Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek jogalanyisága a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az alsófokú oktatási intézmények gondnoksága az önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési intézménye. Az intézményhez 13, részben önállóan gazdálkodó oktatási intézmény tartozik. A részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények önálló költségvetéssel rendelkeznek, kötelezettséget a költségvetési előirányzat erejéig önállóan vállalnak. Kérdésem, hogy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek azonos tárgyú árubeszerzéseit (élelmiszerek) össze kell-e vonni, vagy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv önálló alanya a Kbt.-nek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 22. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a helyi önkormányzati költségvetési szerv tartozik a Kbt. hatálya alá. Feltehetően az oktatási intézmények részben önálló státusa, tekintettel a költségvetési előirányzat terhére vállalható...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 13.

Nem munkaszerződéssel foglalkoztatott közreműködők a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. alkalmazása szempontjából nem annak van jelentősége, hogy mikor tették közzé a pályázati kiírást (felhívást), hanem annak, hogy mikor kezdték meg a közbeszerzési eljárást. A Kbt. 401. §-ának (1) bekezdése egyértelműen rendezi a törvény hatálybalépését és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 13.

Soron kívüli javítás, hibaelhárítás és a közbeszerzési eljárás kapcsolata

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson megnyert építési beruházás során előre nem látható okok miatt meghibásodás, rendkívüli esemény (csőtörés, épületsüllyedés stb.) fordulhat elő. A kivitelező a károk megelőzése érdekében a javítási, hibaelhárítási munkát – pótmunkaként – soron kívül elvégzi. Kell-e ilyen esetben a meghibásodás, illetve hibaelhárítás miatt elvégzett pótmunkákra utólag közbeszerzési eljárást lefolytatni akkor, ha a meghibásodási kár nem a kivitelező munkájából adódik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A probléma olyan határmezsgyén mozog, amelynek sajátosságából adódóan – véleményünk szerint – kétféle megoldás ötvözése látszik elfogadhatónak. A nem a kivitelező hibájából adódó meghibásodási kár tekintetében az ajánlatkérőnek a tőle elvárható módon...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. november 29.
Kapcsolódó címkék:    

Államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek bejelentési kötelezettsége

Kérdés: A Magyar Államkincstár szabályozásának megfelelően a mindenkori közbeszerzési értékhatárokat elérő beszerzések esetében a szerződéskötést követően a kötelezettségvállalásokat egyedileg be kell jelenteni az illetékes fiók részére. A 2 millió forintot meghaladó összes beszerzésre érvényes a kötelezettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] Érdekes következményre hívja fel a figyelmet a kérdező. Az Áht. 13/B. §-ának (1) bekezdése szerint az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek kötelesek az árubeszerzési, építési beruházási, illetve szolgáltatásmegrendelési célra juttatott támogatások...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. november 29.

Önkormányzati iskola élelmiszer-beszerzése

Kérdés: Önkormányzati iskola saját konyhát üzemeltet. Az élelmiszer-beszerzés a közbeszerzés hatálya alá tartozik-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az önkormányzat tulajdonában lévő konyha üzemeltetésével kapcsolatos költségek tárgyi hatályukat tekintve a Kbt. hatálya alá tartoznak. Értéktől függetlenül természetesen, amennyiben egy költségvetési évben, vagy 12 hónapban nem éri el a 2 millió forintot, nem kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. november 15.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatott ajánlattevő

Kérdés: Elnyertünk egy pályázatot, és több mint 50 százalékban támogatást kap a cég. Azt az információt kaptuk, hogy be kell jelentenünk a céget, mint a Kbt. hatálya alá tartozó szervezetet. Milyen szervnél kell ezt megtennünk, és feltétlenül szükség van-e rá? Amennyiben igen, akkor minden további beszerzésünket a Kbt. szerint kell a jövőben lebonyolítanunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 18. §-a értelmében a törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők a törvény hatálya alá tartozásukról a Közbeszerzések Tanácsát a törvény hatálybalépésétől, azaz 2004. május 1-jétől (főszabály szerint) számított 30 napon belül tájékoztatni kötelesek....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. november 15.
Kapcsolódó címkék:  

Bejelentési kötelezettség közbeszerzési felhívás kiírása hiányában

Kérdés: Ebben az évben várhatóan nem írunk ki beszerzést, mégis azt a tájékoztatást kaptam egy képzésen, hogy be kell jelentenem, hogy a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozom. Ennek nem látom értelmét. Ez valóban így van-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója értelmében a Kbt. alanyi hatálya alá tartozásukról, arra való tekintet nélkül kötelesek tájékoztatni a Tanácsot, hogy egy (illetve egy adott) évben tervezik-e a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzéseik megvalósítását....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. november 15.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlanok beszerzése

Kérdés: Ellentmondásosnak tűnik a Kbt.-ben az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzésére vonatkozó rendelkezés, miután a közösségi értékhatárok alatti ingatlanok beszerzése közbeszerzés-köteles, az a feletti azonban nem (Kbt. 24. §). Mi ennek az oka, illetve magyarázata?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések tekintetében – a közösségi jogból következően – csupán az ingó dolog beszerzése minősül árubeszerzésnek, míg az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. november 2.
Kapcsolódó címkék:    

Jogszabálygyűjtemény megjelentetése költségvetési szerv által

Kérdés: Ha a társadalombiztosítási költségvetési szerv jogszabálygyűjteményt, illetve ún. Nyugdíjbiztosítási Közlönyt kíván megjelentetni – amelyet terjesztenek és példányszáma előreláthatóan 1500 körül lesz –, le kell-e folytatnia a közbeszerzési eljárást?
Részlet az állásfoglalásából: […] A jogszabálygyűjtemény és a közlöny szerkesztése, kiadása – a beszerzés tárgyát tekintve – szolgáltatásbeszerzésnek minősül, ami a Kbt. hatálya alá tartozik. A jogszabálygyűjtemény, illetve a Nyugdíjbiztosítási Közlöny szerkesztése és kiadása esetén – becsült...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. november 2.

Kbt. 402. §-a (4) bekezdésének értelmezése

Kérdés: A Kbt. 402. §-ának (4) bekezdése vonatkozik-e arra, ha egy önkormányzat 2,2 millió Ft-ért például iskolafelújítást végeztet? Ugyanis ez esetben a közbeszerzési eljárás lefolytatása megközelítően a forrás felét elvonja!
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 25. §-ának (1) bekezdése határozza meg az építési beruházás fogalmát. E szerint az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a Kbt. 1. számú...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. október 18.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
17
18
19
…
21