Műszaki kritérium jogszerű meghatározása

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben 2006. március 13-án megjelent 6179/2006. számú ajánlattételi felhívásban az ajánlatkérő a felhívás III.2.3. bekezdésében a műszaki alkalmasságot többek között a következőhöz köti: "rendelkezik legalább egy fő műemléki szakmérnökkel, akinek műemléki épületek felújításában legalább 5 év szakmai gyakorlata van". (Csak megjegyzem, hogy műemléki szakmérnök nincs, a helyes megnevezés műemlékvédelmi szakmérnök. A műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet posztgraduális oktatás keretében lehet megszerezni.) Az ajánlati felhívás tervezési munkára vonatkozik. A kritérium megfogalmazásából viszont úgy tűnik, hogy a műemléki szakmérnöknek az épületek felújításában (kivitelezésében és nem tervezésében) kell jártassággal rendelkezni. A tervezési jogosultságra vonatkozó rendelet ismereteim szerint sehol nem emeli szakmagyakorlás-feltétel rangjára a posztgraduális képzést. Ez általában igaz, és konkrétan a műemlékvédelmi szakmérnökség esetében is igaz. Kérdés: lehet-e, jogszerű-e műszaki alkalmassági feltételként a fentiekben leírt kritériumot meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag a 66-69. §-banmeghatározott módon írhatja elő. A szolgáltatás ebben az esetben az alábbi, személyhez kötöttelemeket tartalmazhatja a közbeszerzési törvény 67. § (3) bekezdésének b)-d)pontjai alapján:Az ajánlattevőnek és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:    

Több részre tett ajánlat jelölése elektronikus hirdetményfeladásnál

Kérdés: Gyakorlati kérdésem lenne az elektronikus hirdetményfeladással kapcsolatban. Van egy olyan pontja a hirdetményeknek, hogy egy részre, több részre vagy minden részre lehet ajánlatot tenni. Ebből a hirdetményminta mindig csak az egyiket engedi beikszelni. Az a kérdésem, hogyha azt szeretné az ajánlatkérő, hogy több részajánlat esetén egy részre is, minden részre is és valamennyi részre is lehessen ajánlatot tenni, tehát bárki bármire tehessen ajánlatot, akkor ilyenkor mi a helyes válasz?
Részlet a válaszából: […] A kérdés életszerű, hiszen a leglogikusabb lépést nem engedia rendszer ebben az esetben. Más megoldás híján az egyéb információk között vanlehetőség feltüntetni, hogyan érti a válaszadó a "minden részre" választ. Adokumentációban pedig javasoljuk minél részletesebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:  

"Összességében legelőnyösebb díj" meghatározása

Kérdés: Sok esetben fordul elő olyan szolgáltatás megrendelése, amikor valamilyen bevezetés után egy bevezetési ellenértéket fizet az ajánlatkérő, és utána havidíjat is. Ebben az esetben a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást hogyan tudom meghatározni, járható-e az az út, hogy ha én bírálni akarom az egyszeri kifizetési díját, illetve a havidíját is (összességében legelőnyösebb díj), függetlenül attól, hogy ez a kettő, csak ez a kettő, akkor is ez az összességében legelőnyösebb díj?
Részlet a válaszából: […] ...azokhozsúlyszámot kell rendelnie, emellett meg kell határoznia az értékelésiponttartományt és az értékelési módszert vagy módszereket is. A fenti esetbentehát az egyszeri díj, illetve a havidíj lehet két értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Értékelési rendszer elemei a közbeszerzésben

Kérdés: Abban az esetben, ha rezsióradíjat, anyagköltséget stb. írok elő, akkor tennem kell hozzá teljesítésihatáridő-értékelést, vagy elég, ha ezeket külön részszempontonként értékelem?
Részlet a válaszából: […] Az értékelési rendszer elemeit az ajánlatkérő választja ki,illetve határozza meg. Amennyiben a rezsióradíját, anyagköltséget külön-különkívánja értékelni, akkor azok képezhetnek önálló részszempontot, determészetesen meg kell határozni az adott részszemponthoz tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.
Kapcsolódó címkék:    

Egyszerű nyilatkozat elfogadhatósága

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) és g) pontjára vonatkozóan elfogadható-e az ajánlattevő egyszerű nyilatkozata?
Részlet a válaszából: […] ...előírt, előnyomottvagy nyomtatott cégelnevezése (illetve rövid neve) alatt az aláírásra jogosult(jogosultak) írja (írják) a nevét (nevüket). Ebben az összefüggésben tehát azún. egyszerű nyilatkozat nem értelmezhető. (Megjegyezzük, hogy az nem eredményez érvénytelenséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.
Kapcsolódó címkék:  

Műszaki érték tartalmi részletezése

Kérdés: A műszaki érték – mint összességében legelőnyösebb ajánlatbírálati szempont – tartalmát elegendő-e a dokumentációban részletezni?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 57. § (2) bekezdésének b)pontja – választja az ajánlatkérő, és ezen belül egyik részszempontként azajánlat "műszaki értékét" kívánja értékelni, akkor ezt a szempontot az ajánlatifelhívásban meg kell adnia. Ha ezen a részszemponton belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Közbeszerzési gyakorlat meghatározásának értelmezése

Kérdés: Hogyan lehet olyan kérelmező hivatalos közbeszerzési tanácsadó, aki több mint 5 éves sikeres szakmai gyakorlattal rendelkezik, de kizárólag ajánlattevői oldalon? A vonatkozó, 29/2004. IM rendeletben foglaltak ugyanis egyaránt előírnak kötelező darabszámú gyakorlatot a közbeszerzési eljárások előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatban is, amelyek egyidejű teljesítése nem lehetséges ajánlattevői oldalon dolgozó kérelmezőnél, hisz az összeférhetetlenség alapján nem lehet valaki egy eljárásban előkészítő is és ajánlattevő is?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe.A fenti rendelkezések egybevetéséből azt a következtetéstvonhatjuk le, hogy a tanácsadóvá válás feltétele az, hogy "mindkét" oldalonkifejtse a jelentkező a közbeszerzési tevékenységet, azaz esetünkben az"illetőleg" kifejezés nem vagylagosságot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatos értelmezések

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?
Részlet a válaszából: […] ...azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőlegvezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonnia teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésértfelelősek;– a beszerzendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.
Kapcsolódó címkék:    

"Hitelbeszerzés" becsült értéke

Kérdés: Hitel közbeszerzése esetén mi számít a közbeszerzés becsült értékének? Például a futamidő 20 év, tehát 4 évnél hosszabb időre kötik a szerződést? A Kbt. 38. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a becsült érték a havi ellenszolgáltatás 48-szorosa. Ez esetben a havi ellenszolgáltatás (a kamat) mindig más összeg: a futamidő elején több, a végén kisebb. Ráadásul egyes szolgáltatási díjak (például a projektvizsgálati, szerződéskötési díj) a szerződéskötéskor fizetendők. Ez esetben hogyan számítható ki a becsült költség?
Részlet a válaszából: […] ...problémája nagyon érdekes kérdés, hiszen a jogalkotónyilván azzal számolt, hogy az havonta azonos összeget jelent. Kétfélemegoldást is el tudunk képzelni. Az egyik esetben a teljes kamatösszeget egyenletesenkalkulálja az ajánlatkérő 20 évre, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.
Kapcsolódó címkék:    

Speciális szolgáltatás beszerzésének eljárásrendje

Kérdés: Havi kétmillió forintos speciális szolgáltatás (színházi hangosítás) eljárása lehet-e egyszerűsített, hirdetmény nélküli, 5 éves időtartamra? Ha igen, milyen típusú eljárást kell lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt 38. § (1) bekezdésének b) pontja szerint aszolgáltatás becsült értéke a havi ellenszolgáltatás 48-szorosa, azaz 96 millióforint. A becsült értékre tekintettel a beszerzési eljárás közösségeljárásrendbe tartozik, azaz a törvény IV. fejezetének rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.
1
310
311
312
371