Igazolás elfogadása kiegészítő tájékoztatáskérés hiányában

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem negatív mérleg szerinti eredmény igazolását kérte. Az ajánlattevők között volt egyéni vállalkozó, aki igazolásként a vállalkozói személyijövedelemadó-bevallását nyújtotta be, amelyből megállapítható, hogy nem volt veszteséges a vállalkozás. Azonban az ajánlattevő a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint nem kért kiegészítő tájékoztatást, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő milyen formában fogadja el az igazolást. Kérdésként merül fel, hogy az alkalmasság igazolásaként benyújtott dokumentumok megfelelése esetén, azonban a kiegészítő tájékoztatás kérésének elmulasztása ellenére elfogadható-e, illetve hiánypótlás kérhető-e a mérleg szerinti eredmény benyújtására (egyéni vállalkozó kizárólag kapacitásnyújtóval tudná ezt megtenni), avagy érvénytelenek kell-e minősíteni az annak hiányában benyújtott ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] Ha az ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése nélkül képes megfelelni az ajánlatkérő által jogszerűen támasztott követelményeknek, akkor egy opcionális eljárási cselekmény hiánya (tájékoztatás kérése) nem alapozhatja meg az érvénytelenséget. Alátámasztja ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Árkalkuláció hiányos műszaki tartalom birtokában

Kérdés: A dokumentációban az ajánlatkérő ki­emelten jelezte, hogy nem áll módjában megadni a beszerzés tárgyát képező kiadvány paramétereit. Hogyan lehet így árakat kalkulálni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében szükséges annyi információt az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani, amely alapján az ajánlatkérő képes eldönteni, hogy tud-e ajánlatot tenni. A műszaki tartalom hiányosságai nem feltétlenül versenyellenes magatartásra utalnak, hanem jelezhetik azt is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Ellentmondó ajánlattételi dokumentumok kezelése

Kérdés: Ha a dokumentáció, az ajánlattételi felhívás és a műszaki leírás egyes részei egymással ellentétes rendelkezéseket tartalmaznak, van-e hivatalos sorrend arra nézve, hogy elsődlegesen mely dokumentáció az irányadó ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] Erre vonatkozóan a Kbt. 45. § (6) bekezdése tartalmaz iránymutatást az alábbiak szerint.A 42-43. § alkalmazása nélkül kiegészítő tájékoztatásban közli az ajánlatkérő, hogy a dokumentáció (ismertető) valamely eleme semmis, ha a dokumentáción belül ugyanaz az adat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Másolat készítése kiegészítő tájékoztatásról

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatásról készíthetünk másolatot az ajánlatkérőnél?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatással kapcsolatos rendelkezéseket a Kbt. 45. §-a tartalmazza.A jogszabályhely (1) bekezdésében szereplő rendelkezés értelmében bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkező vagy ajánlattevő lehet – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Eljárás a közbeszerzési törvény és a banki szabályzat ellentmondása esetén

Kérdés: Cégünk rendszeresen részt vesz közbeszerzési eljárásokban. A jogszabály szerint (és a gyakorlatban is) a nyertes ajánlattevőnek a szerződéskötés napján át kell adnia az ajánlatkérő részére az egyik, szerződést biztosító mellékkötelezettségét (teljesítési biztosíték) alátámasztó dokumentumot, azaz a vállalkozási szerződés mellékletét. Cégünk a teljesítési biztosítékot rendszeresen bankgarancia formájában nyújtja. A számlavezető bankunk szabályzata szerint a teljesítési biztosítékra vonatkozó bankgarancia kiadását csak mindkét fél részéről aláírt vállalkozási szerződés bemutatásával hajlandó elindítani. A banki szabályzat tehát ellentmond annak, hogy a teljesítési biztosíték dokumentumát már a szerződéskötés aláírásának napján átadjuk az ajánlatkérőnek. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszából: […] Lehetőség van arra, hogy az ajánlati biztosíték váljon teljesítési biztosítékká, melynek "átalakulása" független a szerződés létrejöttének napjától, az "átalakulás" automatikus, és megfelel az ajánlatkérő által támasztott követelményeknek.Ha előbbiek szerint nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Helyszíni bejárás előzetes közzététel hiányában

Kérdés: Folyamatban van egy nyílt, uniós értékhatárt elérő közbeszerzési eljárásunk. Potenciális ajánlattevő kiegészítő tájékoztatáskérést küldött, amelyben – többek között – kéri, hogy biztosítsunk helyszíni bejárást. Sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazza, hogy helyszíni bejárást tartunk. Tarthatunk-e úgy bejárást, hogy az ajánlati felhívást nem módosítjuk? A kiegészítő tájékoztatásban jelölnénk meg az időpontot, s azt valamennyi ajánlattételi dokumentációt letöltött ajánlattevő részére megküldenénk.
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatással kapcsolatban érthető az ajánlattevő igénye, mégis a szigorúbb álláspontra helyezkednénk. Mivel a helyszíni bejárás a konzultációval analóg, és erről a hirdetményt olvasónak is tudomása kell, hogy legyen, így ez a hirdetmény módosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Szerződéstervezet módosíthatósága

Kérdés: Kizárja-e azt valamilyen jogszabály, hogy a dokumentációban szereplő szerződéstervezetet az ajánlattevők módosíthatják? Vagy ez az ajánlatkérő döntése?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben tárgyalásos eljárásról van szó, lehetőség van a szerződéses javaslatok megtételére, kivéve ha ezt az ajánlatkérő kifejezetten kizárta. A szerződés tehát általában tárgyalási alap, melynek módosítására az ajánlattevőknek lehetőségük van javaslatot tenni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Jogértelmezési kérdések címzettje

Kérdés: Ha a felhívással, illetve a dokumentációval kapcsolatban jogértelmezési kérdéseink merülnek fel, azzal hová fordulhatunk? A KEF-nél például az újraversenyeztető az ajánlatkérő, de nem ő írta ki az alapeljárást? Ebben az esetben milyen lehetőségünk van?
Részlet a válaszából: […] A jogértelmezési kérdést minden esetben az ajánlatkérő számára kell eljuttatni kiegészítő tájékoztatás formájában. Amennyiben a keretmegállapodásos eljárás első részét más ajánlatkérő bonyolította le, például esetünkben a Közbeszerzési és Ellátási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Válaszadás elmulasztása kiegészítő tájékoztatás iránti kérelemre

Kérdés: Az ajánlattételi határidő lejárta előtt 4 nappal adtunk be kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet. Az ajánlatkérő erre semmilyen választ nem adott, pedig véleményünk szerint erre a Kbt. alapján lehetősége lett volna. Élhetünk-e a mulasztás miatt jogorvoslattal?
Részlet a válaszából: […] A válasz attól függ, hogy milyen eljárástípusról beszélünk, és hogy volt-e esetleg hétvége, ünnep, mely a határidők számítását kis módon megváltoztatta volna.A Kbt. 45. §-ának (2) bekezdése szerint a kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Nyilatkozat aláírásra jogosultról

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy nyilatkozzunk arról, hogy az ajánlatában csatolt összes aláírt dokumentumot, igazolást az adott dokumentum, igazolás aláírására jogosult személy írta alá. Példálózó felsorolásában szerepeltette egyebek mellett a referenciaigazolást is. Hogyan tudok én arról felelősséggel nyilatkozni, hogy egy harmadik személy nevében az aláírásra jogosult írt-e alá, avagy sem? Főleg ha például mint meghatalmazott ír alá? És ha nyilatkozom, de az önhibámon kívül nem valós, akkor az hamis nyilatkozatnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A nyilatkozatmintától függően az ajánlattevő arról képes nyilatkozni, melyről meggyőződni is lehetősége van. Arról, hogy a referencia igazolását ki írta alá, nem tud megbizonyosodni. Kiegészítő tájékoztatás formájában javasolható olyan megoldás, melynek keretében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.
1
8
9
10
28