Találati lista:
111. cikk / 292 Keretmegállapodás indítása a Kbt. 115. §-a szerinti eljárással
Kérdés: Lehet-e a 115. § szerinti eljárással keretmegállapodást indítani?
112. cikk / 292 Katalógusfrissítés alkalmazása keretmegállapodásos eljárásban
Kérdés: Szeretnék katalógusfrissítést alkalmazni keretmegállapodásos eljárásban, amit frissítést követően megrendelésre is lehet használni. Van-e erre lehetőségem és milyen módon?
113. cikk / 292 Közvetlen megrendelés és újraversenyeztetés alkalmazása keretmegállapodásos eljárásban
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy több keretmegállapodásos partner esetében egy adott értékhatárig köteles legyen az intézmény rendelni, felette újraversenyeztetni? (Nem központi beszerző szervezetként kérdezzük, hanem önkormányzati intézmények számára történik a keretmegállapodás megkötése, és ott alkalmaznánk a központosítottban már látott megoldásokat.)
114. cikk / 292 Konzorciumi ajánlatkérők felelőssége
Kérdés: Ha konzorciumi ajánlatkérők indítanak közbeszerzési eljárást, majd a teljesítés során kiderül, hogy a megrendelés a keretmegállapodásból jogszerűtlen volt, akkor mindhárom ajánlatkérőt éri a retorzió, vagy csak azt, aki/amely jogszerűtlenül megrendelt? Érvényesül-e ebben az esetben az egyetemleges felelősség?
115. cikk / 292 Informatikai beszerzések közbeszerzési értékhatára központosított közbeszerzésben
Kérdés: Az ajánlatkérőnél minden évben felmerülnek az informatika terén, informatikai eszközökre vonatkozóan az alap-feladatellátáshoz kapcsolódóan eszközbeszerzés-igények. Az üzemeltetésieszköz-beszerzés nagy része a DKÜ-n keresztül történik, és sok esetben még ez sem haladja meg az éves nettó 15 millió forintot, így azt a pár eszközt, amit a DKÜ-n nem tudunk megvásárolni (minimális, általában 1 millió forint, vagy előfordul, hogy kevesebb is, és hiába szereznek be a projektben ilyen eszközt, üzemeltetési célra nem használhatjuk), a projektekkel való egybeszámítás miatt csak közbeszerzésben tudnák megvásárolni. Hogyan kell eljárnunk?
116. cikk / 292 Árlejtés alkalmazása keretmegállapodásos eljárásban
Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban – a becsült érték 2,3 Mrd forint – az ajánlatkérő építési beruházás keretében licitet folytat le minden egyes újraversenyeztetés kapcsán. Jogszerű-e az eljárása, megteheti-e ezt? Az eljárás lehet 2017-es, 2018-as és 2019-es is, illetve vonatkozhat 2020-ra. Változtat-e mindez a kérdés jogi megítélésén?
117. cikk / 292 Keretmegállapodásos eljárás alkalmazása DBR-ben
Kérdés: Lehet-e keretmegállapodásos eljárást alkalmazni dinamikus beszerzési rendszerben?
118. cikk / 292 Hibajavítás kezelése informatikai projekteknél a szerződésteljesítés folyamatában
Kérdés: Informatikai projektek (például informatikai rendszerek tervezése, bevezetése) megvalósítása esetében előfordul, hogy az egyes mérföldkövek teljesülése során az ajánlatkérő/megrendelő a teljesítésigazolás aláírása előtt kér néhány hibajavítást, amivel a mérföldkő (így akár a végteljesítési határidő) akár 1-2 héttel kitolódhat. Ezek az időeltolódások hogyan kezelhetők jogszerűen? A kérdés vonatkozik akár nyílt közbeszerzési eljárásos eljárás, vagy keretmegállapodást követő verseny-újranyitásos eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére is. Ezek a hibajavítások teljesen "normálisak" e projektek esetében, mégis kérdéses, hogy ez hibás teljesítésnek minősül-e, esetleg minden ilyen esetben szerződésmódosítást kell kezdeményezni?
119. cikk / 292 Iratbetekintés és tájékoztatási kötelezettség a Kbt.-ben
Kérdés: Az uniós irányelvekben nem látom azt a szigorú üzenetet, hogy az ajánlattevők tudomására kell hozni mindent, ami alapján megtudják, miért nem nyertek egy adott közbeszerzési eljárásban. Ezt csak a hazai szabályozás tartalmazza. Szükséges-e ez a tartalom a Kbt.-ben?
120. cikk / 292 A Kbt. 104. §-ának kötelező alkalmazása annak előírása esetén
Kérdés: Köteles vagyok-e alkalmazni a Kbt. 104. §-ának (7) bekezdését, amennyiben az eljárást megindító felhívásban előírtam azt?
