Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Részlet a válaszából: […] Az információ nyilvánossága nem jelenti azt, hogy azajánlatok lefénymásolása, azokba fizikailag történő betekintése is megengedetta jelenleg hatályos szabályok szerint. A külső személy definíciója azonbanebben az esetben pontosításra szorul. Amennyiben például jogorvoslati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.
Kapcsolódó címkék:  

Kiírással ellenétes hiánypótlási felhívás

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy ha változásbejegyzés iránti eljárás van folyamatban a cégbíróságon, akkor az ajánlattevőnek nyilatkozattal kell igazolnia az eljárás, illetve a változás alatt álló adatkört. Ehhez képest hiánypótlásra hívta fel az érintett ajánlattevőt, hogy e körben csatolja a Cégszolgálat igazolását, ha a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be. Erre lehetősége van az ajánlatkérőnek? És milyen igazolást fogad el az ajánlattevő? Azt is, amit az ügyvéd elektronikusan – tértivevényként – kap vissza a cégszolgálattól az iratok benyújtását követően?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint erre nincs lehetősége az ajánlatkérőnek.Ha valamely tényről, körülményről az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, utóbb aznem változtatható igazolási kötelezettséggé. Ez ugyanis az ajánlati felhívás,illetve a dokumentáció előírásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.
Kapcsolódó címke:

Hiánypótlás határideje

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
Részlet a válaszából: […] A hiányos ajánlattétel következményeit az ajánlattevőnekkell vállalnia. Amennyiben hiányosság tapasztalható ajánlatában, annakpótlására fel kell készülnie. Mivel az ajánlatkérő a hiánypótlási határidőmegállapításakor figyelemmel kell, hogy legyen a vonatkozó pótlásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Érvénytelenség nyilvánvaló elírás esetén

Kérdés: Érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlat azon az alapon, hogy a számokkal meghatározott összeg eltér a betűvel kiírttól akkor, ha látszik, hogy az eltérés oka nyilvánvaló elírás? (Az ajánlatkérő az útmutatóban ilyen esetre érvénytelenné nyilvánítást helyezett kilátásba.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében az ajánlatkérő által javítható az elírásaz alábbiak szerint. A Kbt. 84. §-a szerint, ha az ajánlatban nyilvánvalószámítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy aközbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlat módosíthatósága írásbeli felvilágosítással

Kérdés: Az ajánlatkérő kérdésére adott írásbeli felvilágosítással módosítható-e az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] A benyújtott ajánlatot az ajánlati kötöttségre vonatkozószabályok miatt nem lehet módosítani. A Kbt. 77. §-a egyértelműen rögzíti, hogyaz ajánlatot "az ajánlattételi határidő lejártáig" lehet módosítani, ugyanis azajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Hiánypótlás és írásbeli felvilágosítás elhatárolása a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a hiánypótlás és az írásbeli felvilágosítás között? Ez utóbbi mit jelent?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás jogintézménye arra szolgál, hogy azajánlattevő ennek keretében korrigálja benyújtott ajánlatának azokat ahiányosságait, amelyek az ajánlat érvénytelenségét eredményeznék. A Kbt. 83. §-a a hiánypótlás körében a kizáró okokkal, azalkalmassággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
Kapcsolódó címkék:  

KT-tájékoztatóra utalás tartalmi meghatározás nélkül

Kérdés: A kiírás tartalmazza, hogy az Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett ajánlattevők tekintetében az ajánlatkérő a KT 2006. július 16. KÉ 68/2006. tájékoztatóját veszi figyelembe. Ez mit jelent, miről szól ez a tájékoztató? Szabályszerű-e az, hogy az kiírás ezt még utalásszerűen sem tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] A tájékoztató az Európai Unióban és az Európai GazdaságiTérségben letelepedett ajánlattevők (alvállalkozók) vonatkozásában a Kbt. 63.§-ának (2)–(3) bekezdéseiben hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról,nyilvántartásokról és adatokról szól. A tájékoztató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Közös ajánlattétel – külön igazolás

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén a kizáró okok/alkalmassági feltételek körében melyek azok, amelyeket minden ajánlattevőnek külön-külön kell igazolnia? Lehetséges, hogy ezt tételesen felsorolják?
Részlet a válaszából: […] Kizáró okok esetében minden tekintetben külön kell igazolnia közös ajánlattevőknek a megfelelőségét. Alkalmassági kritériumok esetében afőszabály a Kbt. 69. §-ának (5) bekezdésében található, mely szerint ha többajánlattevő közösen tesz ajánlatot, a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Nyilatkozattétel közös ajánlattételnél

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén ki írja alá azt a nyilatkozatot, amelyben tárolókapacitás meglétéről, munkavédelmi előírások betartásáról stb. kell nyilatkozni?
Részlet a válaszából: […] Közös ajánlattétel (más szóval konzorcium) esetén azajánlattevőknek az ajánlatkérési dokumentáció szerint kell eljárniuk, ugyanis aKbt. a kizáró okokkal és az alkalmasság igazolásával kapcsolatosrendelkezéseken túl a közös ajánlattevőkre nem tartalmaz előírásokat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] Önmagában az a tény, hogy tárgyalásos eljárásban csupán egyajánlat érkezik, és ezzel az ajánlattevővel folytatja le a tárgyalásokat azajánlatkérő, még nem jelent sem visszaélést, sem jogsértést. Az viszont márkomoly problémát jelent, ha amiatt van egy ajánlattevő, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
68
69
70
94