Találati lista:
1. cikk / 289 Keretmegállapodás verseny-újranyitásának rögzítése EKR-ben
Kérdés: Az ajánlatkérő a DKÜ által létrehozott DBR 2. ajánlattételi szakaszát folytatta le az IDPR-ben. Jelenleg szerződéskötési szakaszban tart az eljárás. Szükséges-e az ajánlatkérő által lefolytatott eljárást EKR-ben rögzíteni, mint EKR-n kívül lefolytatott eljárást? Ha rögzíteni kell, akkor ezt mikor kell megtenni?
2. cikk / 289 Jogutódlás keretmegállapodás esetében
Kérdés: Az egyik konzorciumi partnerünk jelezte, hogy szétválás miatt jogutódlás fog történni. Közös ajánlattevőként azonban folyamatos a versenyújranyitásokon való részvétel, ezért nem lehet olyan időpontban papírozni, amikor nincs versenyújranyitás. Kérdésünk, hogy folyamatban lévő versenyújranyitás esetén lehet jogutódlás?
3. cikk / 289 Párhuzamos eljárások indítása
Kérdés: Két párhuzamos eljárást indított az ajánlatkérő azonos tárgyban, átfedésben. A felhívás további információra vonatkozó részében az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy egyes részeket a Kbt. 53. § (5) bekezdése alapján eredménytelenné nyilvánítja, amennyiben a másik EKR azonosító számú eljárás eredményes lezárását követően a szerződések megkötésre kerülnek. Azaz erre hivatkozva nem fog szerződést kötni az ajánlatkérő, mivel a másik eljárás eredményes volt. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
4. cikk / 289 Verseny újranyitása keretmegállapodásban
Kérdés: Technikailag megoldható-e, hogy az EKR-ben versenyt nyissak akkor, amikor csak egy ajánlattevőm van? Mivel ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a beszerzési tárgyon a tárgyalás során módosítsunk, ezért lenne erre szükség. Eredetileg a terv az volt, hogy több keretmegállapodásos partnerrel kötünk szerződést, de a többi ajánlat érvénytelen lett.
5. cikk / 289 Indikatív ajánlat
Kérdés: Mi a teendő, ha a becsült érték meghatározása érdekében bekért indikatív ajánlatok alapján az állapítható meg, hogy az összes többi ajánlathoz képest van kirívóan magas összegű indikatív ajánlat? Az ajánlatkérő számára kiemelten fontos a becsült érték meghatározása, mert az eljárási rezsim mellett ezt is figyelembe kívánja venni a keretösszeg meghatározása során, mivel a keretszerződésben 70%-os lehívási kötelezettséget kíván vállalni a megadott keretösszegre. Abban az esetben, ha a magas indikatív ajánlatot is a számtani átlagba számítja, jóval magasabb összeg lesz a becsült érték. Az ajánlatkérő helyesen jár-e el, ha a becsült érték meghatározása során csak a közel azonos összegű ajánlatokat veszi figyelembe? Amennyiben igen, mely jogszabályi rendelkezésből vagy jogalkalmazást segítő útmutatóból vezethető ez le?
6. cikk / 289 Szerződésmódosítási jogalapok
Kérdés: Árubeszerzésre vonatkozó központosított közbeszerzésben egy keretmegállapodás részesei vagyunk. A keretmegállapodás alapján van mód termékváltásra, de sajnálatosan csak bizonyos időközönként van erre lehetőségünk. Az egyik termék gyártója jelezte, hogy a termék gyártását beszünteti, és csak az utódtermék lesz elérhető. Lehetséges-e soron kívül termékváltást kérni az ajánlatkérőtől?
7. cikk / 289 Konzorciumi tag kizáró ok hatálya alatt
Kérdés: Amennyiben a keretmegállapodás eredményeként kiadott közvetlen megrendelések szerződésteljesítési szakaszában a közös ajánlattevők vezetője kizáró ok alá kerül, az egyetemlegesség miatt a teljes konzorcium kizáró ok hatálya alá kerül? A Kbt. 62. § (1) bek. b), c), d) pontok talán a legrelevánsabbak a kérdésben, de összességében általánosságban is felmerül a kérdés, valamennyi kizáró okra vonatkozóan.
8. cikk / 289 Nyilvánosság biztosítása a központosított közbeszerzésben
Kérdés: A Kormányhivatal mint Ajánlatkérő közbeszerzési eljárásai esetében nem az EKR-rendszerben lefolytatott, hanem az IDPR-, ill. a KEF-rendszerben történő közbeszerzési eljárások esetében a megkötött szerződéseket, ill. az azokhoz tartozó szerződésteljesítési adatokat közzé kell-e tenni az EKR-rendszerben? Milyen különbség van a szerződések, ill. azok teljesítési adatainak közzétételét illetően, ha
a) a közbeszerzési eljárás a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában egyedi megrendeléssel történik, vagy ha
b) a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában versenyújranyitással kerül lefolytatásra,
továbbá, mely jogszabályok mely vonatkozó pontjai adnak útmutatást a fentieket illetően?
a) a közbeszerzési eljárás a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában egyedi megrendeléssel történik, vagy ha
b) a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában versenyújranyitással kerül lefolytatásra,
továbbá, mely jogszabályok mely vonatkozó pontjai adnak útmutatást a fentieket illetően?
9. cikk / 289 Összegezés közzététele
Kérdés: Az ajánlatkérő 2021. 04. 21-én uniós eljárási rend szerinti nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett, az eljárás eredményeként a keretmegállapodást több ajánlattevővel megkötötte, majd a keretmegállapodásban részes ajánlattevőknek ajánlattételi felhívás megküldésével 2025. 05. 10-én a Kbt. 105. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti versenyújranyitást kezdeményezett. A Kbt. 105. § (2) bek. c) pontja szerinti versenyújranyitás során a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet mikor hatályos, a 14. sz. melléklete szerinti összegezés alkalmazandó?
A) verzió: a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2021. 04. 21-én hatályos 14. sz. melléklete; vagy
B) verzió: a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2025. 05. 10-én hatályos 14. sz. melléklete; vagy
C) verzió: esetleg más?
A) verzió: a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2021. 04. 21-én hatályos 14. sz. melléklete; vagy
B) verzió: a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2025. 05. 10-én hatályos 14. sz. melléklete; vagy
C) verzió: esetleg más?
10. cikk / 289 Szerződés időtartama DBR esetén
Kérdés: Árubeszerzésre irányuló dinamikus beszerzési rendszert állítottunk fel három évre, ahol az ajánlattételre felkérések folyamatosak. Lassan közeledünk a dinamikus beszerzési rendszer időtartamának végéhez. Szeretnénk kérdezni, hogy az újabb ajánlattételi felkérések eredményeként kötött szerződések túlnyúlhatnak a dinamikus beszerzési rendszer időtartamán?
