Külföldiek nyilatkozata kizáró okok igazolásáról

Kérdés: A nem magyarországi letelepedésű ajánlattevőknek miért kell nyilatkozniuk arról, hogy a kizáró okokat milyen dokumentumokkal kell igazolniuk, és azokat ki bocsátja ki? Ilyen rendelkezés nincs a Kbt.-ben, és az interneten mindez megtalálható. Nem esélyegyenlőtlen ez, ha a magyar ajánlattevőktől ezt nem kérik?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 63. §-ában hivatkozott igazolásokról,nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a magyarországi letelepedésűajánlattevők, alvállalkozók és erőforrást nyújtó szervezetek vonatkozásábankészült (K. É. 2009. évi 80. szám; 2009. július 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlattevői minőséget kizáró APEH-bírság

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. legutóbbi változása szerint, ha az APEH mulasztási bírsággal sújt, nem lehetek ajánlattevő? Akkor sem, ha megfizetem?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. – új – 60. § (1) bekezdésének g) pontja szerint azeljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtószervezet, aki az államháztartásról szóló törvény 15. §-a (5) bekezdésének a)pontjában meghatározott, két évnél nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.
Kapcsolódó címkék:  

Hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonása

Kérdés: A Kbt. 9. § (1) bekezdés második mondatának helyes-e az az értelmezése, mely szerint az ajánlatkérő az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzés esetén is csak a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetén köteles hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonni az eljárásba? A közbeszerzési törvény idézett rendelkezése a következő: 9. § (1) bekezdés: a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés (második rész) esetében a közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő – kivéve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet – a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos közbeszerzési tanácsadót (11. §) köteles bevonni, figyelembe véve egyben a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti követelményeket. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni, egyéb esetekben az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló hivatalos közbeszerzési tanácsadó is bevonható.
Részlet a válaszából: […] ...függetlennek is kelllennie. A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója a hivatalosközbeszerzési tanácsadó igénybevételének a Kbt.-ben szabályozott kötelezőesetköreiről (K. É. 2009. évi 86. szám, 2009. július 24.) az alábbiak szerintfogalmaz. "A Kbt. 9...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Eljárásmódosítások száma

Kérdés: Hányszor lehet módosítani az eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetménymódosítására gondol. Tekintettel arra, hogy minden egyes módosítás esetébenújraindulnak a határidők, továbbá hogy a Kbt. és végrehajtási rendelete, aközbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.
Kapcsolódó címke:

Törvénysértés ajánlatok bontásakor

Kérdés: Mi a teendő, ha egy közbeszerzési eljárás során a bontáskor törvénytelenség gyanúja lép fel? Feltételezzük, hogy az utolsó ajánlat kibontásakor nem a felolvasólapon szereplő árat olvasták fel az ajánlatkérő részéről eljáró személyek. Például: az ajánlatokat nem a leadás sorrendjében bontották fel. A gyanús ajánlat feltűnően megkülönböztetett papírral volt becsomagolva. A felolvasólapot csak egy személy látta, aki felolvasta, a másolati példányokat nem nézte meg más bizottsági tag ellenőrzésképpen, hogy nem olvasott-e félre egy számot esetleg. A felolvasás végén nem engedtek betekintést a Kbt.-re hivatkozva. Kérdésem: hogy lehet meggyőződni a bontási eljárás során, hogy nem történt törvénytelenség? Mit enged a Kbt. erre vonatkozóan? Valóban nem lehet betekintést kérni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés életszerű, de a Kbt. nem tartalmaz erre vonatkozóanelőírást, az ajánlatkérő szabadon jár el. Ugyanakkor az ajánlatkérő érdeke,hogy a felolvasólapot megmutassa ilyen irányú kérés esetén. Ebben a formábannem látjuk annak lehetőségét, hogy bármilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás "formális" ajánlattétel esetén

Kérdés: Minek minősül, ha egy ajánlattevő csupán egy olyan egyoldalas iratot nyújt be ajánlatként, amelyben azt nyilatkozza, hogy majd ad ajánlatot, de most nem tud? "Ajánlatát" befogadták, hiszen a boríték formailag rendben volt. Ezzel a lépéssel lehetőséget kap az ajánlattevő arra, hogy a többi ajánlattevő nyilatkozatait, főbb műszaki adatokat és ajánlati árait megtudja, ő viszont a saját ajánlatát ténylegesen nem nyújtotta be. A kiírók nem utasítják el ezt a fajta "ajánlatot", sőt, olyan eset is volt, amikor lehetőséget adtak a hiánypótlásra, és megküldték a részére a többi ajánlattevővel folytatott összes levelezést is. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen mindenkinek joga van érvénytelenajánlatot benyújtani, és esélyegyenlő módon minden információhoz hozzájutni. Atevékenység a Kbt.-t nem sérti, az ajánlat tartalmi része nem hiánypótolható,de ettől még fizikailag ajánlatnak minősül az a papír, amit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati kötöttség időtartama

Kérdés: Mihez igazodik az ajánlati kötöttség időtartama? Mennyi lehet a legkisebb és a leghosszabb időtartam? Az ajánlatkérő ebben a kérdésben szabadon dönt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 78. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatikötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. A (2) bekezdésrendelkezése szerint az ajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadotttervezett szerződéskötési időpont lejártáig kötve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
Kapcsolódó címke:

Beszerzés mennyiségét tartalmazó dokumentumok

Kérdés: Mi a helyzet, ha a beszerzendő példányszámok nem szerepelnek a kiírásban, csak a dokumentációban?
Részlet a válaszából: […] ...mennyiséget azajánlatkérő nem a felhívásban jelezte, hanem csak a dokumentációban, úgy ahirdetményt hiányosan töltötte ki.Ugyanis a Kbt. 50. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatifelhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Nyilatkozat kizáró okokról

Kérdés: A Kbt. 249. §-ának (3) bekezdése szerint az általános egyszerű közbeszerzési eljárásban a kizáró okokról az ajánlattevőnek, a 10 százalék feletti alvállalkozónak és az erőforrást nyújtónak nyilatkoznia kell. A nyilatkozatot milyen formában kell megtenni? Cégszerűen aláírt vagy közjegyző által hitelesített nyilatkozat kell-e? A nyilatkozaton túlmenően kell-e igazolni a kizáró okokat a Kbt. 63. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az eljárás nyertesének?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 249. §-ának (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérőaz ajánlattételi felhívásban köteles a 60. § és a 62. § szerinti kizáró okokatelőírni, illetve a 61. § szerinti kizáró okokat is előírhatja. A kizáró okokfenn nem állásáról az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
Kapcsolódó címke:

Kizáró okok igazolására vonatkozó tanácsi útmutató

Kérdés: Mikorra várható, hogy a Közbeszerzések Tanácsa kiadja a Kbt. 64. §-ának (1) bekezdésében jelzett útmutatót a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról? Ha már kiadta, hol található, és melyek a legfontosabb elemei?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítő 2009. évi80. számában (2009. július 10.) közzétette útmutatóját a Kbt. 63. §-banhivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról amagyarországi letelepedésű, továbbá az Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
Kapcsolódó címkék:  
1
286
287
288
458