Ármódosítási lehetőségek a közbeszerzési szerződésben

Kérdés: Az ajánlati/részvételi felhívásban a szerződés időtartama összesen 98 hónapot ölel fel. Ezzel szemben az ajánlattevők jogosultak az adott évre vonatkozó minimális építőipari rezsióradíj mértékét megállapító jogszabály hatálybalépésétől kezdődően az egységárgyűjtemény munkadíjtételei egységárát módosítani, legfeljebb a hatályos minimális építőipari rezsióradíj adott tárgyévet megelőző évi, jogszabályban meghatározott értékéhez viszonyított százalékos emelkedésének mértékével. A szerződés további feltételei között található, hogy az ajánlattevők jogosultak az egységárgyűjtemény anyagtételei egységárát módosítani legfeljebb egy alkalommal, a KSH által a tárgyévet megelőző naptári évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindex mértékének alapulvételével. Akorábbi eljárásban kifejezetten nem engedték a 15%-nál magasabb növekedést, a mostani szerződéses feltétel ennél mégis rugalmasabb. Már most tudjuk, hogy ez a szerződéses feltétel alapján biztosan meg fogja haladni a 15%-ot. Jogszerű-e az előírás, elfogadható-e az ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] ...kívül más nem változott, illeszkedik a szerződés eredeti jellegéhez, így erre a korábbiakban azért került sor, mely minimális kockázattal ezt a módosítást tudta adminisztrálni, és vélhetően mértékében elfogadni az ajánlatkérő. Ennél nagyobb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Hasznossági függvény mint értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: Alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a "hasznossági függvény" értékelés módszerét, amikor ilyet egyik – a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló – értékelési szempontrendszer alkalmazásáról szóló útmutató sem tartalmaz?
Részlet a válaszából: […] ...melyet viszonylag gyakran alkalmaznak az ajánlatkérők még akkor is, ha külön nem definiálják, mint abszolút értékelési szempontot. Kockázatot akkor jelent, ha a kapható többletpontok nagymértékben eltérnek a nagyobb mértékű többletvállalások esetében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Közbeszerzési szerződés bíróság általi módosítása, mint szerződéses tartalom

Kérdés: Kiegészíthető-e a Ptk. 6:192. §-ával a Kbt. 141. §-ára történő hivatkozás a szerződésben? Vagy ez jogszerűtlen?
Részlet a válaszából: […] ...nem volt előre látható;–a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és–a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe – a)-c) pontok.A (2) bekezdés alapján a bíróság a szerződést az általa meghatározott időponttól, legkorábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja szerinti in-house modell alkalmazásának feltételei

Kérdés: Mikor alkalmazható az az in-house megoldás, amikor egymásnak szolgáltatnak a felek? További kérdés, hogy a 9. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezésben szereplő "közszolgáltatás" kifejezés alatt a Kbt. 6. § (1) bekezdése szerinti közszolgáltatásokat kell érteni, vagy az ezen jogszabályhelyen használt "közszolgáltatás" kifejezés ennél tágabb, általánosabb tartalommal bír?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy egy klasszikus ajánlatkérő nemcsak a tulajdonosának tudjon szolgáltatni, hanem más ajánlatkérőknek is közbeszerzés nélkül. A kockázatmegosztás, a közös problémamegoldás, a közös tervezés és megvalósítás mind része kell, hogy legyen annak a megállapodásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés aláírásától számított időpontban, de konkrét naptári napban is. Az erre vonatkozó választása éppen úgy a saját kockázata körébe tartozik, mint annak kalkulálása, hogy a szerződést ténylegesen mikor fogják megkötni. Az ajánlatkérőt terhelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Konzorciumi tagok felelőssége biztosítás tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Közös ajánlattétel történik egy biztosítási szolgáltatásra, és az ajánlattevők együttműködési megállapodást kötnek erre az esetre, ha a Bit. törvény azt mondja, hogy előre rögzített arányok mellett kell teljesíteni a szolgáltatásokat, és vállalni a kötelezettséget. Ugyanakkor a Kbt. és a Ptk. arról szól, hogy egyetemleges felelősségük van a közös ajánlattevőknek a külső jogviszonyaikban. Ebben az esetben mi a hierarchia a két jogszabály között? Mindenképpen egyetemleges felelősségnek kell lennie a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...arányaira.A hivatkozott rendelkezés szerint együttbiztosítás: biztosítási díj ellenében szerződésben előre meghatározott biztosítási kockázatokkal összefüggő biztosítási esemény bekövetkezése vagy megadott feltétel elérése esetére több biztosító által közösen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Iratbetekintés módosított összegzést követően

Kérdés: Ha módosított összegezés születik, de az egy számunkra nem érdekes soron történő változást érint, azonban érdemes lenne abba a dokumentumba betekinteni, ami nem változott, van-e erre lehetőség? Mi a helyzet akkor, ha ez egy olyan dokumentumban történő változás, melynek az eredeti tartalma is érdekes lehet számunkra, tehát nem csak maga a változás?
Részlet a válaszából: […] ...van annak tudatában, hogy pontosan mi változott az eredeti dokumentumhoz képest, így saját jogorvoslati eljárásának kezdeményezése során kockázatot vállal, ezért érdemes ebben az esetben is elő­zetes vitarendezést kezdeményezni, nem pedig esetleg feleslegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt

Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
Részlet a válaszából: […] ...előzetes vitarendezési kérelemben tehát erre célszerű felszólítani az ajánlatkérőt, mert így lehetősége nyílik önként, szankciós kockázat nélkül reparálni a nyilvánvalóan törvénysértő helyzetet.(Kéziratzárás: 2022. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában

Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazása útján meg kellett volna győződnie arról, hogy az érintett 3 másik alkalmazott munkavégzésének van-e járványügyi akadálya, kockázata. "Tehát a kérelmezett elmulasztott meggyőződni arról, hogy a pozitív koronavírusteszttel rendelkező alkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Szerződések leválaszthatóságának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő részéről a részrehajlás- és önkénymentes eljárást. Éppen ezért az uniós szempontú ellenőrzések során jelentős kockázatként értékelendő például, ha az ajánlatkérő egy, az uniós értékhatárt elérő, vagyis határon átnyúló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.
1
5
6
7
22