4583 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban – a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben – öt értékelhető ajánlat érkezett. Cégemet az alacsony ajánlati ár miatt kérték magyarázatra, amellyel kapcsolatos indokot elfogadtak. (Beruházás közbeszerzésének lebonyolítása témában.) Az eredményt "az összegzés az ajánlatok elbírálásáról" dokumentumból tudtuk meg, amelyben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozással az ajánlatot – másik két cég ajánlatával együtt – érvénytelennek nyilvánították, és "az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati feltételekre, a szerződés teljesítésére és a kért szolgáltatásra" nem tartalmazta kifogással. Minden dokumentum megfelelően csatolva lett. Az ajánlatkérő nem hivatkozott a Kbt. idevonatkozó 70. §-ának (1) bekezdésére. A kért dokumentumok, iratok között szerződéstervezetet kellett csatolni, ami aláírva szerintünk e pontnak megfelelő nyilatkozattal bír. A példa szerint ilyen alapon több pályázót is ki lehetne zárni közbeszerzésenként, ezért az egyéb információ fejezetbe legalább be kellett volna írni az erre való igényt, mert így, ha szerződéstervezetet nem kértek volna, jogos lenne a kizárás, illetve érvénytelenség. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő?

Kérdés: Alkalmasság körében bekért jellemző alkalmassági szinten felüli előnyös adottsága értékelhető-e?

Kérdés: Ajánlattételi szakaszban a kizáró okok igazolását nem alátámasztó információ jut az ajánlatkérő birtokába. Mi a teendő?

Kérdés: Ha a társaság vízi közszolgáltatást, víz- és csatornaszolgáltatást is végez, különös szabály vonatkozik rá. Lehet-e külön, vagy egybe kell számítani a víz- és csatornaágazathoz tartozó, köthető anyagokat (például csövek, felszerelések), amelyek mindkettőhöz használhatóak, még akkor is, ha szakmailag más típusú csövekről van szó? (A szakmai szövetség a külön-külön számítást támogatja.)

Kérdés: Mi a teendő az elkésett ajánlattal? (Az eljárás tájékoztatójában a benyújtott ajánlatok számát fel kell tüntetni, ez részajánlattétel esetében a részajánlatok összege, tehát tudnom kell, hogy mit tartalmaz az ajánlat.)

Kérdés: Egy részvételre jelentkező referenciamunkája igazolására pozitív referencialevelet hozott korábbi megbízójától. Ellenőrzéskor kiderült, hogy a munkát 10 százalék alatti alvállalkozója végezte el, egyébként jó minőségben. Betudható-e a referenciaként ez az elvégzett munka?

Kérdés: A Kbt. 67. § (3) bekezdésének b) pontjára hivatkozva kérhető-e a személyek szakmai gyakorlatára vonatkozó információ?

Kérdés: Kérem, hogy szíveskedjenek értelmezni az éves statisztikai összegzés (30. melléklet a 15/2004. IM rendelethez) I/7. és I/8. pontja közötti különbözőséget, illetve összefüggést, különös tekintettel arra, hogy a közbeszerzés és a beszerzés fogalma szinonima vagy sem! Ha nem, akkor mit kell érteni a beszerzések fogalmán, számán és értékén?

Kérdés: Pótmunkára lefolytatott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál, ahol a meghívott ajánlattevővel már érvényes szerződésem van, szükséges-e vizsgálni az alkalmasságot, hisz már a munkavégzés kapcsán és a megkötött szerződés alapján is bizonyította alkalmasságát az ajánlattevő?

Kérdés: Önkormányzat által hirdetett közbeszerzési eljárás nyertese elvégezte az építési-kivitelezési munkákat. A garanciális időszakban garanciális javítási igények merültek fel, amelyeket a kivitelező saját akaratából nem végez el. Ezek a munkák több különálló, de az eredeti közbeszerzés tárgyához kapcsolódó (egyenkénti, egymással nem összefüggő munkák), összességében 40-50 millió forint értékűek. Ezeket a munkákat, ha elvégeztetjük a közbeszerzés eredeti nyertese által biztosított bankgarancia terhére, akkor közbeszerzési eljárást kell-e lefolytatni ahhoz, hogy új kivitelező készíthesse el a garanciális feladatokat, avagy sem?