85 cikk rendezése:
61. cikk / 85 Alkalmasság minimumkövetelményei
Kérdés: Mit jelent a kiírásban az alkalmasság minimumkövetelményei megfogalmazás?
62. cikk / 85 Jogsértés tájékoztatás függvényében
Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
63. cikk / 85 Dokumentáció átvételi időpontja kétszakaszos eljárásban
Kérdés: Kétszakaszos eljárásban jogszerű-e az az ajánlatkérői eljárás, miszerint az ajánlati dokumentáció legkorábban a részvételi szakasz eredményhirdetését követően vehető át?
64. cikk / 85 Tárgyalás szabályainak meghatározása kétszakaszos eljárásban
Kérdés: Kétszakaszos eljárásban veszünk részt. Kérdésünk, hogy az ajánlati dokumentációban milyen részletességgel kell meghatároznia az ajánlatkérőnek a tárgyalás menetét, szabályait, eljárásrendjét?
65. cikk / 85 Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
66. cikk / 85 Új alvállalkozó bejelentése ajánlattételi szakaszban
Kérdés: Meghívásos eljárásban ajánlattételre készülünk. A részvételi szakaszban bemutattuk alvállalkozóinkat, akiket az ajánlatkérő alkalmasnak talált. Amikor viszont kézhez vettük az ajánlatkérési dokumentációt, azt állapítottuk meg, hogy annak vannak olyan elemei is, amelyekre további alvállalkozót kell igénybe vennünk. Ezt viszont a részvételi szakaszban még nem tudtuk. Mi ilyenkor a teendő?
67. cikk / 85 Ajánlati biztosíték mint pótoltatható hiány
Kérdés: Kétszakaszos eljárásban, a részvételi felhívásban szereplő ajánlati biztosítékot az ajánlattevő az ajánlattételi szakaszban nem fizette be, hiánypótlás keretében kérte azt az ajánlatkérő. Szabályszerű-e, ha hiánypótlásban pótoltatja a befizetést az ajánlatkérő? Ha igen, milyen jogszabályi felhatalmazás alapján teheti meg ezt?
68. cikk / 85 Ajánlattételi határidő módosításával kapcsolatos problémák
Kérdés: Kötelező-e hirdetmény közzététele az ajánlatkérő általi ajánlattételi határidő módosítása esetén? Kérdésünk még, hogy hány alkalommal van lehetősége az ajánlatkérőnek határidő-hosszabbításra, és milyen, a Kbt.-ben szabályozott területeken? Milyen indokkal van erre lehetősége?
69. cikk / 85 Módosított dokumentáció
Kérdés: Módosítható-e és ha igen, mely részeiben a dokumentáció? Közzé kell-e tenni a módosítást?
70. cikk / 85 Tárgyalások lezárását követő ajánlatértékelés jogszerűsége
Kérdés: Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban jogszerű-e az ajánlatkérő azon előírása (eljárása), hogy csak a tárgyalások lezárását követően értékeli a benyújtott végső ajánlatokat, mind formai, mind pedig tartalmi szempontból?
