Színlelt ajánlattétel

Kérdés: Mennyiben tilos az ajánlattevőnek egy egyszerű hiánypótlás során hibát véteni? Mennyiben minősül mindez színlelt ajánlattételnek?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos esetek, melyek várhatóan nem fognak megszűnni, azaz a piaci szereplők inkább vállalják az esetleges jogorvoslati kockázatot, amennyiben nem akarják, hogy a keretmegállapodásos partnerük megszüntesse szerződésüket. Ezen a helyzeten az sem változtat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Integritás Hatóság a közbeszerzésben

Kérdés: Az Integritás Hatóságnak lesznek feladatai a közbeszerzésekkel kapcsolatban. A Kbt.-ben ez hogyan jelenik meg? Vagy csak a "saját törvényéből" olvasható ki, mire lesz jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...5. § (1)–(2) bekezdései alapján az Integritás Hatóság elemző és javaslattevő feladatokat lát el, amelynek keretébena) integritáskockázat-értékelési gyakorlatot folytat,b) évente elemző integritásjelentést készít,c) évente és eseti jelleggel ajánlásokat ad ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Nem független, azonos tulajdonosi körrel rendelkező ajánlattevők kizárása

Kérdés: Kizárhatom-e az eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik/amelyek szerintem nem függetlenek, ha a választható kizáró okot előírtam?
Részlet a válaszából: […] ...és kizárólag a szakmai kötelezettségszegésre alapozni az érintett ajánlattevők kizárását, akik/amelyek egyébiránt kifejezetten nagy kockázattal jelentkeznek, hiszen amennyiben az összefonódás könnyen fellelhető, úgy az ajánlatkérő rugalmatlanságában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Szerződés megszüntetése vis maior körülményekre hivatkozással

Kérdés: Megszüntetheti-e az önkormányzati ajánlatkérő közös megegyezéssel a közbeszerzés eredményeként megkötött építőipari kivitelezési szerződést akkor, ha a nyertes ajánlattevő vis maior körülményként hivatkozik az időközben bekövetkezett, az orosz-ukrán háborúval összefüggő építőipari áremelkedésre és hiányra, avagy ilyen esetben az ajánlatkérőnek a szerződésszegéshez fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmaznia az őt terhelő igényérvényesítési kötelezettség alapján?
Részlet a válaszából: […] ...is. Más irányból feltéve a kérdést, arra keressük a választ, hogy a nyertes ajánlattevő számára nem tartozik-e a rendes üzleti kockázat körébe a szerződés teljesítése alatt bármilyen okból bekövetkező árdrágulás, avagy bizonyos esetekben arra előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet a válaszából: […] ...is indokolnia érdemes, hiszen egyébként nem lesz egyértelmű, hogy mi a pótmunka-tartalom az ármódosításban.Összességében: kifejezetten kockázatosnak tartjuk, különösen a két áralapú módosítási elem együttes alkalmazását, mely végül ahhoz is vezethet, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Társasági formát váltott ajánlattevő átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője által elkövetett költségvetési csalás mint kizáró ok

Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?
Részlet a válaszából: […] ...tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben ne kövesse el a kizárást eredményező cselekményt, illetve csökkentse ennek kockázatát. Az öntisztázás iránti kérelmet a Közbeszerzési Hatósághoz kell benyújtani. Sikeres öntisztázás esetén a szerv (vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

A 833/2014/EU rendelet megsértésének szankcionálása

Kérdés: Milyen szankciója van, és ki szankcionálja, ha az ajánlatkérő nem tartja be a Tanács 2014. július 31-i 833/2014/EU rendeletét? Nem a semmisségi kockázat mérlegelése érdekel, hanem hogy milyen bírságra számíthat az ajánlatkérő, feltételezve, hogy a KDB elé nem kerül az ügy?
Részlet a válaszából: […] A tanács 2014. július 31-i 833/2014/EU rendelete az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről az alábbiak szerint tiltja meg közbeszerzési vagy koncessziószerződés megkötését:"5k. cikkAz (1) bekezdés szerint tilos a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Árindoklás bekérhetősége

Kérdés: Miért kér az ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlatot tevőtől is ármagyarázatot, főleg úgy, hogy most is van velünk szerződése, és megfelelően teljesítünk?
Részlet a válaszából: […] ...azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.Amennyiben az ajánlatkérő tapasztalatai alapján nagy a jogorvoslati kockázat, vagy nagymértékben emelkedtek az árak, miközben mi magunk nyertes cégként nem emeltünk árat, úgy nincs annak jelentősége,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Eljárás keretmegállapodás mellékletének hatályvesztése esetén

Kérdés: A Kbt. 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodásos eljárás esetén miként kezelhető az, hogy az eljárás első szakaszában rendelkezésre bocsátott keretmegállapodás mellékletei (például a műszaki tartalmat érintő belső utasítás) a verseny újranyitása időpontjában már nem hatályosak?
Részlet a válaszából: […] ...módon a szerződés tartalmát, úgy a Kbt. 141. § (6) bekezdése értelmében a keretmegállapodás módosítható, melynek alacsony a kockázata. Ha azonban az érintett utasítás helyébe más utasítás lépett, úgy kell kezelni, mint egy jogszabályváltozást, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...olyan további tényezőket is figyelembe kell venni, mint a versenyfeltételek megléte, a profit­orientált vagy nonprofit jelleg, az üzleti kockázatok viselésének feltételrendszere stb. Mindezek körültekintő mérlegelése útján állapítható csak meg a tevékenység ipari...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
1
4
5
6
22