyedileg be kell jelenteni az illetékes fiók részére. A 2 millió forintot meghaladó összes beszerzésre érvényes a kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Érdekes következményre hívja fel a figyelmet a kérdező. Az Áht. 13/B. §-ának (1) bekezdése szerint az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek kötelesek az árubeszerzési, építési beruházási, illetve szolgáltatásmegrendelési célra juttatott támogatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Önkormányzati iskola élelmiszer-beszerzése

Kérdés: Önkormányzati iskola saját konyhát üzemeltet. Az élelmiszer-beszerzés a közbeszerzés hatálya alá tartozik-e?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat tulajdonában lévő konyha üzemeltetésével kapcsolatos költségek tárgyi hatályukat tekintve a Kbt. hatálya alá tartoznak. Értéktől függetlenül természetesen, amennyiben egy költségvetési évben, vagy 12 hónapban nem éri el a 2 millió forintot, nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Támogatott ajánlattevő

Kérdés: Elnyertünk egy pályázatot, és több mint 50 százalékban támogatást kap a cég. Azt az információt kaptuk, hogy be kell jelentenünk a céget, mint a Kbt. hatálya alá tartozó szervezetet. Milyen szervnél kell ezt megtennünk, és feltétlenül szükség van-e rá? Amennyiben igen, akkor minden további beszerzésünket a Kbt. szerint kell a jövőben lebonyolítanunk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 18. §-a értelmében a törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők a törvény hatálya alá tartozásukról a Közbeszerzések Tanácsát a törvény hatálybalépésétől, azaz 2004. május 1-jétől (főszabály szerint) számított 30 napon belül tájékoztatni kötelesek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Bejelentési kötelezettség közbeszerzési felhívás kiírása hiányában

Kérdés: Ebben az évben várhatóan nem írunk ki beszerzést, mégis azt a tájékoztatást kaptam egy képzésen, hogy be kell jelentenem, hogy a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozom. Ennek nem látom értelmét. Ez valóban így van-e?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója értelmében a Kbt. alanyi hatálya alá tartozásukról, arra való tekintet nélkül kötelesek tájékoztatni a Tanácsot, hogy egy (illetve egy adott) évben tervezik-e a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzéseik megvalósítását....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Ingatlanok beszerzése

Kérdés: Ellentmondásosnak tűnik a Kbt.-ben az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzésére vonatkozó rendelkezés, miután a közösségi értékhatárok alatti ingatlanok beszerzése közbeszerzés-köteles, az a feletti azonban nem (Kbt. 24. §). Mi ennek az oka, illetve magyarázata?
Részlet a válaszából: […] A közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések tekintetében – a közösségi jogból következően – csupán az ingó dolog beszerzése minősül árubeszerzésnek, míg az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Jogszabálygyűjtemény megjelentetése költségvetési szerv által

Kérdés: Ha a társadalombiztosítási költségvetési szerv jogszabálygyűjteményt, illetve ún. Nyugdíjbiztosítási Közlönyt kíván megjelentetni – amelyet terjesztenek és példányszáma előreláthatóan 1500 körül lesz –, le kell-e folytatnia a közbeszerzési eljárást?
Részlet a válaszából: […] A jogszabálygyűjtemény és a közlöny szerkesztése, kiadása – a beszerzés tárgyát tekintve – szolgáltatásbeszerzésnek minősül, ami a Kbt. hatálya alá tartozik. A jogszabálygyűjtemény, illetve a Nyugdíjbiztosítási Közlöny szerkesztése és kiadása esetén – becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Kbt. 402. §-a (4) bekezdésének értelmezése

Kérdés: A Kbt. 402. §-ának (4) bekezdése vonatkozik-e arra, ha egy önkormányzat 2,2 millió Ft-ért például iskolafelújítást végeztet? Ugyanis ez esetben a közbeszerzési eljárás lefolytatása megközelítően a forrás felét elvonja!
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 25. §-ának (1) bekezdése határozza meg az építési beruházás fogalmát. E szerint az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a Kbt. 1. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Közbeszerzési gyakorlat a jogi szabályozásban

Kérdés: Mi tekinthető közbeszerzési gyakorlatnak a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység vonatkozásában, és hol találhatók meg az erre vonatkozó előírások?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ a 29/2004. IM rendelet 1-4. §-ai adják meg.A rendelet szerint a Kbt. 11. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában (amely jogszabályhely azt tartalmazza, hogy hivatalos közbeszerzési tanácsadó az, aki felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Szerződéses ár változása régi Kbt. hatálya alatt kötött megállapodás esetén

Kérdés: Az új közbeszerzési törvény hatálybalépését megelőzően határozatlan idejű szerződést kötöttünk partnerünkkel. A szerződés megkötésekor megállapodtunk abban, hogy a szerződés szerinti ár az inflációs ráta figyelembevételével, a felek megegyezésével módosulhat. (Nem a KSH szerinti inflációs rátának megfelelően.) Szerződéses partnerünk áremelési szándékot jelentett be, és a javasolt áremelés mértéke nem éri el az inflációs rátát. Elfogadható-e az áremelés, vagy közbeszerzési eljárással új partnert kell kiválasztani?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben nincs szükség új szerződéses partner kiválasztására, azonban érdemes már szerződéskötéskor figyelni, és a KSH által bejelentett hivatalos inflációs rátához kötni (például inflációs ráta mínusz 2 százalék) a szerződéses ár változását évről évre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Tanúsítás gyakorlati szempontjai

Kérdés: A gyakorlatban milyen szempontokat kell figyelembe venni a tanúsítványok kiállítása során? Milyen főbb előírásokat tartalmaz a Kbt. ebben a körben? Ki végezhet tanúsítói tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] A tanúsítás az új Kbt. VI. részében szabályozott, a magyar közbeszerzésben eddig ismeretlen, új szemléletű és megfogalmazású jogintézmény.A Kbt. 309. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásai és gyakorlata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.
1
17
18
19
20