Szakmai gyakorlat értelmezése közbeszerzési tanácsadónál

Kérdés: A 29/2004. (IX. 8.) IM rendelettel kapcsolatban kérdezzük, hogy igaz-e az, miszerint ez a rendelet nem teszi lehetővé, hogy többéves (három évet meghaladó), de csak ajánlattevői gyakorlattal rendelkező személy hivatalos közbeszerzési tanácsadó legyen akkor, ha nincs ajánlatkérői előkészítői gyakorlata?
Részlet a válaszából: […] A vonatkozó, 29/2004. IM rendelet 1. §-ának (1) bekezdéseértelmében a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képezőközbeszerzési gyakorlatnak minősül a régi Kbt., illetőleg az új Kbt. hatályaalá tartozó közbeszerzési eljárás előkészítésével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.

Szakmai gyakorlatok "egyenértékűsége"

Kérdés: A gyakorlat megítélésében hogyan számítják be az ajánlattevői gyakorlatot? Egyenértékű-e az ajánlatkérői gyakorlattal?
Részlet a válaszából: […] A 29/2004. IM rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében ahivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzésigyakorlatnak minősül a régi Kbt., illetőleg az új Kbt. hatálya alá tartozóközbeszerzési eljárás előkészítésével, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.

Egybeszámítási szabályok útépítésnél, tervezési munkáknál

Kérdés: Az összevonási szabállyal kapcsolatban kérdezzük a következőket: külön tervdokumentációban készült, külön engedélyeztetett, a város különböző területén építendő új utak becsült értéke egybeszámítandó-e vagy sem a közbeszerzési terv során, és azok végösszege szerint kell-e az alkalmazandó rezsimet meghatározni, vagy pedig egyedileg? Tervezési munkákra az éves, azonos típusú tervezések becsült értékét össze kell-e adni, és azok végösszege szerinti rezsimben, szolgáltatásként kell-e közbeszereztetni azokat?
Részlet a válaszából: […] Építési beruházás esetén a Kbt. 39. §-ának (2) bekezdéseértelmében, ha az építési beruházás több részből áll, illetőleg több szerződésalapján teljesítik azt, akkor mindegyik rész becsült értékét egybe kellszámítani, és a rezsimet az összeszámított érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.

Áruszállítási referencia értelmezése, igazolása

Kérdés: Elfogadható-e referenciaként az olyan áruszállítás, amely nem közvetlenül a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérőnek történt és miként kell ezt igazolni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy azajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékbenigénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükségesműszaki, illetőleg szakmai alkalmassága árubeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések felülvizsgálata

Kérdés: A régi Kbt. hatálya alatt nyertes ajánlattevőként kötöttünk szerződést, amelynek teljesítése jelenleg is folyamatban van. Várható-e, hogy a megállapodást felül kell vizsgálni, esetleg hatálytalanítják azt, és új közbeszerzési eljárást kell kiírni a szerződéssel érintett közbeszerzési tárgyra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben eddig kizárólag a Kbt. előírásairatámaszkodhattunk, azokból vonhattunk le következtetéseket. A KözbeszerzésekTanácsa azonban a Kbt. 379. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti hatáskörébeneljárva a témakörben kiadta a 3/2004. (K. É. 126.) számú ajánlását,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Meghívásos eljárás alkalmazásának feltételei

Kérdés: Milyen feltételek fennállásakor lehet alkalmazni az ajánlatkérőnek a meghívásos eljárást? Limitált-e, hogy hány vállalkozó lehet alkalmas a feladatra?
Részlet a válaszából: […] A meghívásos eljárás ún. két szakaszból álló eljárás, amelyrészvételi felhívással indul, és amelyet a Közbeszerzési Értesítőben kellközzétenni, a 15/2004 IM rendelet szerinti minta alapján [Kbt. 100. §-ának (1)bekezdése és 101. §-ának (1) bekezdése]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Szerződés teljesítésének közzététele egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárás során a szerződés teljesítéséről (Kbt. 307. §-a) kötelező-e a közzététel? Ha igen, akkor hol, a Közbeszerzési Értesítőben?
Részlet a válaszából: […] Igen, a Kbt. 307. §-a valamennyi, a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzés, közbeszerzési eljárás tekintetében érvényesítendő szabályt tartalmaz. Ebből következően minden, a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek jogalanyisága a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az alsófokú oktatási intézmények gondnoksága az önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési intézménye. Az intézményhez 13, részben önállóan gazdálkodó oktatási intézmény tartozik. A részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények önálló költségvetéssel rendelkeznek, kötelezettséget a költségvetési előirányzat erejéig önállóan vállalnak. Kérdésem, hogy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek azonos tárgyú árubeszerzéseit (élelmiszerek) össze kell-e vonni, vagy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv önálló alanya a Kbt.-nek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 22. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a helyi önkormányzati költségvetési szerv tartozik a Kbt. hatálya alá. Feltehetően az oktatási intézmények részben önálló státusa, tekintettel a költségvetési előirányzat terhére vállalható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Nem munkaszerződéssel foglalkoztatott közreműködők a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alkalmazása szempontjából nem annak van jelentősége, hogy mikor tették közzé a pályázati kiírást (felhívást), hanem annak, hogy mikor kezdték meg a közbeszerzési eljárást. A Kbt. 401. §-ának (1) bekezdése egyértelműen rendezi a törvény hatálybalépését és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Soron kívüli javítás, hibaelhárítás és a közbeszerzési eljárás kapcsolata

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson megnyert építési beruházás során előre nem látható okok miatt meghibásodás, rendkívüli esemény (csőtörés, épületsüllyedés stb.) fordulhat elő. A kivitelező a károk megelőzése érdekében a javítási, hibaelhárítási munkát – pótmunkaként – soron kívül elvégzi. Kell-e ilyen esetben a meghibásodás, illetve hibaelhárítás miatt elvégzett pótmunkákra utólag közbeszerzési eljárást lefolytatni akkor, ha a meghibásodási kár nem a kivitelező munkájából adódik?
Részlet a válaszából: […] A probléma olyan határmezsgyén mozog, amelynek sajátosságából adódóan – véleményünk szerint – kétféle megoldás ötvözése látszik elfogadhatónak. A nem a kivitelező hibájából adódó meghibásodási kár tekintetében az ajánlatkérőnek a tőle elvárható módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.
1
16
17
18
20