Találati lista:
31. cikk / 231 Tartozás ledolgozása súlyos szerződésszegést követően
Kérdés: Közműfejlesztés építési beruházás nyertes ajánlattevője a vállalkozói szerződés alapján 30% előleget kapott. A teljesítés során két részszámla lett kifizetve. Az előleg, valamint a három részszámla összege a teljes vállalkozói díj 82%-a volt. A vállalkozó azonban a 3. részszámla kifizetését követően levonult a munkaterületről, és félbehagyta a beruházást. Az önkormányzat által felkért szakértő megállapította, hogy a beruházás készültségi foka 62%-os. Az önkormányzat felszólította a vállalkozót, hogy a készültségi foknak megfelelően ismeri csak el a teljesítést, és a korábban kifizetett összeg és a készültségi fok közötti különbözetet kéri visszafizetni. A vállalkozó erre nem volt hajlandó, így az ajánlatkérő bírósághoz fordult. A bírósági eljárás során a vállalkozó egyezségi ajánlattal állt elő, miszerint a tartozását "ledolgozza", vagyis nem pénzben teríti meg a tartozást, hanem "természetben". Érinti-e ez a megoldás az eredeti közbeszerzési eljárás alapján megkötött vállalkozói szerződést? Amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy tud munkát adni a vállalkozónak, de ennek értéke a közbeszerzési értékhatárt eléri, hogyan kezelhető ez közbeszerzés szempontjából?
32. cikk / 231 Nem közbeszerzési szerződés nem teljesítése
Kérdés: Ha nem teljesítenénk egy egyszerű meghívásos beszerzési eljárás (nem EKR-ben megjelenő pályázat) eredményeként megköttetett szerződést, az milyen következménnyel járna? Lehetséges, hogy a következő beszerzési eljárásokból és esetleg az EKR-ben megjelenő közbeszerzési pályázatokból is kizárhatnak bennünket?
33. cikk / 231 Jogszabályi kötelezettségek ismerete teljesítés során
Kérdés: Amennyiben a közbeszerzési szerződés nem tér ki olyan jogszabályi kötelezettségekre, amelyek lassítják a teljesítést, de az ajánlattevőnek egyébiránt tudnia kellett róla, úgy elegendő indok-e a felelősség alóli mentesülésre, hogy maga a szerződés kifejezetten nem utal ezekre a jogszabályi kötelezettségekre? Mivel közbeszerzésről van szó, így ennek lenne értelme.
34. cikk / 231 Azonos ügyvezető
Kérdés: Szeretnénk ajánlatot tenni oly módon, hogy a két cégünk ügyvezetője azonos. Benyújthatjuk egy részajánlatra úgy az ajánlatunkat, hogy X kft. megajánlj egy bizonyos típusú készüléket, és Y Kft. pedig egy másik gyártó másik típusú készülékét? Milyen módon vizsgálja az ajánlatkérő a kapcsolt vállalkozások ajánlattételeit? Emiatt megállapítható érvénytelenség?
35. cikk / 231 Ajánlati biztosíték teljesítésének elmaradása, hibája
Kérdés: Az ajánlatkérő önkormányzat ajánlati biztosítékot írt elő az eljárásban, mely átutalással, bankgaranciával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított kezességvállalással teljesíthető. Az ajánlattételi határidő lejárta napján az egyik ajánlattevő utalása nem teljesült az ajánlatkérő Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára, a banki rendszer meghibásodása miatt, így az utalásról az igazolást sem tudta benyújtani az ajánlatában. A bank a rendszerhibáról nyilatkozatot is kiadott. Hiánypótolható-e az ajánlati biztosíték befizetésének az igazolása, illetve a biztosíték utólagos rendezése? Elfogadható az, ha az ajánlattevő az önkormányzat más – nem az ajánlattételi felhívásban előírt – számlájára fizeti be a biztosítékot?
36. cikk / 231 Ajánlat visszavonása keretmegállapodás során
Kérdés: A keretmegállapodás második részében van-e értelme annak, hogy az újraversenyeztetési fázisban az ajánlattételt követően visszavonjuk azt, így valójában tettünk ajánlatot, de legalább nem színlelt ajánlatot nyújtottunk be? Valójában attól szeretnénk mentesülni, hogy megszüntesse a szerződést az ajánlatkérő, amennyiben nem adunk be ajánlatot.
37. cikk / 231 Megbízható adózói státusz elvesztése
Kérdés: A NAV arról tájékoztatott minket, hogy cégünk elvesztette a megbízható adózói státuszát. Ez amiatt következett be, hogy az egyik csoporttag nem megbízható, mivel nem működik több mint három éve. Vajon a megbízható adózói státusz elvesztése jár-e bármilyen negatív következménnyel a közbeszerzési pályázatokra vonatkozóan?
38. cikk / 231 Összeférhetetlenség az ajánlatkérő műszaki értékelőcsapatában
Kérdés: Az ajánlatkérő műszaki kiértékelőcsapatában van olyan személy, akinek van közvetlen kapcsolata az egyik ajánlattevőhöz, mivel a kapcsolt vállalkozás cégvezetője. Fennáll ebben az esetben az összeférhetetlenség? Az ajánlattételen már túl vagyunk.
39. cikk / 231 Alvállalkozó nyilatkozata kizáró okról
Kérdés: Elegendő-e, ha kizáró oki nyilatkozatot kérek az alvállalkozótól, mielőtt én magam nyilatkozom róla?
40. cikk / 231 Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés
Kérdés: Önök szerint, ha feltételes közbeszerzést folytatunk le, akkor minden esetben elő kell írni a szerződésben a felfüggesztett hatálybalépést?
