3730 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 22. § (1) bekezdésének d) pontja alá tartozó szervezet a vásárolt energiát [villamos energia évi 4 012 500 kW (109 millió forint), gáz 5 099 000 m2 (234 millió forint)] közbeszerzési eljárásban köteles-e beszerezni, vagy e termékek nem közbeszerzés-kötelesek? Mely Kbt.-paragrafus alapján igen vagy nem?

Kérdés: Tevékenységünk során előfordult olyan probléma, hogy vagy a CPV-kódok csúsztak össze, és elektronikus megküldés esetén nem látták azokat, illetőleg az értékelési szempontnál, ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívántuk kiválasztani, és sok olyan szempont van, akkor nem fér ki a kilenc helyre. Ilyenkor mi a helyes eljárás? Volt már, amikor megkértek minket, hogy faxon is küldjük meg a hirdetményt, volt már, amikor pont ebből volt probléma. Mi a megoldás?

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben 2006. március 13-án megjelent 6179/2006. számú ajánlattételi felhívásban az ajánlatkérő a felhívás III.2.3. bekezdésében a műszaki alkalmasságot többek között a következőhöz köti: "rendelkezik legalább egy fő műemléki szakmérnökkel, akinek műemléki épületek felújításában legalább 5 év szakmai gyakorlata van". (Csak megjegyzem, hogy műemléki szakmérnök nincs, a helyes megnevezés műemlékvédelmi szakmérnök. A műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet posztgraduális oktatás keretében lehet megszerezni.) Az ajánlati felhívás tervezési munkára vonatkozik. A kritérium megfogalmazásából viszont úgy tűnik, hogy a műemléki szakmérnöknek az épületek felújításában (kivitelezésében és nem tervezésében) kell jártassággal rendelkezni. A tervezési jogosultságra vonatkozó rendelet ismereteim szerint sehol nem emeli szakmagyakorlás-feltétel rangjára a posztgraduális képzést. Ez általában igaz, és konkrétan a műemlékvédelmi szakmérnökség esetében is igaz. Kérdés: lehet-e, jogszerű-e műszaki alkalmassági feltételként a fentiekben leírt kritériumot meghatározni?

Kérdés: Gyakorlati kérdésem lenne az elektronikus hirdetményfeladással kapcsolatban. Van egy olyan pontja a hirdetményeknek, hogy egy részre, több részre vagy minden részre lehet ajánlatot tenni. Ebből a hirdetményminta mindig csak az egyiket engedi beikszelni. Az a kérdésem, hogyha azt szeretné az ajánlatkérő, hogy több részajánlat esetén egy részre is, minden részre is és valamennyi részre is lehessen ajánlatot tenni, tehát bárki bármire tehessen ajánlatot, akkor ilyenkor mi a helyes válasz?

Kérdés: Sok esetben fordul elő olyan szolgáltatás megrendelése, amikor valamilyen bevezetés után egy bevezetési ellenértéket fizet az ajánlatkérő, és utána havidíjat is. Ebben az esetben a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást hogyan tudom meghatározni, járható-e az az út, hogy ha én bírálni akarom az egyszeri kifizetési díját, illetve a havidíját is (összességében legelőnyösebb díj), függetlenül attól, hogy ez a kettő, csak ez a kettő, akkor is ez az összességében legelőnyösebb díj?

Kérdés: Abban az esetben, ha rezsióradíjat, anyagköltséget stb. írok elő, akkor tennem kell hozzá teljesítésihatáridő-értékelést, vagy elég, ha ezeket külön részszempontonként értékelem?

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) és g) pontjára vonatkozóan elfogadható-e az ajánlattevő egyszerű nyilatkozata?

Kérdés: A műszaki érték – mint összességében legelőnyösebb ajánlatbírálati szempont – tartalmát elegendő-e a dokumentációban részletezni?

Kérdés: Hogyan lehet olyan kérelmező hivatalos közbeszerzési tanácsadó, aki több mint 5 éves sikeres szakmai gyakorlattal rendelkezik, de kizárólag ajánlattevői oldalon? A vonatkozó, 29/2004. IM rendeletben foglaltak ugyanis egyaránt előírnak kötelező darabszámú gyakorlatot a közbeszerzési eljárások előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatban is, amelyek egyidejű teljesítése nem lehetséges ajánlattevői oldalon dolgozó kérelmezőnél, hisz az összeférhetetlenség alapján nem lehet valaki egy eljárásban előkészítő is és ajánlattevő is?

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?