Találati lista:
51. cikk / 231 Kimentés szerződés megkötése alól
Kérdés: A 473/2022. ügy értelmében a DB szerint a szerződés megkötése alóli kimentésnek is az EKR-ben kell történnie. Miért? Ezt mi alapozza meg? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
52. cikk / 231 Színlelt ajánlattétel
Kérdés: Mennyiben tilos az ajánlattevőnek egy egyszerű hiánypótlás során hibát véteni? Mennyiben minősül mindez színlelt ajánlattételnek?
53. cikk / 231 Integritás Hatóság a közbeszerzésben
Kérdés: Az Integritás Hatóságnak lesznek feladatai a közbeszerzésekkel kapcsolatban. A Kbt.-ben ez hogyan jelenik meg? Vagy csak a "saját törvényéből" olvasható ki, mire lesz jogosult?
54. cikk / 231 Nem független, azonos tulajdonosi körrel rendelkező ajánlattevők kizárása
Kérdés: Kizárhatom-e az eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik/amelyek szerintem nem függetlenek, ha a választható kizáró okot előírtam?
55. cikk / 231 Szerződés megszüntetése vis maior körülményekre hivatkozással
Kérdés: Megszüntetheti-e az önkormányzati ajánlatkérő közös megegyezéssel a közbeszerzés eredményeként megkötött építőipari kivitelezési szerződést akkor, ha a nyertes ajánlattevő vis maior körülményként hivatkozik az időközben bekövetkezett, az orosz-ukrán háborúval összefüggő építőipari áremelkedésre és hiányra, avagy ilyen esetben az ajánlatkérőnek a szerződésszegéshez fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmaznia az őt terhelő igényérvényesítési kötelezettség alapján?
56. cikk / 231 Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással
Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
57. cikk / 231 Társasági formát váltott ajánlattevő átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője által elkövetett költségvetési csalás mint kizáró ok
Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?
58. cikk / 231 A 833/2014/EU rendelet megsértésének szankcionálása
Kérdés: Milyen szankciója van, és ki szankcionálja, ha az ajánlatkérő nem tartja be a Tanács 2014. július 31-i 833/2014/EU rendeletét? Nem a semmisségi kockázat mérlegelése érdekel, hanem hogy milyen bírságra számíthat az ajánlatkérő, feltételezve, hogy a KDB elé nem kerül az ügy?
59. cikk / 231 Árindoklás bekérhetősége
Kérdés: Miért kér az ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlatot tevőtől is ármagyarázatot, főleg úgy, hogy most is van velünk szerződése, és megfelelően teljesítünk?
60. cikk / 231 Eljárás keretmegállapodás mellékletének hatályvesztése esetén
Kérdés: A Kbt. 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodásos eljárás esetén miként kezelhető az, hogy az eljárás első szakaszában rendelkezésre bocsátott keretmegállapodás mellékletei (például a műszaki tartalmat érintő belső utasítás) a verseny újranyitása időpontjában már nem hatályosak?
