Őstermelők, mint ajánlatkérők

Kérdés: Településünkön sok őstermelő nyert pályázatot állattartó telepek korszerűsítésére és gépbeszerzésre. Az építési beruházások és gépbeszerzések értéke eléri a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 402. §-ában feltüntetett értékhatárokat, valamint a beruházás/beszerzés több mint 75 százalékban állami/uniós forrásból valósul meg, azonban az őstermelő nem szerepel a törvény 22. §-ában. Kérdésem, hogy az őstermelők ez esetben ajánlatkérőknek számítanak-e, illetve a beszerzések közbeszerzés-kötelesek-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához egyrészt a Kbt. 22. §-ának (2)bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni, másrészt releváns lehet akonkrét támogatási összeg is, amelyet a kérdés nem tartalmaz. A rendelkezésekértelmében ugyanis 15 millió forintos építési beruházási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.
Kapcsolódó címkék:  

Felhívás ellenére benyújtott ajánlat

Kérdés: Hirdetmény nélküli egyszerű eljárásban az ajánlatkérő a vállalkozást nem hívta fel ajánlattételre, aki ennek ellenére beadta az ajánlatát. Ezt az ajánlatot be kell-e fogadni, illetve a vállalkozás ajánlattevőnek számít-e?
Részlet a válaszából: […] Hirdetmény nélküli egyszerű eljárásban az ajánlatkérőfelelőssége, hogy megfelelő számú potenciális ajánlattevőt hívjon felajánlattételre. A vonatkozó felhívást, dokumentációt az érintettekrendelkezésére bocsátva választja ki az eljárás során a nyertes ajánlattevőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződés meghosszabbításának jogszerűsége

Kérdés: A felek közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötöttek, amelyet egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítottak – közbeszerzési eljárás kiírása nélkül. E meghosszabbítás szerinti időtartam is lejárt. Meghosszabbítható-e a megállapodás közbeszerzési pályázat kiírása nélkül, és ha igen, milyen indokkal? (Az ajánlatkérő minisztériumi irányítás alatt álló gazdasági társaság.)
Részlet a válaszából: […] A meghosszabbítás – feltételezzük – hirdetmény közzétételemellett történt, és nem érintette a beszerzés mennyiségét, az ellenszolgáltatásmértékét. A jogszerű módosítás feltétele egyébként a Kbt. 303. §-nakvaló megfelelés, melynek értelmében a felek csak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Önkormányzati bizottságok kiadásainak egybeszámítása

Kérdés: A különböző önkormányzati bizottságok reprezentációs kiadásait egybe kell-e számítani közbeszerzés esetén, és a házon kívül tartott események reprezentációs költségei beleszámítandók-e ebbe?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítás szabályait a Kbt. 40. §-a a következőképpenhatározza meg.Tilos a közbeszerzési törvény megkerülése céljávalalkalmazni annak 35-39. §-aiban meghatározott becslési módszert, valamint ilyencélból a közbeszerzést a 40. § (2) bekezdésébe ütköző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.
Kapcsolódó címkék:    

"Fedezethiányos" kiírás

Kérdés: Milyen esetben írható ki a pályázat, illetve van-e lehetőség annak kiírására, ha nincs rá anyagi fedezet?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat kezdjük az eljárás megindításával kapcsolatosáltalános szabályokkal. A Kbt. 48. §-ának (1) bekezdése szerint a nyílt eljárásajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján kötelesközzétenni. A (2) bekezdés értelmében, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.
Kapcsolódó címkék:    

Egybeszámítandó tevékenységek

Kérdés: Szakfordítói és szinkrontolmácsi tevékenységet egybe vagy külön kell számítani az egybeszámítás szabályai értelmében közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egybeszámítási szabálya – 40. § – értelmében tilos atörvény megkerülése céljával alkalmazni a 35-39. §-ban meghatározott becslésimódszert, valamint ilyen célból a közbeszerzést az alábbi bekezdésbe ütközőmódon részekre bontani. A becsült érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.
Kapcsolódó címke:

Referenciák vizsgálata, kizáró feltételek meghatározása

Kérdés: A referenciákat lehet-e pontozni az ajánlati szakaszban, vagy azokat mindenképpen a részvételi szakaszban kell vizsgálni? A részvételi szakaszban történő bírálathoz kell-e kiírni pontozást (súlyszámokat), vagy jó úgy, hogy a szakmai és a pénzügyi alkalmasság alapján történik az elbírálás? Azt, hogy mi legyen kizáró feltétel (a Kbt.-ben szereplő kizáró feltételeken kívül), a kiíró ugye szabadon döntheti el? (Például hogy kötelezően előír-e bizonyos szakmai, végzettségi feltételeket meghatározott számú munkatárs részére, vagy tetszőleges számban adhatják azokat meg, és ez alapján történik a pontozás.)
Részlet a válaszából: […] A referenciák pontozására ajánlati szakaszban nincslehetőség, mivel az ajánlatkérőnek választania kell, hogy a referenciát alkalmasságikritériumként vagy bírálati szempontként kívánja alkalmazni. Amennyiben areferenciát a részvételi szakaszban kérte az ajánlatkérő, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.
Kapcsolódó címkék:  

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] Az egyes részszempontok vonatkozásában különböző értékelésimódszerek is meghatározhatók. Erre vonatkozóan a ww.kozbeszerzes.hu internetesportálon található dokumentumtárban rendelkezésünkre álló döntéstechnológiaiútmutató a következő címet viseli: Döntéstechnológiai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.
Kapcsolódó címke:

Ajánlati biztosítékkal kapcsolatos értelmezési problémák

Kérdés: Mikortól túlzott mértékű az ajánlattételi biztosíték? Figyelembe vehető-e az ajánlati biztosíték összegének megállapításánál az, hogy a kiíró a beszerzést – részben vagy egészen – támogatás igénybevételével kívánja megvalósítani? Kötelező e minden esetben az ajánlati biztosítékra kötelezés vagy annak megkövetelése az ajánlatkérő belátásától függ?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékkal kapcsolatban a Kbt. liberálisirányt követ. Az alkalmazást lehetővé teszi, azaz nem kötelező, míg arendelkezésre bocsátás módjában pedig meglehetősen nagy szabadságot biztosít azajánlattevőknek. Az ajánlati biztosítékra vonatkozó kérdéskört a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.
Kapcsolódó címke:

Cégkivonat és aláírási címpéldány minősítése

Kérdés: A Kbt. értelmében igazolásnak minősül-e a cégkivonat, és az aláírási címpéldány? Véleményünk szerint igen, viszont az ajánlatkérő válaszában közöltek szerint nem.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. "igazolásként" kifejezetten a kizáró okokra vonatkozónyilatkozatokat, hatósági igazolásokat, továbbá az alkalmassági követelményekkörében előírt dokumentumokat értelmezi – 60-62. §, 66-69. §. A kizáró okokkörében a cégkivonattal lehet bizonyos kizáró okok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.
Kapcsolódó címkék:  
1
78
79
80
101