Kizárás GVH-döntés alapján

Kérdés: Amennyiben a GVH döntésében "csak" bírságot szab ki, de közvetlenül nem zárja ki a szervezetet a közbeszerzési eljárásokból, akkor az ajánlatkérőnek van-e jogosultsága a bírságra, illetve elmarasztaló határozatra hivatkozással kizárni az ajánlattevőt az eljárásból?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. vonatkozó kizáró oka önmagában a GVH döntésére vonatkozik.A 62. § (1) bekezdés n) pontja alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely (...)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Kartellben nem érintett konzorciumi tag kizárása az eljárásból

Kérdés: Ha a konzorcium egyik tagját a GVH-döntés kizárja a közbeszerzésekből, abban az esetben a konzorcium másik tagja is kizárásra kerül az eljárás során? Vagy befejezheti az eljárást, illetve megkötött keretszerződés esetén továbbra is részt vehet például keretmegállapodás esetében versenyújranyitásokban az elmarasztalt konzorciumi partnere lecserélésével? (Természetesen azonos kvalitásokkal rendelkező szervezettel történő csere esetében.)
Részlet a válaszából: […] ...a keretmegállapodás időtartama alatt. Ennek következménye, hogy nem indulhat saját jogon az újraversenyeztetésekben. A csere korlátját a Kbt. 139. § (1) bekezdés alábbi szabálya határozza meg, mely szerint jogutódlás esetében fogadható el a nyertes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
Kapcsolódó címkék:    

Előzetes piaci konzultációs kötelezettség

Kérdés: A 63/2022. kormányrendelet alapján az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt kötelező az előzetes piaci konzultáció lefolytatása. Ez alapján jól értelmezem, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás megindítását megelőzően nem szükséges előzetes piaci konzultációt lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége.A kormányrendelet 1. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti, az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén

Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...valósít meg úgy, hogy azok értékét külön-külön veszi figyelembe a becsült érték megállapításakor, és ezért nem alkalmazza a Kbt.-t, vagy nem a magasabb érték szerint alkalmazandó eljárási szabályok szerint folytatja le az egyes közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Egybeszámítási kötelezettség oktatási szolgáltatás beszerzése esetén

Kérdés: Mint ajánlatkérőnek, megközelítőleg 80-féle oktatásra, továbbképzésre, illetve ahhoz kapcsolódó vizsgák lebonyolítására keletkezett, 12 hónap vonatkozásában, beszerzési igényünk. Amunkavállalók részére történő oktatásokon/vizsgákon fajtánként elhanyagolható a résztvevők száma és az oktatás értéke (néhány százezer forint és 1-10 fő oktatásonként), ugyanakkor a szolgáltatások értéke összességében meghaladja a közbeszerzési értékhatárt. Egybeszámítható-e az eltérő időben és teljesen eltérő tárgyban, valamint eltérő intézmények igénybevételével történő oktatási szolgáltatásokra vonatkozó beszerzés? Jól gondoljuk-e, hogy az eltérő tárgyú oktatásokat nem kell egybeszámítani, az egybeszámításnak nem lehet alapja az a tény, hogy általános értelemben oktatásra vonatkoznak? [Egybe csak akkor kellene számítani, ha magát az oktatásszervezést mint szolgáltatást kívánnánk igénybe venni (ezt azonban a HR-osztály végzi saját maga).]
Részlet a válaszából: […] ...szerint ebben az esetben szigorúbb eljárásrendet kell követni. A részekre bontás tilalma nem csak és kizárólag a Kbt. 19. §-ának szabályai alapján történhet. Az Európai Unió Bíróságának számos döntése foglalkozik a részekre bontás tilalmával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Keretmegállapodás esetén alkalmazandó jogszabály

Kérdés: A Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodásos eljárás esetén, az eljárás második szakaszában, azaz a verseny újranyitásakor az ajánlatkérőnek az eljárás megindításakor hatályos Kbt. alapján kell eljárnia, vagy a verseny újranyitása időpontjában hatályos Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] Keretmegállapodás esetében az eljárást megindító felhívás feladásakor hatályos szabályok irányadók, azaz nem a verseny újranyitásakor hatályos szabályok szerint kell eljárni. Előminősítési rendszer esetében merülhet fel, hogy az egyes versenyeztetéseket rendszeren belül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Közszolgáltató ajánlatkérő által alkalmazandó jogszabályok építési beruházás esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő közszolgáltató minőségben lefolytatott építési beruházásánál (tervezés és kivitelezés együtt), amennyiben ellentmondás van a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. kormányrendelet és a 322/2015. kormányrendelet között, akkor az előbbi alkalmazandó, tekintettel arra, hogy az speciális rendelkezéseket tartalmaz? Konkrét esetben, ha közszolgáltató minőségben kerül lebonyolításra a tervezés és kivitelezés tárgyú eljárás, és az eljárás becsült értéke meghaladja az uniós értékhatárt, abban az esetben figyelmen kívül hagyható a 322/2015. kormányrendelet 14. § (3) bekezdése, tekintettel a 307/2015. kormányrendelet 7. § (3) bekezdésére?
Részlet a válaszából: […] ...vagy megküldésének napjától számított legalább negyvenöt napban kell meghatározni, kivéve, ha a szerződés megkötésére a Kbt. 105. § (1)–(2) bekezdése szerint kerül sor. A Kbt. gyorsított eljárásokra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Ajánlattételi határidő meghatározásakor irányadó becsült érték

Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet 14. § (3) bekezdése alapján, az ajánlattételi határidő meghatározása során az eljárás becsült értékét, vagy az egybeszámított becsült értéket kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...vagy megküldésének napjától számított legalább negyvenöt napban kell meghatározni, kivéve, ha a szerződés megkötésére a Kbt. 105. § (1)–(2) bekezdése szerint kerül sor. A Kbt. gyorsított eljárásokra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Eljárás keretmegállapodás mellékletének hatályvesztése esetén

Kérdés: A Kbt. 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodásos eljárás esetén miként kezelhető az, hogy az eljárás első szakaszában rendelkezésre bocsátott keretmegállapodás mellékletei (például a műszaki tartalmat érintő belső utasítás) a verseny újranyitása időpontjában már nem hatályosak?
Részlet a válaszából: […] ...a belső utasítás tartalmának változása nem befolyásolja lényegi módon a szerződés tartalmát, úgy a Kbt. 141. § (6) bekezdése értelmében a keretmegállapodás módosítható, melynek alacsony a kockázata. Ha azonban az érintett utasítás helyébe más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Indexálás és szerződésmódosítás kapcsolata

Kérdés: "Belefér-e" a szerződésmódosítási szabályokba, ha úgy építek be indexálást, hogy azt minden esetben közzé is teszem? Lehet-e indexálni de minimis szerződés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...módosítás korlátozza a módosítás mértékét, de esetileg, a felek egyetértésével történő aktív szerződésmódosítással jár.A Kbt. 141. § (2) bekezdése alapján a szerződés – a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
1
59
60
61
459