3730 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: Hitel közbeszerzése esetén mi számít a közbeszerzés becsült értékének? Például a futamidő 20 év, tehát 4 évnél hosszabb időre kötik a szerződést? A Kbt. 38. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a becsült érték a havi ellenszolgáltatás 48-szorosa. Ez esetben a havi ellenszolgáltatás (a kamat) mindig más összeg: a futamidő elején több, a végén kisebb. Ráadásul egyes szolgáltatási díjak (például a projektvizsgálati, szerződéskötési díj) a szerződéskötéskor fizetendők. Ez esetben hogyan számítható ki a becsült költség?

Kérdés: Havi kétmillió forintos speciális szolgáltatás (színházi hangosítás) eljárása lehet-e egyszerűsített, hirdetmény nélküli, 5 éves időtartamra? Ha igen, milyen típusú eljárást kell lefolytatni?

Kérdés: Ha festés és parkettázás a felhívás tárgya, ez minek minősül, hiszen nem építés folyik?

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha az ajánlatkérő helyszíni bejárással teljesíti a kiegészítő tájékoztatási kötelezettségét?

Kérdés: Egy építési beruházásnál megadom a befejezés időpontját, de az eljárás eredményét a felhívásban megjelölt időpontig nem tudom kihirdetni, valamint a szerződéskötés időpontja is csúszik a tervezett időponthoz képest. Ilyen esetben az eredeti teljesítési határidőre kell-e megkötni a szerződést, majd azt rögtön módosítani, vagy a csúszás miatti idővel módosult teljesítési határidővel kell megkötni a szerződést? (Ez az indok a szerződéskötéskor már előre látható.)

Kérdés: A Kbt. 52. §-a lehetőséget biztosít közös ajánlattételre. Valamennyi további kérdésünk arra az esetre vonatkozik, ha a közös ajánlattevők a Kbt. 69. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint az előírt alkalmassági követelményeknek együttesen is megfelelhetnek, azaz az ajánlatkérő erre vonatkozóan az ajánlati felhívásban nem rendelkezett. Kérdéseink ennek megfelelően a következők: A közös ajánlattevők számára vonatkozóan van-e korlátozás? Az ajánlati felhívás 10 százalék feletti alvállalkozókra vonatkozó alkalmassági előírása értelmezhető-e (utólagosan) a közös ajánlattevőkre is? Az "együttesen való megfelelés" értelmezhető-e úgy, hogy a pénzügyi, gazdasági, műszaki, szakmai alkalmassági feltételek közül – a közös ajánlattevők választása szerint – egyik feltételnek az egyik, a másiknak a másik (és így tovább, akár váltakozva is) megfelelhetnek, vagy a közös ajánlattevők bármelyikének ugyan, de egyedül kell megfelelnie valamennyi alkalmassági előírásnak?

Kérdés: Eljárást megindító időszakos előzetes tájékoztatóban megadható-e, azaz kikötheti-e az ajánlatkérő azt, hogy a részvételi szakaszban a szándéknyilatkozatot benyújtó cégek nem tehetnek közösen részvételi jelentkezést?

Kérdés: A közbeszerzési törvény által előírt hivatalos igazolások (VPOP, APEH, banki, munkaügyi főfelügyelőség, önkormányzat) milyen időtartamig érvényesek? Időtartamtól függően elég-e a közjegyző által hitelesített igazolást a pályázatra becsatolni?

Kérdés: Kérdésünk egybeszámítással kapcsolatos. Például abban az esetben, ha – az építési beruházás értéke 1,3 milliárd forint, – a tervezés értéke 30 millió forint, – a műszaki ellenőrzés értéke 10 millió forint, – az építési beruházással kapcsolatos közbeszerzés értéke 0,8 millió forint, – külön soron gépbeszerzés 1,2 milliárd forint értékben, akkor szám szerint hány közbeszerzési eljárást kell a fenti beszerzésekre lefolytatni, és milyen típusút?

Kérdés: A 2005-ben kötött építési szerződés teljesítése 2007. évi befejezés. 2005-ben 1 szakasz számlaérvényesítés történt 25 százalékos mértékű áfa figyelembevételével, 2006-tól az érvényesített áfamérték 20 százalék. Kérdésünk: a szerződés teljesítésénél a bruttó vagy a kiírandó nettó értéket kell-e figyelembe venni? (Az építőipari anyagoknál eddigi kivitelezői tapasztalat, hogy a bruttó ár marad, a nettó változik.) Céltámogatásos munkánál a mérföldköveknél bruttó érték szerepel. Mi a helyes eljárási mód?