202 talált állásfoglalás a képviselő kifejezésre

Kérdés: A 191/2009. Korm. rendelet (az építőipari kiviteli tevékenységről) előírja az építőipari kivitelezési tevékenységre megkötött szerződések ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzését. Véleményünk szerint a Korm. rendelet e pontja alapján a 2009. október 1. napja után megkötött, 90 M Ft-ot elérő vagy meghaladó építési beruházások szerződését kell ellenjegyezni, amennyiben azok közbeszerzés útján kerültek vállalkozásba adásba. Fenti álláspontunkkal a kiíróknak és a lebonyolítóknak csak egy része ért egyet, ezért kérjük szíves álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy mely szerződéseket kell ügyvédnek vagy jogtanácsosnak ellenjegyezni, és milyen időpontoktól, illetve az ellenjegyzést kinek kell biztosítani? Továbbá ha az ellenjegyzés elmarad, az milyen jog­következ­ményekkel jár?

Kérdés: Elektronikus cégeljárásban a digitális tértivevényen nem szerepel, hogy azt mely cégügyben adták be. Mi értelme annak, hogy az ajánlatkérők rendre megkívánják ennek csatolását? Különösen akkor, amikor a benyújtott cégiratok bárki részére nyilvánosak.

Kérdés: 2010. január 13-án megjelent a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója, miszerint jogszabályi változás hiányában az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó határidő nem módosult, és az egységes és a jogszabályi követelményeknek megfelelő álláspont kialakítását követően a Tanács a közbeszerzésekben részt vevőket haladéktalanul tájékoztatja. Most mi a teendő?

Kérdés: Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül – mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban –, a cég a különböző beszerzéseknél – árubeszerzés, szolgáltatás –, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?

Kérdés: Milyen eljárás eredményeként lehet felkerülni a nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevők jegyzékére? Mi ennek a költsége, és mi a felkerülés haszna?

Kérdés: A módosított ajánlatok bontására nem vonatkozik a Kbt. 80. §-a? Tehát szabályosan jár el az ajánlatkérő, ha a határidő lejártát követően nem kezdi meg a bontást, illetve közli az ajánlattevővel, hogy a bontás zártkörű lesz? A 80. § (2) bekezdése szerint "Az ajánlatok felbontásánál ... lehetnek jelen." Ezt a lehetőséget ajánlatkérő kizárhatja?

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő a felhívásban úgy rendelkezik, hogy a bontás nem nyilvános, azon csak az ajánlatkérő lehet jelen?

Kérdés: Az elektronikus igazolásnak (tértivevénynek) nincs másolata. Úgyszintén nincs a változásbejegyzési kérelemnek sem, mert az is csak elektronikus formában létezik. Mit tegyünk, ha ezt kéri az ajánlatkérő a változásbejegyzési kérelem beadásának igazolására? Nyomtassa ki a jogi képviselőnk? És milyen alapon kéri ezt?

Kérdés: A gyakorlatban mikor halasztható el az eredményhirdetés, meddig és milyen indokkal?

Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?