795 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Egy cég a saját dolgozóinak rendszeresen tart néhány napos továbbképzést az ország több pontján. Ehhez szállodai és éttermi-büfé szolgáltatásokra is szükség van: van, ahol csak szállodai, van, ahol csak éttermi büfé, és van, ahol mindkét szolgáltatás szükséges. Ezeket hogyan számítjuk egybe? Az egészet egybe kell számítani, vagy külön a csak szállodai, külön a csak éttermi és külön a szállodai és éttermi szolgáltatásokat, vagy külön az összes szállodai és külön az összes éttermi szolgáltatást? Ezen belül még az ország különböző pontjain szükséges szolgáltatásokat hogyan kezeljük? Mi van akkor, ha a képzés helyén (abban az épületben, ahol a képzést tartják) van büfé vagy étterem?

Kérdés: A kirívóan alacsony ár vizsgálatának szükségessége merült fel az egyik közbeszerzési eljárásunkban. A mérnökök azt kérték, hogy az építési beruházás költségvetés főösszesítőjében szereplő egyik tétel – asztalosipari munka – kapcsán kérdezzünk rá a kirívóan alacsony árra. A közbeszerzési szakértő véleménye az volt, hogy miután az ajánlati ár összességében nem kirívóan alacsony, nem lehet rákérdezni. Mi a helyes eljárás ilyen esetben?

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?

Kérdés: Jogszerű-e az a kikötés, hogy ajánlatkérő jogosult az opciós mennyiségre, de nem köteles azt lehívni, és ha ajánlatkérő ilyen mennyiséget nem rendel, akkor ajánlattevő nem élhet semmilyen igénnyel? De mivel a rendelésre számítani kell, erre ajánlattevőnek készülnie kell, mely költségeket jelent. Kártalanításra sem jogosult ebben az esetben?

Kérdés: A szennyvíztelep és a szennyvízhálózat fejlesztéseinél a beszerzési tárgyak és rendeltetésük ugyan nem azonosak, de egymással közvetlenül összefüggenek-e? Konkrétan: a szennyvíztisztító telep felújítási munkái (iszapsűrítő berendezés felújítása, iszaplepény-szivattyú felújítása vagy beszerzése, átemelőszivattyúk frekvenciaváltójának felújítása, cseréje stb.) egybeszámítandók-e a szennyvízcsatorna hálózati munkákkal (gerinccsere, aknák közötti gerinccsere, aknafelújítás, aknaépítés és visszacsapószelep beépítése stb.)?

Kérdés: Két darab, ugyanazon a napon 9 és 13 óra határidőben bekért, egyforma jellegű, 3 évre szóló szerződéssel kapcsolatban került az ajánlattételi határidő meghirdetésre. Az első pályázatot 9 órakor felbontották, jelen voltak a pályázók, amit a jelenléti íven aláírással igazoltak. A pályázatokban lévő rezsióradíjakat, százalékos anyagkezelési költségeket és a vállalt garanciaidőket felolvasták. A jelen levő vállalkozók nagy többsége viszont nem adta be az első pályázati idő előtt a második, 13 órai határidejű pályázatot, csak a kijelölt határidőig. Az első pályázati felbontáskor jelen lévő pályázók már tudták a felolvasott adatokat, és a második pályázaton már ennek megfelelően kevesebb rezsióradíjat és százalékos költséget írtak be, és adták le második pályázatukat. Az első pályázati bontásnál jelen lévő cégek a második pályázaton is indultak. Kérdésem, hogy a pályázatot kiíró tehette volna egy napra ugyanazon jellegű pályázatot, és a pályázatok két időpontbani leadását, és ilyen előnyhöz juttatni az első pályázat felbontásánál jelen lévő cégeket?

Kérdés: Többszörös megjelenésnek tekinthető-e és tiltott-e a kapcsolt vállalkozások külön-külön ajánlattevőként való pályázása egyazon közbeszerzési eljárásban?

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?

Kérdés: Kbt. 40. § ...(2) "A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek a) beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 39. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és b) amelyek beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg, felhasználásuk ugyanabban az évben történik, de rendeltetésük különbözik." Egybe kell-e számítani az olyan árukat, amelyek CPV-kódja azonos vagy közel azonos, és mindkettőt azonos (például: kutatás-fejlesztési) területen használnánk fel, de teljesen más rendeltetéssel, céllal? Egybeszámítandó például, ha intézetünk beszerezni kíván mérőeszközöket – mindkettő 38300000-8 Mérőeszközök –, de egyiket teljesen más célra (például: aszfaltvizsgálat) használnánk a jövőben, mint a másikat (például: fékpad mérőeszköze)?

Kérdés: Értékjelzéssel ellátott utalványok (például: étkezési jegy stb.) beszerzése esetén az össznévérték alapján kell számítani a becsült értéket? A beszerzésük (például: nyomdai munka, jutalék) szolgáltatási értékét figyelembe kell venni a becsült érték megállapításánál?